Lázár augusztus 20-i makói beszédében előkerült a háború, az egészségügy, meg a woke is

Önállóság – így foglalta össze Lázár János építési és közlekedési miniszter és térségi országgyűlési képviselő Szent István király örökségét augusztus 20-án Makón. Több mint három évvel az orosz–ukrán háború kitörése és 1025 évvel Szent István után háborúról és békéről szólt az államalapítás ünnepe, átfogalmazva bár, de előkerült a makói városházán a „no migration, no gender, no war”, de szóba jött az egészségügy is.

„Látjuk-e a királyi korona mögött az embert, aki nemcsak karddal védte népét, hanem hitről, összetartozásról beszélt?” – tette fel a kérdést Farkas Éva Erzsébet, Makó fideszes polgármestere ünnepi beszédében, aki szerint „államalapító királyunk koronájának ékkövei nem pusztán jogszabályokat”, hanem egy erkölcsi iránytűt is jelentenek. Kicsit később már azt fejtette ki, hogy szerinte Istvánnak köszönhetően váltunk „békét kereső nemzetté”. Szóba hozta a jelenlegi orosz–ukrán háborús helyzetet is: „Ma, amikor a világ vezetői háborús konfliktusok közepette tárgyalóasztalhoz ülnek, legyen az Alaszkában vagy Washingtonban, tegyük föl magunknak a kérdést. Látjuk-e Szent István király örökségét, aki nem háborút, hanem békét keresett?”

Lázár János folytatta a polgármester gondolatmenetét. A politikus szerint azért lehetséges, hogy 1025 év távlatában még mindig emlékezünk Szent Istvánra, mert „a személyiség nagyon fontos a történelemben és a hétköznapi életben is”. Úgy gondolja, egy erős személyiség ugyanis képes hatni a környezetére a döntéseivel, és nemcsak kortársait, de a jövendő generációkat is befolyásolhatja.

Jó példa erre szerinte Buzásné dr. Kiss Ivánka Emília makói csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos, akit az önkormányzat díszpolgári címmel jutalmazott idén, „egy olyan korban, amikor az egészségért vívott küzdelem, az egészséges élet egyre fontosabb minden 21. századi embernek”, jegyezte meg Lázár.

A miniszter úgy véli, ilyen emberek hiányában nem lehet megszervezni az orvosi ellátást. „Hiába a pénz, hiába a fölszerelés, hiába a lehetőség, ha nincs benne ember, orvos, aki tanul közel tíz esztendőt ahhoz, hogy egyáltalán bárkit is megvizsgálhasson. Enélkül az elköteleződés nélkül nagyon nehéz lenne megszervezni Magyarországon az egészségügyi szolgáltatásokat” – fejtette ki.

Visszatérve Szent Istvánra arról beszélt, hogy nehéz néhány szóban összefoglalni munkásságának tanulságait. Kerülve a szuverenitás szót, végül az önállóságot emelte ki, mert szerinte „van annak egy tragédiája, hogy mások és máshol döntenek egy nép sorsáról”.

Szerinte ez az önállóság három kérdésben fontos. Az egyik a háború és béke kérdése, mert „az elmúlt évszázadban minden háborút elveszítettünk, ezért mi csak a békéből nyerhetünk”. A másik a bevándorlás: a miniszter úgy látja, a népességfogyásra nem a migráció, hanem az európaiak megerősítése lehet a megfelelő válasz. Itt már lehetett sejteni, hogy valahogy a gendert is belefűzi a mondandójába, és ez meg is történt.

Az önállóság harmadik aspektusa ugyanis szerinte az, hogy hogyan akarunk élni. „A magyar társadalom 80–90 százaléka a család iránt elkötelezett. Ennek a megváltoztatását nem szabad sem divatnak, sem politikai diktátumnak, sem különböző woke kultúráknak kitenni, hiszen nem véletlen, hogy Szent István, amikor Szent Imre herceghez intelmeket fogalmazott, akkor a család fontosságát hangsúlyozta” – mondta Lázár.

A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.