Meghalt Kásler Miklós orvos, az Orbán-kormány egykori emberi erőforrások minisztere, közölte a közösségi oldalán Vitályos Eszter kormányszóvivő. „Fájdalmas betegsége szenvedéseit életének 76. évében ajánlotta fel Krisztusnak a Magyar Nemzetért. Prof. Dr. Kásler Miklós Istvánt a Belügyminisztérium saját halottjának tekinti. Temetéséről később történik intézkedés” – írta közleményében a Belügyminisztérium.
Kásler Miklós 1950. március 1-jén született Budapesten, gyermekkora jelentős részét Sárváron töltötte. Mélyen vallásos családjában édesapja Erdélyből származó jogász, édesanyja pedagógus volt. Kásler vallásosságának alapjait későbbi nyilatkozataiban is jellemzően Sárvárhoz kötötte: gimnáziumi éveiről például többször úgy nyilatkozott, mint ami nemcsak ismereteket adott át, hanem „határozott erkölcsi alapokat kaptunk: hit, család, nemzet”. A későbbi orvos-sebészből lett exminiszter 2012-ben élete meghatározó helyszíneként nyilatkozott Sárvárról, hiszen
„szokás azt mondani, hogy senki sem próféta a saját hazájában, de úgy látszik, hogy a sárváriak nyomon követték az életemet, és úgy ítélték meg, nem éltem haszontalan életet”.
Kásler abban az évben lett a város díszpolgára, köszönőbeszédében is meghatározó élményként jellemezte gimnáziumi éveit. „Sosem volt identitászavarom. Tudtam, hogy magyar vagyok székely gyökerekkel; tudtam, ehhez a nemzethez tartozom” – mondta. Kásler később is többször összekapcsolta a hittel a várost, a sárvári Szent László Katolikus Általános Iskola Boldogasszony-szoboravatásán 2022-ben például arról beszélt, hogy Sárvár jelenti a hitet és a nemzeti közösséget számára.
A gimnáziumi évek után az orvosi pályát választotta. Annak ellenére is, hogy saját bevallása szerint a történelmet felvételi követelményként megjelölő egyetemekre felvételi nélkül mehetett volna, „hiszen 1967-ben a Ki miben tudós? televíziós vetélkedőben a nyertesek közé kerültem. Ám nem választottam a könnyebb utat akkor sem, mint soha az életem során sem, hanem a nehezebbet”. Kásler már gyerekként is orvos akart lenni, az értékteremtés vágya vitte erre a pályára.
Végül biológiából és fizikából felvételizett, fel is vették Szegedre – ahova részben azért is ment, mert az volt a jogutódja a Kolozsvári Egyetemnek, ahol az apja is végzett. Kásler később többször beszélt róla, hogy apja orvos akart lenni, de jogász lett, ő viszont ezt a szálat nem akarta továbbvinni: annak viszont örült, hogy fiából, Kásler Andrásból jogász lett.
1974-ben megszerezte orvosi diplomáját a Szegedi Orvostudományi Egyetemen, szakvizsgáit a sebészet és az onkológia területén szerezte. „Alkatilag sebésznek gondoltam magam alkalmasnak, ahol dönteni, cselekedni kell. Úgy éreztem ezek a készségek bennem megvannak, kifejlődtek bennem” – mondta pályaválasztásáról. Az egyetem elvégzése után hét évet maradt Szegeden, a II. számú Sebészeti Klinikán dolgozott, főként daganatos elváltozások műtésével foglalkozott. Ebben az időszakban indultak Magyarországon a csonkolt szerveket érintő rekonstrukciós műtétek, mely Kásler életében fontos szakmai mérföldkövet, egyben nagy kihívást is jelentett.
Szegedről ritkán nyilatkozott nosztalgiával, egy maradandó mondata azonban kötődik ide. Amikor 2024-ben téma lett, hogy a budapesti Szent Jánosban nem lehet műteni, mert sorra mennek tönkre a kórházi klímák, akkor Kásler a kialakult helyzetre annyit mondott szegedi éveiről: „30 évvel ezelőtt én 50 fokos műtőkben végeztem 10-12 órás műtéteket. Lehetséges volt, mert életmentő volt. Most ugyanez a helyzet. Viszontlátásra”.
Mindenesetre Szeged volt Kásler tudományos pályájának egyik meghatározó színtere, 1978-tól tanársegéd is volt. Ezután saját bevallása szerint „úgy érezte Szegeden, hogy amit meg lehetett tanulni, azt megkapta”, ezért emiatt, illetve „a véletlenek szerencsés egybeesésének” köszönhetően Budapestre került, 1981-től az Országos Onkológiai Intézet alorvosa lett. Innen gyorsan lépkedett előre a ranglétrán, 1984-ben az intézet adjunktusa, ‘86-tól a fej-nyaksebészeti osztály főorvosa lett. 1988-ban két évig az Erlangen-Nürnbergi Egyetem Humboldt-ösztöndíjával tanult külföldön, 1990-es visszatérése után az akkor alakuló orvosi kamara területi elnöke lett.
1992-től 2018-ig az intézet főigazgató főorvosa volt. „Azóta sem tudom, szebb lett volna-e a sebészeti életpálya” – emlékezett vissza megválasztására Kásler. Az intézet élére kilenc dolgozói részleg képviselői egyhangúlag választották meg, Kásler ezért „mindig úgy érezte, hogy az intézet bizalmából kerülhetett” a vezetői székbe.
Szakmailag ezek az évtizedek kiemelkedőek voltak Kásler számára. 1994-ben a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem egyetemi tanára lett, volt tanszékvezető, tanított a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, a Pécsi Orvostudományi Egyetemen és a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemen is. Eközben könyveket, tanulmányokat, szaklapokat szerkesztett, az MTA doktora lett, és állami kitüntetéseket kapott. 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével (még a Gyurcsány-kormány), majd 2015-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje csillaggal (már az Orbán-kormány) tüntették ki. 2018-ban Széchenyi-díjat kapott, 2011-ben Budapest, 2012-ben Sárvár díszpolgára lett.
A főigazgató
Kásler vezetői éveinek nagy részét a rengeteg munka tette ki, 2013-ban beszélt például arról, hogy az Országos Onkológiai Intézet új betegeinek száma minden évben növekszik, dolgozói bőven a teljesítményvolumen-korlát felett dolgoznak. 2014-ben a Kásler által 1993-ban kidolgozott (majd 2008-ban leállított) Nemzeti Rákellenes Program is újraindult, ekkor Európából minden kontinensről kiválasztottak egy nemzeti programot – Európából a magyar lett az, így Káslerék terve is alapja lett a WHO zöld könyvének.
Az onkológia területén gyakran hangoztatta a prevenció fontosságát. Azt is, hogy intézete nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az emberekben megváltozott a hozzáállás a daganatos betegségekhez. A centralizációt szorgalmazta, kritikusai által is elismert érdeme lett az országos onkológiai rendszer egységesítése a Kékgolyótól a regionális és a megyei centrumokig, ez akkor a teljes egészségügyi területen egyedülálló volt. A központosítás sok érdeksérelemmel járt, de abban konszenzus volt, hogy racionális és szükségszerű lépés volt, amely nemzetközi elismeréssel járt.
Káslert orvosi vezetőként keménykezűnek jellemezték, olyannak, aki feudalista szemléletben irányít, de remek szervezőképességgel és hatékony lobbitevékenységgel. A Gyurcsány- és Orbán-kormánytól is kapott kitüntetésekből látszott, hogy politikailag ekkoriban nem konfrontálódott, jó viszonyt ápolt a politikai rendszerekkel. Emellett gyakran hangoztatta, hogy hite is fontos a vezetéshez, illetve az egész orvostudományhoz. Megvolt a véleménye a világról is, 2012-ben például arról beszélt, hogy az egészségügyi és a betegségeket illető helyzetnél
„sokkal súlyosabb a lelki, szellemi értékvesztés, ami az utolsó kétszáz évet jellemzi, mert az emberiség elvesztette a teremtés célját. Azt, hogy emberhez méltó, az állatvilágtól különböző életet éljen. Mindenki pénzre és hatalomra vágyik, holott nem ez a boldogság”.
Bár a sebészből onkológus-igazgatóvá lett Kásler több interjújában merengett azon, hogy sebészként milyen pályát futhatott volna be, hamar az onkológia szaktekintélye lett. Ezt tudta is magáról: „Az onkológia hihetetlenül összetett diszciplína, így az egyes szakterületeken vannak, akik többet tudnak. Az összefüggéseket és az egészet tekintve azonban már aligha van bárki is, aki hozzám hasonló ismeretanyaggal rendelkezne.” 2017-ben a paraszolvencia ellen szólalt fel. Ugyanebben az évben kapta meg érdemkeresztjét, érték is kritikák amiatt, hogy ezt az a kormány adta neki, amelyik nem fejleszti érdemben a magyar egészségügyet. Kásler erre a maga óvatosságával úgy reagált:
„Elvégre már szinte minden szakmai kitüntetést megkaptam – van, amelyiket kétszer is –, és ezek után ha az ember kap egy kormánykitüntetést, nem hiszem, hogy a politikára kellene visszavezetni.”
Magát egyébként az általa adott interjúkban Churchill-hez hasonló gondolkodásúnak nevezte. Neve már 2014-ben felmerült Szócska Miklós egészségügyi államtitkár utódjaként, de sajtóértesülések szerint erre nemet mondott, mondván, hogy „az államapparátusból nincs visszaút”. Közvetlen politikai tapasztalatra nem is tett szert (egészen 2018-as kinevezéséig), a legközelebb a politikához akkor volt, amikor a Szegedi Egyetem KISZ-titkára lett hallgatói évei alatt. Akár a politikára is kiterjedő filozófiai értékrendszere viszont volt: „Az a parancs, hogy ne lopj, egyszerűen azt jelenti, hogy ne lopj. Semmi relativizmus, hogy lophatsz, de csak kicsit, vagy óvatosan. Lopni rossz és kész!”.
Kritikát kiváltó gondolatai is voltak ezekben az időszakokban. 2016-ban egy interjúban azt mondta, hogy a halálos betegségek 70-80 százaléka elkerülhető lenne a tízparancsolattal, mert az még „népegészségügyi programnak” is megállja a helyét. Hiszen annak betartásával „el lehet kerülni a fertőző nemi betegségeket, néhány daganatos betegséget, de még a lelki és vegetatív betegségek jelentős részét is”.
Főigazgatósága vége felé, 2018-ban már többször jelent meg a kormánnyal összefonódva, saját műsora is lett, amelyből könyvsorozatot adtak ki. Erre Kásler 39 millió forint támogatást kapott az egyik jegybanki alapítványtól, miközben egy másiknak akkoriban a kuratóriumi tagja volt. Ez a Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítvány 2025-ben az MNB-botránnyal összefüggésben került újra elő. Műsora egyébként a „nyugatról érkező, erősen globalista történelemszemlélet ellensúlyozására” jött létre, hogy „a hazafiúi érzelmeket” erősítse. Kásler tartott attól, hogy a magyar és az euroatlanti világ „cserepekre tört szét”. Műsorában gyakran beszélt eközben a nemzeti históriát tudatosan elhallgató történészekről, megkérdőjelezte a finnugor-elméletet, és érdeklődött a Szent Korona-tan iránt.
„Hiszem, hogy minden mindennel összefügg a világban, ezért kicsit másként látom az eseményeket, mint mondjuk egy hivatásos történész” – fogalmazott magáról Kásler, és ez valóban igaz is volt. A szakmai polihisztorként emlegetett Kásler történelmi ténykedésében több megkérdőjelezhető gondolatot vetett fel. Eközben viszont az interjúiból azt is megtudhatta róla a világ, hogy szenvedélyes kertész, történelemkedvelő és vadász – bár utóbbiról azt vallotta, hogy „a vadászat fegyelmezett ősi ösztön. Nem arról szól, hogy mindent lelövök, ami mozog. Én mindig csak selejtet lövök, ha lövök”.
Egy új pozíció
2018-ban reppentek fel a hírek, hogy Kásler Miklós lesz a negyedik Orbán-kormány legszéttartóbb, az egészségügyet, az oktatást, a szociális területet és a kultúrát felügyelő Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője. Bár az orvosi szakma bízott egy önálló egészségügyi tárcában, Balogh Zoltán utódjaként Kásler lett a kompromisszumos megoldás. A sajtó viszont nemcsak erre figyelt fel akkoriban, hanem arra is, hogy a leendő új miniszter szívesen nyilatkozik szellemfilozófiai és magyarságantológiai szinteken. Előkerült például Kásler ősrobbanás-tagadása, vagy az, amikor azt mondta, hogy Nigériában az emberek 80 százaléka HIV-fertőzött.
Kásler onkológiai intézete egy kutatócsoportot is csinált III. Béla király csontjainak kivizsgálására. Az eredményekből Kásler tévesen hangoztatta azt, hogy a magyarság nem is finnugor. Vallotta emellett azt is, hogy megállt az emberi gondolkodás színvonala, hiszen kétezer éve „a görögök már mindent leírtak”.
„A tudomány minden eredménye azt bizonyítja, hogy van valamilyen spirituális létező a világban, amelyre minden visszavezethető” – Kásler mottója gyakran előkerült új szerepkörében. A korábban az Echo TV-ben és más jobboldali médiumokban is állandóan szereplő orvos gyakran beszélt a hitről. Például arról is, hogy „A legkomolyabb természettudósok szinte mindegyike hívő, Einsteintől kezdve Szentágothai Jánosig tart a sor. Utóbbi azt mondta, addig nézte a macskák agysejtjeit, amíg megtalálta Istent. Isten léte mellett szól minden, és semmi sem szól ellene. Attól, hogy nem tudom érzékelni csökevényes érzékszerveimmel, még létezik”.
Miniszterként első ígéretei között az egészségügyi dolgozók béremelése és a hálapénz kiiktatása szerepelt. Céljai között főként egészségügyi fejlesztések voltak. Belátta azt is, hogy van mit fejleszteni, de az alá tartozó területet kritizálókra azt mondta: „Az oktatás kérdésében is azt tudom mondani, hogy ez olyan, mint a magyar futball: mindenki ért hozzá, és mindenki mást mond róla. Ahogyan egyébként az egészségügyről is.”
Miniszteri évei alatt
Kásler 2021-ben „morális interregnumról”, elvesztett régi emberi értékekről beszélt, és ez összefonódott azzal, amit az oktatásról is gondolt. Ezen a területen célja az volt, hogy „nemzetünk magyar és egyben művelt is legyen”, ezt a vélelmezett nyugati „identitásválságot és etikai interregnumot” a NAT 2020-szal akarta megoldani a minisztériuma. Kásler ebből az etika, a vallás és a valláserkölcs tanításának fontosságát emelte ki. Az ezen elvek mentén létrejött kerettantervet civilek és pedagógusok is kifogásolták, mert szerintük egyes tantárgyak esetében politikai ideológiát követ, jobboldali szerzőket hangsúlyoz (például Wass Albertet) és nem interaktív a gyerekekkel. Az oktatás terén a nagy laptopbeszerzést is Kásler minisztériuma kezdte el. De ő volt a minisztérium élén akkor is, amikor 2018-ban megszűnt a taorendszer, és veszélybe kerültek a független kulturális társulatok.
Az egészségügy területén Kásler alatt a kormány állami tulajdonba vette a nagy meddőségi központokat. Az intézkedéssel jelentősen bővülhetett az ellátáshoz hozzáférők köre, a piaci szereplők viszont teljesen kiszorultak így a meddőség-ellátásból. Más jelentős siker, félsiker nem jellemezte Kásler miniszteri időszakát. Ciklusa felét a koronavírus töltötte ki, ezalatt pozíciója folyamatosan gyengült, az egészségügyi reformokkal kapcsolatos tervei pedig elakadtak. Ritkán jelent meg a sajtó előtt és a parlamentben, közben pedig az Emmi több területét is elveszítette az Innovációs és Technológiai Minisztérium javára.
Káslernek a koronavírus-járvány alatti sajtótájékoztatón adta át a porondot Orbán Viktor, a sajtó előtti sikertelen szereplés után viszont nem jelent meg például már akkor sem, amikor a miniszterelnök az orvostudomány képviselőivel egyeztetett. A Covid-időszak alatt számos kritika érte Káslert pontatlan információközlés vagy éppen információhiány miatt. De kritizálták azért is, mert a Szent Korona auratisztítójának lovagkeresztet adott. Illetve amiatt is, hogy 2021-ben, a járvány alatt Lepoglavára utazott, mert a terve az volt, hogy összerakja és újratemeti Mátyás királyt.
Bár Kásler nevéhez szorosan nem kötődött, még minisztersége alatt kaptak szigorú szabályokhoz kötve fizetésemelést az orvosok, betiltotta a kormány a paraszolvenciát is. Kásler 2018-as ígéretei maradéktalanul nem valósultak meg, de egy-két előrelépés történt. Ő később ezt úgy értékelte: „2014-ben kezdeményeztem a Da Vinci-robotsebészet hazai bevezetését, majd amikor lehetőségem nyílt rá, javaslatot tettem erre a negyedik Orbán-kormánynak. Megemlítem mellesleg, hogy soha akkora fejlesztés nem volt az egészségügyben, mint a negyedik Orbán-kormány időszakában” – azaz saját vezetése alatt.
A magyarságkutató
A 2022-ben alakult Fidesz-kormányban Kásler már nem kapott posztot, Csák János kultminiszter viszont megtette őt előbb a Magyarságkutató Intézet tiszteletbeli elnökének, majd főigazgatójának. Csák azt kérte Káslertől, hogy dolgozza ki az intézet fejlesztési terveit középtávon. A Magyarságkutató Intézetet maga Kásler Miklós kezdeményezte még 2019-ben, ő jelölte ki az intézet tudományos tevékenységeinek alapirányát is. Kásler terve az volt, hogy érkezésével az MKI „tudományos profilját” fogja tovább erősíteni.
Ez az intézet aztán főleg azzal került be a hírekbe, hogy megrendelésükre Tóth Gabi elénekelte az Egy az isten című dalt. De sok fontos pillanat kötődött az MKI küldetéseihez, például a történelmi tényeket mellőző Pozsonyi csata, amelytől végül elhatárolódtak.
A Magyarságkutató Intézetet archeogenetikai és régészeti, nyelvészeti, zenei vonalon erősíteni kívánó Kásler 2025 júniusában aztán valamelyest visszavonult, lemondott az intézet éléről. A vezetést M. Lezsák Gabriella régész vette át tőle, Kásler pedig haláláig a kulturális miniszter főtanácsadójaként folytatta munkáját.
