Igenis lesz budapesti békecsúcs, „ami késik, az jön” – jelentette ki Orbán Viktor a Vatikánban, ahol hétfőn meglátogatta XIV. Leó pápát, később pedig Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel is találkozni fog. Orbán az M1-nek adott interjújában azt mondta, „vegyék ténynek”, hogy az oroszok és amerikaiak közötti békemegállapodást Budapesten fogják aláírni. Mindezt azután mondta, hogy bizonytalanná vált a budapesti Trump-Putyin-találkozó időpontja. Meg a helyszíne is, ugyanis a szerbek vasárnap bejelentkeztek, hogy a két vezető találkozóját tarthatnák Belgrádban is. Az amerikai elnök október 23-án jelentette be, hogy lemondta a találkozót Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, mert „nem érezte megfelelőnek”, ugyanakkor azt is mondta, a jövőben meg fogják tartani.
Az M1 az október 23-i menetekről is kérdezte Orbánt. Többek között arról is, foglalkozik-e azzal, mennyien voltak a Tisza Párt által szervezett Nemzeti Meneten. Röviden: nem nagyon foglalkozik vele. „Szép nemzeti ünnep volt” – így írta le az idei október 23-át. Szerinte az másodlagos, hogy a nemzeti ünnep hátterében volt egy politikai verseny is, azt ugyanis majd „elrendezik a választásokon”. Orbán azt mondta, a kormánypártok elsődleges felelőssége a jó kormányzás, de „fel kell készülni a választásokra”. Ezért is állnak át fokozatosan a kormányzati működésről a kampányműködésre. Orbán szerint személyesen az ő „komoly feladata”, hogy a kormánypártok erejét fokozatosan a kampány irányába mozgósítsa. Arról beszélt, most még több mint 50 százalékban a kormányzás köti le a kormánypártok energiáit. Egyelőre nem kampányolnak naponta, inkább heti kampányesemények lesznek, és ebben „nem befolyásolja őket” az, hogy mit csinál az ellenfél. „Komolynak kell lenni, felelősségteljesen kell viselkedni” – mondta.
Orbán megint hangsúlyozta, hogy Magyarország a földrajzi adottságaiból következően nem tud lejönni az orosz olajról. Mivel nincs tengerpartja az országnak, ezért „ide behozni a naftát azt csak csövön keresztül lehet”. Szerinte azt, hogy a tengerpart nélküli országunk fekvéséből adódóan nem tudunk máshonnan olajat venni, az amerikaiak megértették. „Nincs más választásunk, mint az orosz olaj” – mondta Orbán, aki szerint az uniónak békén kéne hagynia azokat az országokat, amelyek gazdaságát tönkretenné az, ha nem vehetnének olajat az oroszoktól. Beszélt arról is, hogy az oroszok elleni szankciók nem működnek, az orosz energiahordozókat nem lehet kizárni a világpiacról. Ugyan nem nevezte meg őket pontosan, de szerinte több nyugat-európai ország is vesz orosz olajat, többet is, mint Magyarország.
A magyar kormány az orosz energiáról való leválást úgy próbálja beállítani, hogy az elképesztően költséges és veszélyes, és a Nyugat próbálja ezt ráerőszakolni Magyarországra. Több szakember szerint viszont ez nem lenne annyira bonyolult és drága, politikai akarat viszont kellene hozzá, és olyan szereplőkkel kéne rendeznie a viszonyt a magyar kormánynak, akikkel jelenleg nem jó a kapcsolata.
Különösen igaz ez az orosz kőolajra, amit a Horvátországon keresztül húzódó, a horvát Janaf cég által üzemeltetett Adria-kőolajvezetékkel lehetne kiváltani, de ezt nehezíti a Mol és a Janaf, illetve a magyar és a horvát kormány közötti konfliktus. Arról, hogy az orosz olajról való leválásban segíthetnének a magyaroknak a horvátok, Matt Whittaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete is beszélt. Szerinte Magyarországnak, Törökországnak és Szlovákiának is mielőbb tervet kell kidolgoznia arra, hogy leváljon az orosz energiahordozókról. Orbán viszont úgy tűnik, el akarja húzni a tervezést a választásokig.
