Rogánék spórolásból enyhítenének a nemzetbiztonsági átvilágítás szabályain
Két új jogszabálytervezetet bocsátott társadalmi egyeztetésre a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda. Az egyik a nemzetbiztonsági átvilágítás szabályait módosítja, a másik a minősített adatok automatikus felülvizsgálatát törli el.
Az első tervezet szűkítené a nemzetbiztonsági átvilágításra kötelezett személyek körét. A korábbi nemzetbiztonsági átvilágításnak megfelelő ellenőrzésen kellene átesniük a továbbiakban is a bíróknak, azoknak, akik minősített adatokkal dolgoznak, valamint azoknak, akik „jogellenes befolyásolási szándéknak, leplezett támadásnak vagy fenyegetésnek fokozottan kitett, kiemelt munkakört betöltő személyeknek” minősülnek. Hogy ez egészen pontosan kiket takar, azt nem tudni, viszont a Hvg.hu szerint ez a korábbinál lényegesen szűkebb érintetti kört jelent.
Emellett bevezetnének egy új vizsgálati kategóriát, az „egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést”, ami azokra vár, akik „a jogellenes befolyásolási szándéknak, leplezett támadásnak vagy fenyegetésnek” nincsenek fokozottan kitéve, de azért egy kicsit mégis. Ezeket a tervezet „szenzitív” munkaköröknek nevezi. Ide tartoznak azok, akiknek a jelenleg hatályos szabályok szerint nemzetbiztonsági átvilágításon kellene átesniük, de nem tartoznak az új tervezet szerinti „kiemelt” kategóriába. Ezeknél az embereknél viszont, ha kockázatot tár fel a vizsgálat, akkor nem készül automatikusan biztonsági szakvélemény, csak tájékoztatják a kockázatról az átvilágítást kérő szervet. Ráadásul ez az egyszerűsített vizsgálat el is hagyható, vagy ha negatív eredményt hoz, azt figyelmen kívül is lehet hagyni.
A másik jogszabálytervezet eltörölné a kormányzati, államigazgatási munka során keletkező titkosított adatok, azaz a nemzeti minősített adatok kötelező, ötévenkénti felülvizsgálatát. Azaz – a Hvg.hu példájával élve – ha egy dokumentumot 30 évre titkosítanak, akkor a jelenlegi szabályok szerint ezt a minősítést ötévenként felülvizsgálják, és ha 5, 10, 15, 20 vagy 25 év elteltével úgy ítélik meg, hogy a titkosítás már nem indokolt, ezt fel is oldhatják. Ha azonban Rogánék tervezetét ebben a formában elfogadják, akkor ezek a felülvizsgálatok megszűnnek, és a 30 évre titkosított adat főszabály szerint legkorábban tényleg csak 30 év elteltével kerülhet nyilvánosságra.
A titkosszolgálatokat is felügyelő Miniszterelnöki Kabinetiroda szerint az intézkedésekre az egyszerűsítés és a spórolás miatt van szükség, 2026 és 2029 között összesen 500 millió forint megtakarítást várnak a jogszabály-módosításoktól.
