A kormány rendkívüli parlamenti ülést hív össze, hogy gyorsan meg tudják hosszabbítani a háborús veszélyhelyzetet
A kormány rendkívüli parlamenti ülést hív össze, hogy megvitassák a veszélyhelyzet meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot. Azt hétfő este Semjén Zsolt nyújtotta be, ahogy a rendkívüli ülésről szóló kezdeményezést is.
Az október 7-re javasolt ülésre a miniszterelnök-helyettes szerint azért van szükség, mert még mindig tart Ukrajnában a háború és humanitárius katasztrófa. Bár a veszélyhelyzet november 14-én lejárna, a kormány most újabb 180 nappal, 2026. május 13-ig, tehát a választás is rendkívüli helyzetben zajlana.
„Az indítvánnyal összefüggő szavazások halasztása fontos jogalkotói célkitűzések késedelmes megvalósítását eredményezné”
– írta Semjén.
Szabó Szabolcs szerint azért van szükség rendkívüli ülésre, mert a kormány elfelejtette időben meghosszabbítani a veszélyhelyzetet, Tordai Bence pedig azt írta, hogy nem lepődne meg, ha hirtelen napirendre kerülne az ellehetetlenítési törvény, vagy egy megtorlási törvény.
A HVG információ szerint pusztán arról volt szó, hogy a kormány elszámolta magát, és ugyan az eddigi években ez szinte automatikusan ment, most elfelejtették időben benyújtani a javaslatot. Ez azonban normális ügymenettel azzal járt volna, hogy csak néhány nappal a jelenleg aktív veszélyhelyzet lejárta után indult volna a következő, ami miatt hatályukat vesztették volna az elmúlt években a parlament megkerülésével hozott rendeletek, így ezeket újra el kellett volna fogadni.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ kérdésünkre tagadta, hogy a kormány elszámolták volna magát, arra azonban nem válaszoltak, hogy mégis miért van szükség a rendkívüli ülésre.
Öt évvel ezelőtt, 2020. március 11-én hirdetett először veszélyhelyzetet a kormány az országban megjelenő koronavírus-járvány miatt, de politikailag ennél fontosabb volt, hogy ez különleges jogrend bevezetését is jelentette. A jogszabályok alapján kormány harminc napra hirdethet veszélyhelyzetet, és az Országgyűlés kétharmados többsége legfeljebb 180 napra hosszabbíthatja azt meg. Ezt a felhatalmazást bármennyiszer megadhatja a parlament, félévente rendszeresen meg is teszi. Legutóbb áprilisban hosszabbították meg 2025. november 14-ig a háborús veszélyhelyzetet.
A háborús veszélyhelyzetre hivatkozva az elmúlt években több olyan rendeletet is elfogadott a kormány, amely nehezen vagy szinte sehogy sem magyarázható a szomszédban zajló háborúval. A háborús veszélyhelyzetre hivatkozva teremtették meg a lehetőséget a polgári engedetlenségben részt vevő pedagógusok azonnali hatállyal való felmentésére, de szintén a háborúra hivatkozva mondta ki rendeletben a kormány 2022-ben, hogy az egy héttel elhalasztott augusztus 20-i tűzijáték megtartásához ingyen használhatók a közterületek.
A háború harmadik évfordulójának hetében Orbán Viktor ugyan kijelentette, hogy eljött a béke, de a miniszterelnök talán kicsit előreszaladt ezzel.
De miért ragaszkodhat a veszélyhelyzethez a kormány, mit ad ez nekik, ami alapesetben nincs? Az Alaptörvény biztosítja a kormánynak, hogy veszélyhelyzet esetén
- felfüggeszthesse egyes törvények alkalmazását;
- eltérhessen a törvényi rendelkezésektől; és
- egyéb veszélyhelyzeti intézkedéseket is hozhat.
Ezt áprilisban némileg módosították, ugyanis 2026. január 1-jétől az Országgyűlés kétharmados felhatalmazása nélkül már nem függeszthet fel a kormány törvényeket rendeleti úton, és nem térhet el a törvényi rendelkezésektől. A módosítás mögött politikai célok is lehetnek: egy esetleges kormányváltás esetén megkötnék Magyar Péter kezét, ha nem lesz kétharmada a parlamentben. Ez alapján jövőre már nem tudja veszélyhelyzeti kormányzással felülírni az elmúlt 15 évben meghozott törvényeket.
(Cikkünket frissítettük a Kormányzati Tájékoztatási Központ válaszával.)
