Szakértői jelmezben, 2,5 milliárd közpénzből fejti meg a fideszes hátterű BP Műhely a főváros bajait
Az elmúlt bő fél évben egy teljesen új szereplő tűnt fel a budapesti témákról megszólalók körében a közösségi médiában és különösen a kormányközeli médiatermékekben. Elindult a Budapest Műhely, aminek szakértőként nyilatkozó munkatársai gyakorlatilag bármilyen fővárosi témát megfejtenek. Beszélnek fővárosi buszokról, költségvetési helyzetről, dugókról, rakpartról, sőt néha még adózásról is. Kíváncsiak voltunk, kik ők, különösen, mert megfejtéseik, elemzéseik az esetek többségében egybecsengenek a Fidesz politikai véleményével, irányvonalával.
„Azért dolgozunk, hogy Budapest működését mindenki számára érthetőbbé tegyük, és valós megoldásokat nyújtsunk közösségeink és döntéshozóink számára”
– ez fogadja a BP Műhely oldalára tévedő érdeklődőt. Azt is írják, hogy meggyőződésük szerint „a várost nem lehet ideológiai alapokon működtetni”, a jövőjét tervezni meg végképp. Ígéretesnek tűnik, de a budapesti ügyekről szakértő szervezetet közelebbről megnézve gyorsan kibukik, hogy munkatársaik a Fidesz holdudvarából kerültek ki, pénzüket egy kormányzati pénzzel ellátott alapítványtól szerzik, majd kutatásokkal, projektekkel, államtitkárok társaságban tartott kerekasztal-beszélgetéseken magyarázzák el, hogy mit ront el a jelenlegi városvezetés. Mi az a Budapest Műhely?
A BP Műhely vezetői munkatársai mindjárt sok mindent elárulnak a szervezetről. A csapat egyik első embere alapítóként, kutatási és elemzési igazgatóként Kőrösi Koppány. Kőrösit három éve még elismerően osztotta meg a Megafon oldala, azt írták róla, hogy „igazi hiteles, patrióta arc, hiszen gazdasági kérdésekben a baloldali hazugságokat leplezi le folyamatosan, cáfolja a nyilvánvalóan hamis infókat”. A Lakmusz cikkéből az is kiderült róla, hogy azok között van, akik részt vettek a megafonos fejtágítókon, majd nemcsak saját oldalt hoztak létre, hanem közéleti szerepvállalásra adták a fejüket a tavalyi választáson: bár csak a jelképes 91. helyre, de felkerült a Fidesz–KDNP fővárosi listájára is.
De Kőrösi nincs egyedül, a BP Műhelynek van szakértője, aki közvetlenül a nagypolitikából ült át a szakmainak mondott műhelybe. Az utóbbi időben szakértőként jelenik meg kormánysajtószerte Wintermantel Zsolt, Újpest korábbi fideszes polgármestere, aki a tavalyi önkormányzati választásig még a párt fővárosi frakcióját is vezette, jelenleg pedig önkormányzati képviselő a kerületében.
Májusban maga Wintermantel jelentette be, hogy visszavonul a „nagypolitikától”, a BP Műhelyben folytatja, ahol az önkormányzatok működéséről szerzett tapasztalatát használja majd. A politikus most már rendszeresen új szerepében jelenik meg a kormányközeli médiában. Ha kell, az ingyen terjesztett Metropolnak szakérti meg, hogy miért gyulladnak ki a buszok Budapesten, most pedig azzal turnézza körbe a kormányközeli médiát, hogy mit állapított meg Domokos László, az Állami Számvevőszék volt elnökének kormány által megrendelt átvilágítása a főváros nem éppen kedvező gazdasági helyzetéről. „Technikai csődről, mérleghamisítás lehetőségéről és trükközésről” beszél.
A BP Műhely ügyvezetője, Szabó Krisztián Szilárd a Fidelitasban kezdte, sőt még országos alelnöke is volt a Fidesz ifjúsági szervezetének. Szabónak később akadtak munkái állami cégekben is különböző pozíciókban.
A műhely kutatási és elemzési vezetője Almássy Kornél, aki pályafutását az azóta megszűnt MDF-ben kezdte. Almássy Budapesten a Tarlós-korszakban fővárosi cégekben kapott különböző vezetői pozíciókat. A kutatási és elemzési vezető a Budapesti Digitális Polgári Körnek is tagja, oda Szentkirályi Alexandra, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője hívta meg.
A vezető munkatársak között ott van Losonci Gergely. Ő sem teljesen ismeretlen a politika világában: évek óta a kormányközeli Századvég politikai igazgatója, korábban, 2019-ben a Fidesz elindította EP-képviselőnek is, igaz, csak a 21. helyet kapta, így a kijutásra gyakorlatilag nulla esélye volt. A BP Műhely munkatársai közül a legkevesebb a történész, jogász Heil Kristóf Mihályról tudható, MCC-s bemutatásából annyi derül ki, hogy dolgozott a Miniszterelnökség Parlamenti Főosztályán, majd a rendszerváltást kutató intézet és levéltár operatív igazgatója is volt.
Az eddigiek alapján talán nem meglepő, hogy indulása után a BP Műhely gyorsan bekerült a kormányközeli nyilvánosságba. Márciusban Kőrösi Koppány végigjárt az M1-től a Mandineren át az Origóig minden szerkesztőséget, utóbbi szerint a műhely segítségével a főváros „elindulhat a fejlődés útján”. Majd miután ezt a kört lefutották, elkezdtek egyre többször szakértőként megjelenni a Fideszhez közeli lapokban, tévékben.
Az áprilisi hídzárós tüntetések idején például nem hagyták ki a lehetőséget, hogy a lezárások miatti „káoszról” írjanak, ehhez használták Kőrösi Koppány javaslatait, aki kerülőutakat akart, és konkrét intézkedéseket javasolt Karácsony Gergelynek, köztük „parkolási amnesztiát” és ingyenes tömegközlekedést is. Az utóbbi időben a buszok kigyulladása kapcsán azt állapították meg, hogy a járművek állapotában „közrejátszik a nem megfelelő vezetői irányítás”. De amióta megjelent Domokos László „technikai csődöt” jelző fővárosi átvilágítása, azóta a felelőtlen a költségvetés-tervezés az egyik fő témájuk.
De ha kell, akkor a nyár egyik budapesti slágertémáját, a sétálóutcákat is megfejti Kőrösi Koppány a Magyar Nemzetben. Arra jutott, hogy a város akkor lesz élhetőbb, ha biztosítják a belvárosi lakosoknak, hogy a lakásukhoz közel le tudják tenni az autót. A BP Műhely szakértőit követve megtudhatjuk, hogy a rakpartnak nincs alternatívája, így ott a lezárás nem jó döntés. A műhely szervez kerekasztal-beszélgetéseket is, tartottak már ilyet például a budapesti rozsdaövezetekről, ezen olyan más szakemberek által régóta hangoztatott alapvetések hangzottak el, miszerint a rozsdaövezetek a város aranytartalékai, vonzóbbá kell tenni ezeket a fejlesztőknek, és a 15 perces város koncepciójának kell a fejlesztési iránynak lennie.
A budapesti témák mellett előfordul, hogy olyan kérdéseket is kiveséznek, amik közvetlenül nehezen köthetők a várospolitikához. Egyik legutóbbi podcastjukat például a progresszív adórendszer hatásainak átbeszélésének szentelték. A szerintük „rendkívül aktuális, erősen mediatizált témában” az ötödik percben elő is került a Tisza Párt és az általuk tagadott, de a Fidesz által minden fórumon terjesztett „Tisza-adó” híre. Ezt Palóc André, a Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője hozta elő, miután hosszan sorolta, hogy az Orbán-kormány adórendszere milyen jó az országnak. Az adás elején azért elmondták, hogy úgy foglalkoznak a progresszív adórendszerrel, hogy külön kitérnek a fővárosi hatásokra is.
Bár ezekről kevesebb szó esik a közösségi oldalaikon, több kutatásuk is készült. A terjedelmükben változatos, hol 3-4, hol 20-40 oldalas dokumentumokban olyan témákat járnak körbe, mint például a fővárosi droghelyzet, a parkolás, a rakpartok hasznosítása és a közúti közlekedés Budapesten. Ezek végén javaslatokat is tesznek, amelyek inkább hasonlítanak szubjektív megállapításokra. A közúti közlekedésnél például azt állapították meg, hogy „sajnálatosan az elmúlt években mesterségesen egymás ellen lettek hangolva az autót használó, kerékpározó vagy közösségi közlekedést preferáló polgárok többek között azért, mert egyes szakmai és politikai körök az egyéni gépjármű közlekedést mint valami patás ördögöt állítják be” – írták. Egy ponton még az is belefért, hogy a meg nem nevezett szerző beleírja, hogy „véleménye szerint” mit tett meg a városvezetés és mit nem.
A keresztény-konzervatív Budapest védelmére kértek és kaptak milliárdokat
Az is árulkodó, hogy a BP Műhely mögött álló nonprofit kft. székhelye a budapesti Stefánia út 20.-ba van bejegyezve, ahol a Fidesz pártalapítványa, a Polgári Magyarországért található. A működésükhöz szükséges forrásért pedig nem máshová, mint a Batthyány Lajos Alapítványhoz (BLA) adtak be támogatási kérelmet – írta meg nemrég az Átlátszó. A lap által megszerzett iratokból az is látszik, hogy „elsődleges potenciális forrásként” tekintenek a BLA-ra.
Az 1991 óta működő Batthyány Lajos Alapítványt öt éve alakította át a kormány közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá, amit többnyire a kormány lát el forrással, főként a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodán keresztül. A BLA idén 20,2 milliárd forintot kap a kabinetirodától – a tavalyi 13 milliárd után. Idén (és korábban is) ez az alapítvány adott hatmilliárd forintot a budapesti CPAC-eket és egyéb kormányközeli eseményeket szervező Alapjogokért Központnak, de bőségesen adnak a szintén kormányközeli Danube Institute-nak is.
A BP Műhely azt kérte a BLA-tól, hogy munkájukat idén februártól egészen 2026. március végéig finanszírozzák. Azt írták, hogy a jövőben azért több támogatót is bevonnának, elképzelhetőnek tartják, hogy akár uniós pályázatokon keresztül is pénzt szerezzenek. A BLA-tól meg is kapták a kért támogatást, februárban már alá is írták a szerződést arról, hogy
a Batthyány Lajos Alapítvány finanszírozza őket, 2,52 milliárd forintot kaptak.
Az Átlátszó által megszerzett dokumentumban a műhely egyébként másképpen fogalmazta meg a szakmai programját a BLA-nak, mint azt a nyilvános eseményeken vagy éppen a honlapjukon teszik. Bemutatkozásuk szerint a budapesti szakmai tudást szeretnék összefogni és közérthető formában átadni, „hiszünk benne, hogy a város jövőjéről nemcsak a jelen problémáiból, hanem az elkövetkező 50–100 év perspektívájából kell gondolkodni” – írják.
A BLA-nak küldött kérelmükben viszont már más a hangvétel: ebben úgy fogalmaznak, hogy „a keresztény-konzervatív eszme Budapesten nem egyszerűen defenzívába került: a keresztény-konzervatív eszme Budapesten visszaszorult, a városi intézményekből szinte eltűnt”. Ebben az iratban megalakulásukat azzal indokolták, hogy „azt a felmérhetetlenül nagy intellektuális erőt, amit a főváros keresztény-konzervatív közössége ma sporadikusan képvisel”, egységbe szervezzék.
Mindenre kell egy saját szakértő
A Budapest Műhely, illetve a hasonló szervezetek abszolút nem számítanak újdonságnak a Fidesz nyilvánosságában. Szokássá vált, hogy a hozzájuk közeli, különböző alapítványokon keresztül pénzzel támogatott szervezetek szakértői, elemzői járnak be például a közmédia műsoraiba, és minden, a mostani kormányhoz közeli sajtótermékhez is. Ezek a szervezetek mindig éppen a kormány által első helyen tolt témákban készítenek kutatásokat, hogy aztán a médiában is elmondhassák a megállapításaikat.
Egy látványosabb példa: ha valaki feltéved az M1 hírcsatorna videótárába, ha éppen nem miniszterekkel vagy államtitkárokkal készült interjúkat talál ott, akkor kormányközeli szervezetek szakértőivel készült beszélgetéseket biztosan fog. A stúdióban egymásnak adják a kilincset a kormányzati közbeszerzések favoritjai, a Századvég és a Nézőpont Intézet, illetve az Alapjogokért Központ munkatársai. Ehhez a csapathoz csatlakozott most a Budapest Műhely, amelynek tagjait azonnal hívják, kérdezik, ha bármilyen budapesti téma felmerül.
A BP Műhely eddigi nyilvánosságban vállalt szerepléseiből leginkább az következik, hogy a kutatási eredményeikkel alátámasztva igyekeznek kikezdeni a jelenlegi városvezetést. Ebbe persze néha az is belefér, hogy a választáshoz közeledve kiemelt témaként foglalkozzanak az adózás kérdésével is.
Karácsony Gergely az utóbbi időben már fel is figyelt a BP Műhely munkásságára. Legutóbb a „fideszes Megafon budapesti leágazásának” nevezte a szervezetet, miután a BP Műhely azért szállt bele, mert „kapkodott és rossz szervező volt”, amikor az iskolakezdés előtt másfél héttel lezárták a Keleti pályaudvart. Ezzel csak az a probléma, hogy a fővárosnak és a főpolgármesternek semmi köze a pályaudvarokhoz, a lezárásról az állami kézben lévő MÁV Csoport döntött. „A közpénzmilliárdokból a főváros lejáratására létrejött gittegyletnek tehát saját magát sikerült lejáratni, de nagyon” – írta Karácsony.
Kerestük a BP Műhelyt, hogy miképp tesznek a keresztény-konzervatív eszméért, milyen programokkal valósítja meg ennek a védelmét a szervezet. Érdeklődtünk kutatási tevékenységükről, illetve arról, hogy ezt milyen módon tervezik bemutatni, hasznosítani, de azt is megkérdeztük, mit gondolnak Karácsony állításáról, miszerint politikai kampányt végeznek. A cikk megjelenéséig nem válaszoltak.
