„Csak az győzhet, aki arcot ad a szavainak” – mondta Dobrev Klára a Demokratikus Koalíció október 5-i kongresszusán, ahol bemutatták a párt 106 választókerületi jelöltjét. A rendezvényen nem győzték hangsúlyozni, hogy a Tisza Párttal ellentétben a DK jelöltjei nem rejtőzködnek, nem sumákolnak, ők arccal és névvel kiállnak a választók elé. A Mi Hazánk Mozgalom azonban még őket is beelőzte, Toroczkai Lászlóék már augusztus 20-án bejelentették a jelöltjeiket, és a Jobbik is hétről hétre jön elő újabb nevekkel.
Választástechnikai szempontból semmi jelentősége nincs annak, hogy ki mikor hozza nyilvánosságra a jelöltek névsorát, a hivatalos kampányidőszak és jelöltállítás várhatóan csak jövő februárban indul. A DK és a Mi Hazánk azt üzeni ezzel a választóknak, hogy potens politikai erőként országos szervezettségük, hálózatuk és társadalmi támogatottságuk van. Erről beszélt László Róbert, a Political Capital (PC) választási szakértője a Telexnek.
A két pártnak fontos, hogy a Fidesz és a Tisza mellett láthatóak legyenek a mindennapi politikai küzdelemben.
„Azt a látszatot keltik, mintha lépéselőnyben lennének a két nagy párttal szemben”
– fogalmazott a PC szakértője, aki szerint elsősorban erődemonstrációnak szánta a DK a vasárnapi jelöltbemutató rendezvényt.
A valóságban persze szó sincs lépéselőnyről, a közvélemény-kutatások szerint mindkét pártnak tepernie kell a következő hónapokban az 5 százalékos parlamenti küszöbért. Ennek egy lépése a 106 jelölt korai felmutatása. László Róbert szerint azért is lehet jelentősége ennek, mert a választók akkor tudnak komolyan venni egy pártot, ha az ország minden pontján képesek jelöltet állítani. „Nehezen tudom elképzelni, hogy bármely politikai erőnek legyen esélye 5 százalékot szerezni úgy, hogy nincs 106 jelöltje.”
A már bejelentett politikusokból hivatalosan csak akkor lesz jelölt, ha a jövő évi kampányidőszak elején összegyűjtenek 500 érvényes ajánlást. László Róbert szerint ez valószínűleg nem okoz problémát a DK-nak és a Mi Hazánknak sem, „illik, hogy megugorják ezt az akadályt”. Arról is beszélt a szakértő, hogy a Fidesz jelentősen megkönnyítette a jelöltállítási kritériumokat 2010 után, kevesebb aláírást kell összeszedni, mint korábban, és így könnyebben tudnak rajtvonalhoz állni a kisebb pártok is.
Pénz és töredékszavazatok
A 2026-os választás minden jel szerint a Fidesz és a Tisza Párt vetélkedéséről szól, és óriási meglepetés lenne, ha a két párt mellett bárki be tudna húzni egy egyéni választókerületet. A jelöltállításnak azonban több szempontból is nagy jelentősége van. Csak annak a pártnak lehet országos listája, amelyik Budapesten és minimum 14 megyében összesen legalább 71 választókerületben képes jelöltet indítani.
Azon múlik a központi kampánytámogatás is, hogy hány helyen van jelöltje az adott pártnak. A képviselőjelöltek fejenként valamivel több mint 1,2 milliót kapnak egy kincstári kártyára. A jogszabály alapján erről lemondhatnak a pártjuk javára, így 106 jelölttel már több mint 127 millió forintból gazdálkodhat egy párt.
A listát állító pártok ezen felül a jelöltjeik száma alapján jogosultak további kampánytámogatásra. A 2022-es választáson
- 470 millió forintot kapott az a párt, amelyik legalább 71 választókerületben állított jelöltet;
- 588 millió forinthoz jutottak azok a pártok, amelyeknek minimum 80 választókerületben volt jelöltjük; és
- 706 millió forint járt azoknak, amelyek mind a 106 egyéni választókerületben elindultak.
A 2026-os választáson még valamivel többet is kapnak a listás pártok, ugyanis a törvény által meghatározott összeget a KSH fogyasztói árindexével kell évente növelni.
A kampánytámogatás mellett a pártok végeredményét is meghatározhatja, hogy hány helyen lesz jelöltjük, hiszen a vesztes egyéni jelöltek szavazatait töredékszavazatként automatikusan hozzáadják a párt listán kapott szavazataihoz, amin akár mandátumok is múlhatnak.
Ehhez azonban előbb meg kell ugraniuk a parlamentbe jutás 5 százalékos küszöbét a listás szavazatokkal, és utána kaphatnak töredékszavazatokat.
Aki kiesik a parlamentből, annak nem sok esélye van a túlélésre. A rendszerváltás óta ez egyedül a KDNP-nek jött össze, amely 1998-ban nem került be, 2006 óta azonban a Fidesszel közös listáról folyamatosan ott van az Országgyűlésben. Igaz, a Fidesz nélkül aligha lenne erre esélye Semjén Zsolt pártjának.
Térképre tettük a jelölteket
A DK 2022-ben győztes képviselői közül jövőre is elindul Varju László, aki a márciusi időközi választáson meggyőző fölénnyel húzta be zsinórban harmadszor az újpesti központú körzetet. Jó kérdés persze, hogy mi lett volna, ha a Tisza Párt nem marad távol a választástól. Kőbányán ismét Arató Gergely, Újpalotán pedig Barkóczi Balázs lesz a DK jelöltje, nem indul el viszont a jövő áprilisi választáson Oláh Lajos, a párt egyetlen olyan politikusa, aki már 2014-ben is egyéni mandátumot szerzett.
Oláh Lajos zsinórban háromszor nyerte meg a választást Budapest 5. választókerületében, amelyhez a VI. és VII. kerület tartozott eddig. Megkeresésünkre azt mondta, hogy két oka van a döntésének. Az egyik, hogy a Fidesz három részre darabolta fel a választókerületét a tavaly decemberi törvénymódosítással, a másik pedig az, hogy Dobrev Klára a központi kampányban számít a munkájára.
A DK-s jelöltek névsorát böngészve jól látszik, hogy komoly kihívást jelentett a pártnak az ország minden pontján helyben élő, beágyazott szereplőt találni. Van, ahol ez nem is jött össze, és ezért kénytelenek voltak budapesti jelöltet állítani. Bakai-Nagy Zita XI. kerületi alpolgármester például a siófoki választókerületben (Somogy vármegye 4.) indul. Bemutatkozása szerint annyi köze van a körzethez, hogy gyerekkora óta szívügye a Balaton. Egy másik újbudai önkormányzati képviselő, Varga Gergő Kazincbarcikán és környékén (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 4.) fog kampányolni, ő legalább abban a megyében nőtt fel.
Kálmán Olga a szentendrei központú körzetben (Pest vármegye 4.) fut neki a választásnak, mert korábban 15 évig élt a Pest vármegyei városban. A 2021-es előválasztáson még a II-III. kerületi választókerületben indult, ám kikapott Tordai Bencétől. A karcagi születésű, Budapesten élő Vadai Ágnes a tatabányai választókerületet (Komárom-Esztergom 1.) nézte ki magának, az eddig Csepelen politizáló Paál Géza pedig Veszprém vármegye 2. körzetében indul, mert szeret a Balaton-felvidéken kirándulni.
Van egy új és meglepő név is a DK-s névsorban. Sikerült leigazolniuk Keller Lászlót, az MSZP korábbi országgyűlési képviselőjét, Törökbálint volt polgármesterét, egykori közpénzügyi államtitkárt. A 2002-es választás után az ő feladata volt az első Orbán-kormány ideje alatt elkövetett visszaélések feltárása, de nem sokra jutott, állítása szerint a saját párttársai lehetetlenítették el a munkáját. Most a budaörsi központú választókerületből (Pest vármegye 2.) térne vissza az Országgyűlésbe.
A Mi Hazánk augusztusban közzétett listáján már kevesebb az országosan ismert név. A párt elnöke, Toroczkai László ismét a szegedi központú, Csongrád-Csanád vármegye 2. választókerületében indul. Ide tartozik Ásotthalom is, ahol korábban kilenc évig volt polgármester. Dúró Dóra abban a dombóvári központú (Tolna vármegye 2.) választókerületben lesz jelölt, ahol a januári időközi választáson a párt történetének legjobb eredményét (19 százalék) érte el. Ehhez persze a Tisza Párt távolmaradása is kellett.
A 2022-es választáson Nógrád megye 2. választókerületében (Balassagyarmat és környéke) szerepelt a legjobban a Mi Hazánk, itt ismét Dócs Dávid volt cserháthalápi polgármester indul. A párt egyik legismertebb arca, Novák Előd Budapest 10. választókerületében próbálkozik, amelyhez a XI. kerület egy része és a XXII. kerület tartozik.
A Fidesz csak később jelenti be a jelöltjeit, de a választókerületek nagy részében már sejteni lehet, kit indítanak. Úgy tűnik, az ország legalább harmadában más képviselőjelölttel vágnak neki a jövő évi választásnak, mint 2022-ben. Budapesten lecserélhetik Németh Szilárdot, Németh Zsoltot és Simicskó Istvánt, vidéken több, helyben évtizedek óta meghatározó és sikeres fideszes képviselő megy nyugdíjba a ciklus végén.
A Tisza Párt november elején indítja el a kiválasztási folyamat nyilvános részét, ekkor ismertetik a választókerületenkénti 3-3 jelöltet. A hivatalos procedúra szerint először a tiszások zárt körben választanak ki 2-2 jelöltet, majd a választókerületekben élő szavazók dönthetik el, hogy ki legyen a végső befutó. Azt már biztosan lehet tudni, hogy Magyar Péter lesz a jelölt a hegyvidéki választókerületben, és a Telex információi szerint Zuglóban (Budapest 6.) Bódis Kriszta, a Tisza társadalompolitikai szakértője; Pilisvörösváron is környékén (Pest vármegye 3.) Bujdosó Andrea, a Tisza Párt fővárosi frakcióvezetője; a balatonfüredi körzetben (Veszprém vármegye 2.) pedig Forsthoffer Ágnes, a Tisza új alelnöke indulhat az előválasztáson.
Pontosítás: Cikkünk töredékszavazatokra vonatkozó állítását javítottuk, eredeti állításunkkal szemben azoknak az 5 százalékos bejutási küszöb számolásánál nincs szerepük.
