Vaddisznók a város közepén: felmásztunk előlük egy betonkerítésre, és vártunk
Pár hete késő este kollégánk a forgalmas Szilágyi Erzsébet fasoron tartott hazafelé biciklivel, amikor a János kórházhoz közel, egy egész konda vaddisznó szaladt el mellette az úthoz közeli füves részen. Mivel tudta, hogy jobb nem zavarni őket, el akart tekerni mellettük, de meglátta, hogy a konda pont egy lány felé tart. Mivel a lány fülhallgatóval zenét hallgatott, nem vette észre, hogy egy egész kondányi vaddisznó rohan felé. Végül kollégánk figyelmeztette rájuk.
Először azt gondolták, hogy elmennek mellettük az állatok, de amikor kollégánk vissza akart szállni a biciklijére, a malacait kísérő anyadisznó minden mozdulatára mérgesen reagált. „Ledöntöttem a biciklit, felmásztunk a lánnyal a tőlük egy-másfél méterre lévő betonkerítésre, és 5-10 percet vártunk, amíg el nem mentek”.
Nem ők az egyetlenek, akik mostanában vaddisznókkal találkoztak a XII. kerületben. A Vaddisznók a Hegyvidéken elnevezésű Facebook-csoportban mindennaposak a beszámolók a fővárost járó kondákról, az RTL-hez pedig több videó is eljutott, ahogy vaddisznók túrják a füvet a Normafánál, vagy egy úton masíroznak át, de nyilatkozott nekik egy közelben lakó nő is, aki tizenhét disznót számolt meg az autójából. A Telexhez legutóbb olyan videó jutott el, amin a Városmajorban sétált egy nagyobb csapat vaddisznó.
A probléma szemléltetésére már interaktív térkép is készült, amin követni lehet, hogy az országban hol és mikor találkozott valaki vaddisznóval, és azt is meg lehet jelölni, hogy hány egyedet számoltak. Ezen a térképen kifejezetten látványos, hogy mennyi vaddisznóészlelés volt a XII. kerületben és környékén, de valószínűleg torzítja a képet a felfokozott figyelem, illetve a dupla észlelések is.
Régóta jelen vannak
A vaddisznók jelenléte a Hegyvidéken nem új keletű probléma. A kerület kutyapártos vezetése július végén a Facebookon azt írta, a kerület erdőközeli elhelyezkedése miatt régóta jelen vannak ezen a területen a vaddisznók: gyakorlatilag az első házak megépülése óta. Az utóbbi időben azonban több tényező is ahhoz vezetett, hogy a vaddisznók egyre nagyobb számban merészkednek a házak közé.
Ennek egyik oka az, hogy a kerületben egyre kevesebb élőhelye maradt a vaddisznóknak az évek során. Erről Fekete Orsolya, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt XII. kerületi önkormányzati képviselője is beszámolt a közösségi oldalán. Szerinte a zöldterületek beépítésével egyre kevesebb búvóhelye maradt az állatoknak, és egyre kisebb területen találtak maguknak táplálékot. Emiatt is szoktak be a kertekbe és a parkokba, ahol élelmet keresnek.
Fontos azonban tudni, hogy nincs szó túlszaporulatról. Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője a Telexnek azt mondta, hogy a túlszaporodás kifejezést legtöbb esetben rosszul használjuk. A túlszaporodás eredetileg azt jelenti, hogy az adott állomány nagyobbra nő, mint amit a természeti források elbírnak. Tehát például annyira megnő a vaddisznók száma, hogy már nem jut nekik elég élelem.
De erről nincs szó, sőt, 2018 óta a sertéspestis miatt drasztikusan le is csökkent a vaddisznók száma. A túlszaporodás egyébként olyan következményekkel is járna, mint például a disznók testméretének csökkenése, vagy az, hogy kevesebb malac születik. Földvári szerint a vaddisznó valójában túltartott lehetne, vagyis az emberek szempontjából lehetne több a kelleténél, de jelenleg ez sem áll fenn.
Bár a kerületben tavasz óta nőtt meg a vaddisznó-észlelések száma, Fekete Orsolya szerint nem új szaporulat járja a várost, hanem gyakran 3-6 éves egyedekkel lehet találkozni. Azért is van most több vaddisznó a kerületben, mert amíg korábban az önkormányzatnak lehetősége volt arra, hogy elszállíttassa őket, ma ezt a sertéspestis miatt már nem lehet megtenni.
2019-ig a kerület ketrecekkel fogta be a vaddisznókat, és egy „malacoskertbe” szállíttatta őket, ahol aztán biztonságosan szabadon engedhették őket. A sertéspestis miatt azonban mára jogszabály tiltja a vaddisznók áttelepítését. Mivel az önkormányzat nem tudja befogni és elszállíttatni őket, a vaddisznók a kerületben maradnak, és gyakrabban bukkanhatnak fel lakott területeken.
Bár sok helyiben is felmerült, hogy az állatokat máshová kellene szállítani, a sertéspestis miatt ez nem járható út: az egyetlen megoldás az állatok megölése lenne. Ez a kerület kutyapártos vezetésének is problémát okoz: Fekete Orsolya szerint a kerületvezetés végső célja, hogy alternatív megoldásokat találjon, mert alapvető, morális problémát jelent számukra az állatok elaltatása. 2022-ben például nagy felháborodást okozott, amikor vaddisznó malacokat kellett lelőni a Szilágyi Erzsébet fasoron.
Az állatokat akkor még nem a sertéspestis miatt kellett megölni, hanem azért, mert egy vizesárokba szorultak, és ez volt az egyetlen humánus megoldás. Az állatokat kilövő vadász akkor azt nyilatkozta a Telexnek, a hét vízelvezető árokba szorult malac rettenetes állapotban volt, mert az árokban „jó arasznyi víz, olaj és mindenféle keverék volt”. Azt mondta, felelőtlenség lett volna otthagyni őket, de a forgalomba sem terelhették ki a malacokat.
Akkor az esettel kapcsolatban megkerestük Földvári Attilát is, aki azt mondta, amikor gyorsan kell cselekedni, az egyetlen opció a puskával történő kilövés. Altatószert csak állatorvos tarthat engedéllyel, mert kábítószernek minősülő ketaminszármazék, ráadásul pontosan ismerni kell hozzá az állat méretét, nehogy túl keveset vagy túl sokat kapjon a szerből. Emellett várni is kell valamennyi ideig, mire hatni kezd. A ketreces elfogás pedig azért nem merült fel mint opció, mert napokig is tarthat.
A sertéspestisnél egyetlen megoldás van csak
Az afrikai sertéspestis vírusos fertőző betegség, Európában a házisertésre és a vaddisznóra veszélyes. A Nébih tájékoztatásából kiderül, hogy nagyon fertőző, egész állományokat képes megfertőzni, tömeges elhullásokat okoz. Az állatok valamennyi testváladékával terjed, és az emberek is hozzájárulhatnak a terjedéséhez például fertőzött cipővel, ruházattal, lapáttal vagy vödörrel, de akár kezeletlen sertéshúsból készült élelmiszerekkel is.
A járvány lehetséges terjedését érzékletesen írja le legutóbbi Facebook-posztjában Fekete Orsolya. „Például van egy malacoskert, és egy beteg disznó kívülről kíváncsiskodva hozzányomja az orrát a drótkerítéshez, mire odamegy egy bent lakó disznó, és ő is hozzányomja az orrát a kerítéshez. Így nagy valószínűséggel a malacoskert néhány héten belül üres lesz. Vagy pl. túracipővel belépek egy vérespisisbármilyenes tócsába, amit beteg disznó hagyott ott, majd elmegyek vendégségbe Kleofás bácsihoz az Alföldre, jól összejárkálom a kertet, és segítek is a malacokat etetni – akkor nagy eséllyel be is hurcoltam a betegséget.”
Ezért sem lehet tehát most ezeket az állatokat ugyanúgy elkülöníteni egy „malacoskertben”, mint korábban. A vírus ugyan emberekre nem veszélyes, de egy fertőzés a sertéstartóknak rendkívül jelentős károkat képes okozni. Vakcina nincs, és az állatok tesztelése sem lehetséges, mert teljes bizonyosságot csak olyan mintavételi eljárással lehet szerezni, ami egészséges vaddisznó esetében is az állat pusztulását okozza. Ilyenkor tehát nem tesztelnek, nem oltanak, nem válogatnak: az összes állatot le kell ölni, akár betegnek tűnik, akár nem.
Ez a megoldás sokak számára túl drasztikusnak tűnhet, de az önkormányzat Facebook-posztja szerint ők a „humánusabb” módszert támogatják. Ez azt jelenti, hogy szakemberek segítségével befogják a vaddisznókat, és elaltatják őket. Ez nem gyors folyamat, mivel a befogáshoz használt ketrecekbe először élelemmel oda kell szoktatni az állatokat.
Mészáros Péter, a Pilisi Parkerdő szóvivője azt mondta a XII. kerület videójában, hogy az állatok ketrecekhez szoktatása azt is eredményezheti, hogy az etetés miatt még több állat jelenik meg a városban. Az önkormányzat szerint a következő 4–6 hónapban fokozatosan csökkenni fog a vaddisznók száma. Arra törekszenek, hogy visszaálljon az az állapot, ahol már nem része a mindennapoknak, hogy vaddisznókkal találkoznak az utcán a hegyvidékiek.
Nem csak a Hegyvidéken probléma
Földvári Attila a Telexnek azt mondta, gyakorlatilag az egész országban jellemző, hogy a vaddisznók lakott területekre mennek be, tehát nem egyedi problémáról van szó. Ennek az oka nem a túlszaporodás, hanem az, hogy kedvező körülményeket teremtünk nekik a lakott területeken belül. Azt mondja, kedvező körülmények alatt három dologra kell gondolni: táplálékra, vízre és búvóhelyre.
Mivel a vaddisznók mindenevők, nagyon sok táplálékot találnak a kertekben. Földvári szerint a fákról lehullott gyümölcsre, a kerti komposztra, a kertben hagyott kutyaeledelre és a zöldhulladékra kell gondolni, de a vaddisznók előszeretettel keresnek élelmet a szemetesekben is, amiket akár fel is döntenek. Szárazabb időszakban locsolással is könnyű őket a kertekbe szoktatni, mert a vízre megjelenő csigák is a táplálékuk részét képezik.
A kertekbe való beszokás ellen úgy lehet védekezni, hogy nem hagyunk kint semmit, amit a vaddisznók megesznek, mert képesek lyukat fúrni a hálós kerítéseken, vagy beásni magukat a kerítés alatt. Földvári azt mondta, kerítések építésénél érdemes a vaddisznókra is gondolni: segít, ha mélyre beássuk a kerítés talapzatát, a legjobb, ha betonlábazat is van. Emellett kerülni kell a hálós megoldásokat, például a csirkehálót, mert ezekre könnyen lyukat böknek az orrukkal a disznók. Érdemes lécekből építeni a kerítést, vagy megerősített hálót használni, amit a disznók felőli oldalon a földre hajtanak. Így a vaddisznók a kerítés mellett már a hálón állnak, tehát nem tudnak ásni.
Mit tegyünk, ha vaddisznóval találkozunk?
Vaddisznóval találkozni félelmetes élmény, és veszélyes is lehet, ha nem tartunk be néhány szabályt. Földvári szerint fontos alapvetés, hogy a vaddisznó magától szinte soha nem támad emberre, mindig az emberrel ellenkező irányba próbál haladni. Veszélyes helyzet akkor alakulhat ki, ha az állat sarokba szorítva érzi magát, a malacait védi vagy sérült. Földvári azt javasolja, ha vaddisznóval találkozunk, álljunk meg, és várjuk meg, amíg elmegy. Ne próbáljuk elzavarni, és közel se menjünk hozzá.
Fontos az is, hogy kutyát se engedjünk közel vaddisznóhoz, mert az izgatott kutya miatt a vaddisznó könnyen érezheti beszorítva magát. Kutyát póráz nélkül csak kijelölt helyen szabad sétáltatni. Ez azért is fontos, mert az egyedül hagyott malacot is könnyen kiszagolhatja a szabadon sétáló kutya, a kismalac visítására azonban hamar megérkezik az anyaállat. Ilyenkor nemcsak a kutyára veszélyes a vaddisznó, de ránk is, ha visszaszalad hozzánk az ijedt kutyánk.
A cikkben utólag módosítottuk és kiegészítettük Földvári Attila nyilatkozatát a vaddisznók túltartottságáról.
