Jövő májusig marad a veszélyhelyzet, rendkívüli jogrend lesz az áprilisi választás idején is

Újabb hat hónappal, 2026. május 13-ig meghosszabbította az Országgyűlés kormánypárti többsége a háborús veszélyhelyzetet kedd délelőtt. A javaslatot 127 képviselő támogatta, 56-an nemmel szavaztak. Ez azt jelenti, hogy veszélyhelyzet lesz a jövő áprilisi parlamenti választás alatt, és utána még egy hónapig maradhat a rendkívüli jogrend.

Több mint öt évvel ezelőtt, 2020. március 11-én hirdetett először veszélyhelyzetet a kormány az országban megjelenő koronavírus-járvány miatt. Ilyenkor rendkívüli jogrend lép életbe, és a kormány rendeletekkel felfüggesztheti egyes törvények alkalmazását, eltérhet törvényi rendelkezésektől, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket is hozhat. Ezzel a lehetőséggel előszeretettel élt is az Orbán-kormány az elmúlt években. Az Országgyűlés legfeljebb 180 nappal hosszabbíthatja meg a veszélyhelyzetet, 2020 óta egy rövid szünetet leszámítva félévente meg is kapta a felhatalmazást a kormány, hogy a parlament megkerülésével hozzon fontos döntéseket.

2022. májusa óta már háborús veszélyhelyzet van az országban, Semjén Zsolt most is az orosz–ukrán háborúval és a humanitárius katasztrófával indokolta a rendkívüli jogrend újabb meghosszabbítását. A háborús veszélyhelyzetre hivatkozva ugyanakkor az elmúlt években több olyan rendeletet is hozott a kormány, amely nehezen vagy szinte sehogy sem magyarázható a szomszédban zajló háborúval. Legutóbb például erre hivatkoztak annál a rendeletnél, amely felhatalmazta Tuzson Bence igazságügyi minisztert, hogy hozzáférjen a Szőlő utcai ügy nyomozati és titkosszolgálati anyagaihoz, és nyilvánosságra hozza a részleteket.

„Az aktuális politikai érdekeihez igazítja a kormány, hogy van-e háborús veszély, és milyen mértékű az”

– mondta a Telexnek Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, aki szerint régóta nem indokolt a veszélyhelyzet fenntartása. Miközben Semjén Zsolt most is azzal érvel a rendkívüli jogrend meghosszabbítása mellett, hogy így tudják támogatni a háború elől menekülő embereket, Kárpátalját továbbra sem minősítette háború sújtotta területnek a kormány. Így nem kapnak állami lakhatást az onnan érkező családok, és tavaly több kárpátaljai család is emiatt került utcára Magyarországon.

Az áprilisban meghosszabbított veszélyhelyzet november 14-én járt volna le, de a kormány meglepően sokáig várt az újabb hosszabbítási javaslat benyújtásával. Majdnem kifutottak az időből, októberben még rendkívüli parlamenti ülést is össze kellett hívni a javaslat vitájára, hogy határidő előtt meg tudják hosszabbítani a veszélyhelyzetet.

Háborús veszélyhelyzetben még nem volt országgyűlési választás Magyarországon, ám Gulyás Gergely fogadkozott, hogy ennek az égvilágon semmilyen hatása nem lesz a jövő áprilisi választások lebonyolítására. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a rendkívüli jogrend és a választások között nincs is összefüggés, „az önkormányzati- és európai parlamenti választások is háborús veszélyhelyzetben voltak”.

A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke lapunknak arról beszélt, hogy az Alaptörvény alapján a kormány nem tudja elhalasztani a választás időpontját, amit a köztársasági elnök tűz ki.

A választási törvényhez és a választáshoz kapcsolódó szabályokhoz azonban gond nélkül hozzányúlhatnak a veszélyhelyzetre hivatkozva.

Így például újrarajzolhatják a választókerületeket, megváltoztathatják az eljárási szabályokat, korlátozhatják a gyülekezés- a véleménynyilvánítás szabadságát, sőt szélsőséges esetben akár még a választójogot is korlátozhatnák, ám ilyen drasztikus lépésre nem számít Kádár.

Arra viszont már 2022-ben is bőven volt példa, hogy a Fidesz választási kampányát veszélyhelyzeti rendeletekkel segítette a kormány, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke több példát is említett. Rendelettel oldották fel az adótitkot, hogy a miniszterelnök levelet küldhessen azoknak a gyerekeket nevelő választóknak, akik szja-visszatérítést kaptak, és emlékezetes az is, hogy a járványra hivatkozva a választás előtt betiltották a helyi népszavazásokat, miközben a kormány gyermekvédelminek nevezett országos népszavazását meg lehetett tartani.

Kádár szerint csak néhány, az Alaptörvényben biztosított alapjogot nem korlátozhat a kormány veszélyhelyzetben. Ilyen például az emberi méltósághoz, az élethez való jog, a kínzás, megalázó, embertelen bánásmód tilalma és a tisztességes büntetőeljáráshoz való jog. A választási kampányban fontos vélemény-, szólás- és gyülekezési szabadság viszont nem tartozik ezek közé.

Mi lesz a rendkívüli jogrenddel, ha nem nyer a Fidesz és kormányváltás lesz? A most elfogadott törvény alapján május 13-ig tart a veszélyhelyzet, és csak a parlament kétharmados többsége tudja meghosszabbítani azt. Ha egyik politikai erő sem tud kétharmadot maga mögé állítani az új parlamentben, jövő májusban véget ér a veszélyhelyzeti kormányzás, és május 14-én hatályukat vesztik a veszélyhelyzeti rendeletek.

Izgalmas kérdés, hogy mit kezdene a május közepéig még hatályos veszélyhelyzeti felhatalmazással egy új kormány, és a hivatalba lépés után átvinne-e villámgyorsan egy csomó fontos döntést a parlament megkerülésével. Nem biztos, hogy erre lesz lehetősége. Az áprilisi választás után ugyanis 30 napon belül kell megalakulnia az új Országgyűlésnek, és már az új parlament választja meg a miniszterelnököt és a kormányt. Kérdéses, hogy május 13-ig fel tud-e állni az új kormány.

Az átmeneti időben a jelenlegi kormány ügyvezetőként irányítja az országot, és veszélyhelyzeti rendeleteket is hozhat.

Választási vereség esetén Orbán Viktorék megtehetik azt is, hogy már a május 13-i határidő és az új kormány felállása előtt megszüntetik a veszélyhelyzetet, így a következő kormánynak már minden egyes döntéshez szüksége lesz a parlament támogatására.

A veszélyhelyzeti rendeletek hatályon kívül helyezésére elég a parlament feles többsége is, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke ugyanakkor arra számít, hogy a parlament kétharmados fideszes többsége még a választás előtt törvényi erőre emel minden, a kormány számára fontosabb veszélyhelyzeti rendeletet, mint azt időről időre eddig is megtették.