A magyarországi tanárok mindössze 8 százaléka érzi úgy, hogy a társadalom megbecsüli

Megjelent az OECD jelentése a magyarországi tanárok helyzetéről: a Nemzetközi Tanítás- és Tanulás Vizsgálat (Teaching and Learning International Survey, TALIS) egyik fő megállapítása, hogy tovább csökkent az, hogy mennyire érzik magukat megbecsülve a tanárok, a többség viszont összességében elégedett a munkájával.

A TALIS a legnagyobb nemzetközi felmérés a pedagógusok helyzetéről, a Magyarországra vonatkozó adatokat 2024-ben rögzítették 4408 tanár és 246 iskolaigazgató válaszai alapján.

Ezek voltak a jelentés főbb tanulságai:

• A jelentésben szereplő 54 ország közül Magyarország áll az egyik legrosszabbul a tanárok elidősödésében: a tanárok átlagos életkora 49 év, ami magasabb az OECD-átlagnál (45); a tanárok több mint 52 százaléka 50 év feletti, ami szintén jóval magasabb, mint az OECD-átlag (37 százalék). A 10 százalékos OECD-átlaggal szemben mindössze 5 százalék a 30 év alatti tanárok aránya. 2018 óta 5 százalékponttal nőtt az 50 feletti tanárok aránya.
• Az OECD-átlagnál (73 százalék) több magyar tanár gondolja azt, hogy támogatni tudja a diákokat szociális készségeik és érzelmi intelligenciájuk fejlesztésében (94 százalék).
• A hazai tanárok 23 százaléka használ mesterséges intelligenciát a munkájához, az OECD-átlag ennél magasabb, 36 százalék. Az MI-t a tanárok általában bizonyos témák megismerésére, összefoglalására, óravázlatok készítésére, illetve új készségek gyakorlására használják.
• Az itthoni tanárok elégedettek a szakmai továbbképzésekkel is, 73 százalékuk mondta, hogy az elmúlt egy év szakmai továbbképzései pozitív hatással voltak a tanítási tevékenységükre, szemben az OECD-átlag 55 százalékával. A továbbképzésben való részvételt általában a túl magas ár (61 százalék), az időhiány (60 százalék) és a munkarenddel való ütközés (38 százalék) akadályozza.
• A tanárok által érzékelt oktatási autonómia szintje hasonló, mint az OECD-átlag.
• A magyar tanárok 94 százaléka egyetért vagy teljesen egyetért azzal, hogy az iskolájukban a tanárok támaszkodhatnak egymásra, ez 12 százalékponttal magasabb, mint 2018 óta (OECD-átlag: 86 százalék).
• 98 százalék egyetért vagy teljesen egyetért azzal, hogy a diákok és a tanárok általában jól kijönnek egymással (OECD-átlag: 96 százalék), viszont mindössze 57 százalék érzi, hogy a diákok értékelik őket, szemben az OECD-átlag 71 százalékánál. Ami a szülőket illeti, a tanárok 53 százaléka érzi úgy, hogy a szülők értékelik, 65 százalék az OECD-átlag.
• A tanárok 85 százaléka állítja, hogy az igazgatók hasznos visszajelzéseket adnak a tanároknak és az iskola alkalmazottainak (OECD-átlag 77 százalék), és a 92 százalékos OECD-átlaggal szemben itthon a tanárok 97 százaléka érzi úgy, hogy az igazgatójuk megbízik a képességeiben.
• Itthon a tanároknak mindössze a 8 százaléka érez társadalmi megbecsültséget, 2018 és 2024 között ugyanez 11 százalék volt. A legfrissebb OECD-átlag 22 százalék. Az viszont, hogy a politikai döntéshozók mennyire értékelik a tanárokat, közelít az OECD-átlaghoz (16 százalék), a tanárok 15 százaléka érzi így Magyarországon.
• Ha a fizetést nem nézzük, mindössze minden második tanár elégedett a munkafeltételeivel (55 százalék; míg az OECD-átlag 68 százalék), ez viszont 15 százalékpontos növekedés 2018 óta. Ha viszont a fizetésről kérdezik a tanárokat, nem változott az elégedettség 2018 óta, ugyanúgy 26 százalék, mint korábban, szemben az OECD-átlag 39 százalékával.
• A teljes állásban dolgozó tanárok 43,2 órát dolgoznak egy héten (OECD-átlag: 41 óra), ez 2018 óta átlagosan 1,6 órával nőtt.
• A stressz szintén jobban érinti a hazai tanárokat (28 százalék), mint az OECD más országaiban (átlag: 19 százalék), de csak 8 százalék állítja, hogy a munkájuk kihat a mentális egészségükre (szemben az OECD-átlag 10 százalékával).
• Az, hogy mennyire elégedettek összességében a magyarországi tanárok a munkájukkal, hasonló az OECD-átlaghoz (88 és 89 százalék). Ebben sem volt változás 2018-hoz képest.