A fideszes igazgatónő harcol a szentesi drámatagozat ellen, és ennek csak vesztesei vannak

„Éveket loptak el a gyerekeinktől, a legszebb diákéveiket. Ezt senki soha nem adhatja vissza, és ez borzasztóan fáj”

– mondja egy szülő, akinek gyereke a szentesi Horváth Mihály Gimnázium drámaosztályába jár. Szentes ismét bekerült a hírekbe a múlt héten, miután a drámatagozat egyik utolsó tanárát is kirúgták az iskolából. Az ikonikus „szentesi dráma” évtizedek óta az Alföld egyik legismertebb művészeti képzése, de az utóbbi években egyre nőnek ott a feszültségek. Közel két éve indult el a mélyrepülés: az igazgatói döntések és a tankerület lépései sorra alakították át a képzést, törölték el a felvételit, lehetetlenítették el a helyzetet zárcserékkel, rácsokkal. Közben pedig a tanárok lassan sorra elhagyták a süllyedő hajót.

A Horváth Mihály Gimnáziumban 1978-ban indult el az irodalmi–drámai tagozat Várkonyi Zoltán színész, rendező, a Vígszínház akkori vezetőjének kezdeményezésére. Bácskai Mihály iskolaigazgató elképzelése alapján Szentesen nyitott, szabadelvű képzés indult ekkor el, ami az elnyomó rezsimek próbálkozásai ellenére is megmaradt. A diákok igazgatóiknak és tanáraiknak köszönhetően nem, vagy alig éreztek bármit évtizedeken át a politikai nyomásgyakorlásból.

A gimnázium országos hírű művészeket adott az országnak, Alföldi Róbertet, Nyáry Krisztiánt, Szőke Andrást, olyan Jászai Mari-díjas színészeket, mint Fesztbaum Béla vagy Börcsök Enikő, de Náray Erika, Zséda, híres színészek, énekesek, filmrendezők, műsorvezetők generációi kerültek ki Szentesről. A drámatagozat ikonná vált, egészen az elmúlt évekig, amikor új igazgatót kapott az iskola.

A mostani helyzetnek így szinte csak vesztesei vannak, az állásukat otthagyó tanárok, a feszültség miatt gyomorgörccsel iskolába járó diákok, a szülők, akik azt érzik, nem azt kapták, amiért beíratták a gyereket Szentesre – és maga Szentes is, aminek hírnevet adott a drámatagozat. Szeptember elsején kirúgott osztályfőnökkel és az igazgatói előtt tartott csendes demonstrációval kezdték az idei tanévet a szentesi drámaisok, akik az elmúlt években egyszer sem kaptak választ arra, miért kezdődött meg a tagozatuk fokozatos leépítése. Bár Fazekas Sándor helyi országgyűlési képviselő egyszer „liberális tűzfészeknek” nevezte a tagozatot, a szülők, volt tanárok, diákok szerint a szentesi drámaosztály egészen mást jelentett: a szabadság tiszteletét, gondolkodó, összetartó szigetet.

Holnaptól nincs osztályfőnök

Pásztor Anikó most kezdte volna 12. évét a szentesi gimnázium dráma- és tánctanáraként, másodjára lett osztályfőnök is. Mint mesélte, már tavaly elvették tőle a táncóráit az iskolában, arra hivatkozva, hogy a testnevelésórán társastáncot nem, csak néptáncot lehet tanítani. Pásztor ezután a Belügyminisztériumhoz fordult, kapott egy állásfoglalást arról, hogy a társastáncnak sincs akadálya: ennek ellenére sem kapta vissza óráit a gimnáziumban. Végül szakköröket kapott az iskolától, de arra a drámaosztályosok nem járhattak, csak olyan osztályok, akik nem akartak: „bent kellett lennem így is az órákon, az lett a vége, hogy bent ültem az iskolában egyedül. Így telt a tavalyi tanév” – mondta Pásztor.

Az idei tanév előtt az igazgató jelezte Pásztornak, ebben a tanévben hat órát tud a Horváth Mihály Gimnázium biztosítani neki, a többit egy másik intézményben, a Lajtha Zeneiskolában tarthatná meg. Az nem derült ki, ez hány órát és pontosan mit jelent. Pásztor ezért felhívta a zeneiskola igazgatóját, de kiderült, hogy ő erről nem is tudott semmit. A tanárnő így nem tudta, mit kéne ott tanítania és kiknek, úgy érezte, nincs ajánlat, amit el kéne fogadnia. A helyzetet eközben nehezítette, hogy azt sem tudta, a Horváth Mihály Gimnáziumban mit fog tanítani: nem volt tantárgyfelosztás, ő és a kollégái is a tanévkezdés napján, a diákokkal egyszerre kapták meg az órarendjüket. Más iskolákban ezt legkésőbb nyáron meg szokták kapni a tanárok.

„Az első nap lement a tanévnyitó, az osztályfőnöki, napközben kaptuk meg az órarendeket. Aztán délután kaptam egy levelet, hogy azonnali hatállyal felmond nekem a tankerület”

– Pásztort tehát az első tanítási napon rúgta ki a Hódmezővásárhelyi Tankerületi Központ. A felmondásból az derült ki, hogy Pásztor nem fogadta el a Lajthában az órákat – bár kiderült az is, hogy a beígért 18 órát nem tudta volna biztosítani neki a zeneiskola. Pásztor helyett egy új tanár vette át az óráit a Horváth Mihály Gimnáziumban, amit a drámatanár nem értett, szerinte a már meglévő tanárok óráit kellett volna feltöltenie az iskolának új emberek felvétele helyett.

Kirúgása másnapján Pásztor bement az első órára az osztályához, akik sem helyettesítést, sem tájékoztatást nem kaptak az iskolai vezetéstől. A diákok a tanártól, a szülők a diákoktól tudták meg, hogy az osztályfőnök távozik az iskolából. „Elmondtam a gyerekeknek, sírtunk, aztán odajött hozzám az igazgatónő, hogy én mit keresek itt” – mondja Pásztor. Végül egy órát kapott az igazgatónőtől, hogy összerakja a cuccait, mielőtt elhagyja az épületet, „olyan volt, mint egy rossz valóságshow”.

Demonstráció Szentesért

Pásztor drámatagozatos diákjai szerint a feszült helyzet korábban is érezhető volt. Látták, hogy veszik el folyamatosan az óraszámokat a tanártól, de így is megütötte őket, hogy a tanév első napján kirúgták. A diákok szerint Pásztort azért lehetetlenítették el, mert hangos és „ellenálló tanár volt”. A tankerület megkeresésünkre nem indokolta a kirúgást, azt írták: „a tanév rendben elindult. (...) A nevezett kolléganő köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya felmentéssel megszűnt”.

Cikkünkhöz kerestük egyébként az iskolát és a tankerületet is, a tankerület először az iskolához irányított minket, az iskola viszont a tankerülethez. A tankerületnél azt mondták, a meetingek „bizonytalan ideig” tartanak a vezetők számára, így szóban nem tudnak nyilatkozni. Írásban végül válaszoltak a kérdéseink egy részére.

Pásztor kirúgása után a diákok csendes tiltakozásba kezdtek, leültek a folyosón, sztrájkoltak „nemcsak a tanárnő kirúgása miatt. Ez egy hosszú történet vége volt, most telt be a pohár” – mondták a diákok. Szerintük az iskola sokáig „otthon és menedék volt, mostanra már gyomorgörcsöt jelent bemenni oda”. Csak a diákok sztrájkoltak, a tanárok nem, holott nem ez volt az első demonstráció Szentesen. 2010-ben, Keserű Imre kirúgásakor tanárok és diákok együtt sztrájkoltak csendben a tanárukért. A diákok és az iskola volt tanárai szerint a hangulat azóta megváltozott.

„Akkor elértünk valamit, ma már csak félelem és suttogás van, mert a tanárok jogait is kiherélte a hatalom”

– mondta az egyik tanár. Az iskola diákjai szerint nem meglepő, hogy a tanárok távolmaradtak. „Fenyegette az igazgatónő a diákokat is azzal, hogy majd nem érettségizhetnek le, ha nem viselkednek. A tanárokat kirúgással, áthelyezéssel tudta beszorítani”. A diákokat is érte retorzió: a demonstrációt komoly táskaátkutatások követték az iskolában.

Annyi már Szentesnek

A Szentesen kialakult hangulat súlyosságát az elmúlt években a drámatagozat kulcsfontosságú tanárainak felmondása is jelezte. A szentesi szülők által tanárlegendának tekintett pedagógusok jelentős része elhagyta az iskolát. Matos Ibolya tavaly 25 év tanítás után, a státusztörvény miatt mondott fel. Szerinte Pásztor esetével „beigazolódott, miért kellett eljönnöm, azóta sokkal több mindent megtehetnek a pedagógusokkal. Aki szúrja a vezetés szemét, az elpakolható”. Matos egyébként végzős osztályát hagyta anno ott, de osztálya ballagására még csak meghívót sem kapott utána az iskolától.

A drámaoktató Szebeni Zoltán 16 év után ment el a Horváth Mihály Gimnáziumból már lassan öt éve. Szerinte már akkor érezhető volt a feszültség, mostanra pedig már „félelem és csend uralkodik a tanári karon”. Úgy látja, korábban Szentes „maga a mennyország” volt, mostanra pedig csak egyértelmű bosszúkat lát: ő hangadóként sokat kritizálta azt, ahová a drámatagozat tart. Ezután a gimnáziumban dolgozó feleségét kirakták falura tanítani, ami szerinte „egyértelmű bosszú” volt, szerinte hasonló áldozat lett Pásztor is.

Békési Eszter egyike volt az első drámás tanároknak, akik a feszültségek miatt hagyták ott Szentest. Szerinte az iskola ajándék volt, ő nem sokkal azután ment el, hogy az új igazgatónőt megválasztották. „Választhattam, hogy végignézem, ahogy szétverik, vagy nem nézem végig. Azt választottam, hogy nem fogom”. Békési szerint az igazgatónő többször hangoztatta, hogy „rendet fog tenni” Szentesen, de Békési szerint „ha úgy akart rendet rakni, hogy szétver valamit, az sajátos hozzáállása volt a rendhez”.

Töréspont és mélyrepülés

Sipos Kitti 2022-ben lett a szentesi gimnázium igazgatója, miután az iskola előző igazgatója, illetve az ő pályázata közül az övé nyert. Nem ez volt viszont az egyetlen karrier, amit befutott Sipos: 2019-ben önkormányzati képviselőnek is indult Szentesen a Fidesz-KDNP színeiben, a 2024-es választáson kompenzációs listáról be is került a testületbe. A szülők és a tanárok ebben éreztek összeférhetetlenséget, a tankerület viszont nem. A tankerület szerint „az igazgatói és önkormányzati képviselői tevékenység nem összeférhetetlen”, hozzátették, hozzájuk soha nem érkezett semmilyen panasz az igazgatónő miatt.

A tanárok és a diákok egybehangzóan állítják, hogy Sipos alatt megkezdődött a szentesi drámatagozat szisztematikus leépülése, évről évre tűnt el valami: elvették a tagozatosoktól a dísztermet, a diákszínpadot, de eltörölte a drámatagozatos felvételit is a vezetés, ami a '80-as évek óta a legfontosabb és legkomolyabb mércéje volt a szaknak.

„Azt éreztük a tanáraink eltávozása után, hogy az igazgatónő el akarja törölni az egész drámaszakot, ne is emlékezzen senki arra, hogy mi valaha itt voltunk”

– mondják a diákok. Ennek részeként idéntől eltűnt az emelt drámaóra is az iskolából, de még azt is meghatározta az iskola vezetése, hogy milyen verset nem szavalhatnak el a gyerekek költészet napjára nagy magyar költőktől.

A volt szentesi tanárok arról beszélnek, hogy közülük néhányan még bizakodóak voltak, amikor Sipos igazgató lett, de ez hamar elszállt. Tanárok, diákok és szülők is tavalyra datálják azt a töréspontot, ahonnan végleg elindult a lejtmenet.

A 1978 óta létező drámatagozat a drámaoktatás egyik legfontosabb központja volt az országban, a rendszerváltás után a tagozat rendszere is átalakult. Ekkortól az iskola nappali képzéseit 25 éven át a Horváth Mihály Gimnázium biztosította, a délutániakat viszont a Keleti István Alapfokú Művészeti Iskola, azaz a KIMI, többnyire ugyanazokkal a tanárokkal. „Névben két külön iskola volt, de a drámatagozat ebből a két iskolából állt össze, nem lehetett szétválasztani. Aztán mégis megtették” – magyarázták nekünk évekkel ezelőtt elballagott diákok.

„Tavaly egyszer csak a semmiből jött, hogy felbontja az iskola a szerződést a KIMI-vel. Szóhoz se jutottunk” – a tanárokat és a szülőket is ledöbbentette tavaly, hogy az igazgatónő bejelentette: 25 év után felbontják a szerződést a Keleti István Alapfokú Művészeti Iskolával.

Lövészárokban a diákok

Az igazgatóság a KIMI helyett a Lajtha László Zeneiskolával kötött szerződést, „azt várták, hogy a nyomásgyakorlás hat majd, a szülők átviszik oda a gyerekeket, mi, tanárok, pedig átmegyünk oda tanítani”. A szülők nem értették, mit tudna adni egy zeneiskola a gyerekek színi oktatásához, ezért összehívattak egy szülőit. „Az volt az érv, hogy a Lajtha olcsóbb lenne, de ezt az árat a KIMI is megajánlotta. Ezután az igazgatónő a kérdéseinkre azt mondta, hogy ez úgy lesz, ahogy eldöntötte” – mesélik a szülők.

„Azt éreztük, hogy már se tanár, se művészeti iskola, nem ezért írattuk be a gyerekeinket ide, nem ezt akarták a gyerekeink se” – mondták a szülők a kialakult helyzetről. Azt érezték, hogy a Lajtha melletti egyetlen érv az lehetett, hogy az a tankerület alá tartozik, míg a KIMI nem.

Az átalakítás ellen a drámatagozat lényegi megszüntetésére hivatkozva petíciót indítottak a gimnázium híres volt diákjai is, köztük Alföldi Róbert, Nyáry Krisztián, a kormányzati lovagkeresztet kapó Szőke András, valamint ismert énekesek, írók, színészek. A KIMI-t végül az mentette meg, hogy az iskola akarata ellenére ide íratták be a szülők a gyerekeiket. Mivel a szentesi iskola épülete önkormányzati tulajdonban van, de a tankerület használja, ezért az önkormányzat két használaton kívüli helyiséget felajánlott ezután a KIMI-nek. A helyzetet bonyolította, hogy

erre válaszul a tankerület zárat cserélt az önkormányzati épületen, berácsozta a KIMI gimnáziumra néző ablakait. A KIMI a tanárok szerint a zongoráját sem kapta vissza, mert az iskolavezetés „nem tudta, hol van”.

Hivatalos választ viszont senki nem kapott arra, mi lehetett az oka annak, ami Szentesen történt. „Csak azt láttuk, hogy a tankerület pénzt, paripát, fegyvert áldoz arra, hogy kifizesse a zárcserét, a végkielégítéseket, a rácsokat, szerezzen egy drámatanárt a Lajthába. Mindezt csak azért, hogy ellehetetlenítsenek” – mondják a volt tanárok. Azt is érezték, hogy a szentesi drámatagozat „szabadon gondolkodó, véleménynyilvánító szelleme” a mindenkori hatalom szemében szálka volt, vegzálta az iskolát a rendszerváltás előtti rezsim is már. „De ez volt az első, hogy a gyerekekig, a gyerekeinkig elért ennek a hatása”.

A szülők és a volt tanárok is hangsúlyozzák, hogy a hatalomtól függetlenül nem a helyzet politikai oldalát akarják hangsúlyozni. „Ez nem politikai vita, ez pedagógiai, szakmai bűn, ami elfogadhatatlan. Ne mentsük fel azzal az igazgatónőt, hogy fideszes” – mondták a szülők és a tanárok. Az érintettek szerint a legfájóbb az, hogy soha nem kommunikált érdemben feléjük az iskola semmiről, és „lehet jobbra és balra politizálni, de a gyerekeink maradtak a lövészárokban”.

„Sem a tankerület, sem az igazgatónő nem látja, hogy a gyerekeink érdeke lenne az első, és pont azt tapossa el az iskola. Ezek lehetnének a legfelszabadítóbb éveik a gyerekeknek.”

A szülők azt látják, több diák elment az iskolából a helyzet miatt, a korábbiakhoz képest pedig egyre kevesebben akarnak Szentesre menni. „Ami itt történt, az a gyalulásról szólt” – mondják. Jól mutatja ezt az is, hogy idén már csak fél osztály indult a drámatagozaton, miközben a megkérdezett volt diákok szerint „itt évtizedeken át túljelentkezés volt, megtiszteltetés és kihívás volt bejutni”.

Azt is mindenki hangsúlyozza, hogy Szentes nemcsak színészképző volt, még ha híres művészek is kerültek ki onnan. Az alapító, Bácskai Mihály filozófiája az volt, hogy az iskola személyiséget fejlesszen, ezt a szemléletet vitte tovább halála után is a tagozat: a szabadság, a kritikus gondolkodás, a véleménynyilvánítás szellemét. „A mindenkori hatalom persze mindig csóválta a fejét rá, de mindenki irigyelte a gyerekeinket, hogy itt tanulhatnak, nem a poroszos rendszerben” – mondják a volt tanárok. Az egyik volt diák, Nyáry Krisztián író szerint a tagozat jövője most borús, évtizedeken épült ez a tagozat, és ha szétverik, nehéz lesz újraépíteni, mondta. Nyáry szerint ez Szentesnek az egyik legfontosabb része volt, „van a szentesi paprika, a szentesi vízipóló és volt a szentesi drámatagozat. Az utóbbit próbálja a város most megmenteni, a hidegfejű bürokraták pedig ellehetetleníteni”.

A diákok szerint sokan kiábrándultak már a művészeti világból, de az iskolát nem akarják otthagyni, a számukra fontos megmaradt tanárok még tartják bennük a lelket. Nem tudják, a szak megmenthető-e még, de azt látják, hogy ez a Szentes már „nem az a Szentes, amit a korábbiak kaphattak. Mi már folyamatosan csak azért harcolunk, hogy akik utánunk jönnek, megkaphassák azt, amit elvettek tőlünk”.