Magyar Pétert alkalmasabbnak tartják az ország vezetésére a magyarok, Orbán Viktor a félelmekben és a háborúban bízhat

A magyar társadalom szerint Orbán Viktor 2010 óta tartó kormányzása inkább hátráltatta, mint elősegítette Magyarország fejlődését – ez derült ki idén tavasszal abból a nagy kutatásból, amit a Policy Solutions kutatóintézet készített az Orbán-rendszer 15 éves teljesítményének megítéléséről.

Most, fél évvel a választás előtt újra megkérdeztük az embereket a gazdasági várakozásaikról, és arról, hogy szerintük ki kormányozna jobban, Orbán Viktor vagy Magyar Péter. Már a fél évvel ezelőtti eredmények is azt mutatták, hogy a magyar társadalom többsége Magyar Pétert a legtöbb témában alkalmasabbnak látja az ország vezetésére, mint Orbán Viktort. Azóta még a bizonytalanok között is nőtt iránta a bizalom.

Nem tért vissza az optimizmus

A Policy Solutions kutatása elsőként azt vizsgálta, hogy a megkérdezettek szerint a következő egy évben javulni vagy romlani fog-e az anyagi helyzetük. Az eredmények azt mutatják, hogy az Orbán-kormány erőfeszítései ellenére a gazdasági optimizmus nem tért vissza a választók körében. Mindössze minden hatodik válaszadó volt optimista a jövőt illetően, és gondolta azt, hogy javulni fog háztartásának a pénzügyi helyzete. A megkérdezettek fele úgy vélte, hogy az anyagi helyzete a következő egy évben nem fog változni, míg 26 százalék romlásra számít. A magyar társadalom túlnyomó többsége tehát nem számít érdemi javulásra, a többség stagnálást vár a következő 12 hónaptól.

Az előző felmérés óta kevesebben vannak, akik a helyzetük romlásával számolnak (26 százalék az előző 35 százalékkal szemben), de azoknak az aránya is visszaesett, akik javulást várnak, miközben jelentősen többen vannak, akik stagnálásra számítanak. A lakosság tehát egy fokkal kevésbé tart a további romlástól, mint fél évvel vagy egy évvel ezelőtt, de a javulásba vetett hit továbbra is alacsony szinten maradt, és a gazdasági hangulat továbbra is nagyon visszafogott és óvatos.

A pártpreferenciák szerinti bontás azt mutatja, hogy minden politikai táborban a többség stagnálásra számít. A Fidesz–KDNP szavazói körében a legnagyobb az optimizmus, de ez is csak azt jelenti, hogy minden negyedik fideszes számít anyagi helyzetének javulására.

A pesszimizmus mértéke a Tisza Párt szavazói körében a legnagyobb: minden harmadik Tisza-szimpatizáns romlásra számít, és csak 18 százalék körükben a javulásra számítók aránya. A Tisza támogatói mellett a párt nélküliek körében a legnagyobb a borúlátás: közel harmaduk romlást vár, és mindössze tizedük számít javulásra. A bizonytalan szavazók körében a gazdasági biztonságérzet továbbra is gyenge, a jövőbe vetett bizalom minimális.

Az iskolai végzettség emelkedésével valamelyest nő az optimizmus mértéke, de minden képzettségi csoportban erős kisebbségben vannak csak a bizakodók: míg a legfeljebb nyolc osztályt végzettek körében 12, addig a diplomások körében 21 százalék bízik anyagi helyzetének javulásában.

Az adatokból jól látható, hogy a gazdasági optimizmus területileg nagyon eltérő, és Budapest lakói a legbizakodóbbak, míg a kisebb városokban és községekben élők körében jóval erősebb a gazdasági pesszimizmus. A legtöbben minden településtípuson változatlan anyagi helyzetre számítanak, de a javulást várók aránya jelentősen csökken a településhierarchiában lefelé haladva. A budapestiek körében 28 százalék javulásra, 20 százalék romlásra számít, míg a fővárosiak közel fele azt valószínűsíti, hogy a következő évben változatlan marad az anyagi helyzete.

A megyeszékhelyeken azonban már megfordul az arány: itt a romlást várók aránya 27 százalék, míg javulást mindössze 16 százalék prognosztizál, és a többség stagnálást vár. Hasonló mintázat rajzolódik ki a kisvárosokban és a községekben is, ahol szintén a pesszimista hangulat az erősebb. A kisvárosokban a megkérdezettek 27 százaléka romlásra, 14 százaléka javulásra, 48 százalék stagnálásra számít, míg a községekben 28 százalék romlást, 15 százalék javulást, és 52 százalék stagnálást valószínűsít.

A Fidesz–KDNP számára politikai veszélyt jelent, hogy az erősségeinek számító kistelepüléseken kifejezetten rossz a gazdasági hangulat, és kevesen bíznak abban, hogy anyagilag előre tudnak lépni a következő időszakban.

Ki kormányozna jobban?

A Policy Solutions 12 közpolitikai témával kapcsolatban kérdezte meg az embereket arról, hogy szerintük Orbán Viktor vagy Magyar Péter kormánya nyújtana benne jobb teljesítményt. A 2026-os országgyűlési választás előtt fél évvel a megkérdezettek a vizsgált 12 terület közül kilencben azt gondolták, hogy a Tisza Párt tudna jobb teljesítményt nyújtani, míg a kormányzó Fidesz–KDNP-t három területen tartják kompetensebbnek a választók.

Magyar Péter és pártja a legnagyobb, 17 százalékpontos előnyben az uniós pénzek megszerzése terén van, de azt is sokkal többen gondolják, hogy a korrupció visszaszorításában és az egészségügy helyzetének javításában jobb teljesítményt tudna nyújtani, mint a Fidesz–KDNP.

Szintén két számjegyű kompetenciaelőnye van a Tisza Pártnak abban, hogy ki javítaná az oktatás helyzetét jobban, és ki szorítaná le inkább az inflációt. Kisebb mértékben, de a gazdasági fejlődés támogatása, a bérek emelése, valamint a szegényebbeket segítő lakáspolitika területén is többen látják alkalmasabbnak Magyar Pétert és pártját, mint Orbán Viktort és a Fidesz–KDNP-t.

Külön figyelemre méltó, hogy a kutatás adatfelvételének idején már hetek óta zajlott a kormányzati negatív kampány a Tisza Párt feltételezett (és a párt által cáfolt) adóterveiről – ennek ellenére a választók körében a Tisza Pártba vetett bizalom egy fokkal nagyobb volt az adócsökkentés terén is. A megkérdezettek 35 százaléka szerint a Tisza Párt, 31 százaléka szerint a Fidesz–KDNP csökkentené inkább az adókat.

A Fidesz–KDNP versenyelőnye három témakörben továbbra is meghatározó: a válaszadók inkább gondolják a kormánypártokról, hogy a migráció megállítása, a háborús konfliktusokból való kimaradás és a családok támogatása terén jobb teljesítmény tudna nyújtani, mint legfőbb kihívója. Fontos azt is megjegyezni, hogy a válaszadók jelentős része (közpolitikai területtől függően 20-30 százaléka) a két nagy párt közül egyikben sem bízik.

Az elmúlt fél évben figyelemre méltó tendencia, hogy mindkét oldal tovább erősödött a számára legkedvezőbb témákban. 2025 tavasza óta Magyar Péter és a Tisza Párt 5 százalékponttal növelte előnyét az uniós pénzek megszerzése, szintén 5 ponttal az infláció csökkentése, 4 ponttal a korrupció elleni harc, és 3 ponttal az egészségügy fejlesztése kérdéseiben.

Orbán Viktor és a Fidesz–KDNP ugyanakkor még 4 százalékponttal nagyobb előnyben van a migráció elleni fellépés terén, mint fél évvel ezelőtt. Emellett pedig továbbra is a háború és a családtámogatás területén teljesít jobban. Ezek a tendenciák arra utalnak, hogy a 2026-os országgyűlési választás szempontjából kulcskérdés lesz, mely politikai témák válnak meghatározóvá a kampány során és a választók gondolkodásában.

A kutatás azt is igyekezett feltárni, hogy a két nagy pártnak mekkora tartalékai lehetnek még a Demokratikus Koalíció, a Mi Hazánk és a bizonytalanok táborában. A DK szimpatizánsai körében körülbelül ugyanannyian gondolják, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt jobb teljesítményt tudna nyújtani a felsorolt témákban, mint amennyien egyik nagy tömb vezetőjében sem bíznak meg. A DK-sok között a Tisza Párt minden kérdésben előnyben van a Fideszhez képest, de a migráció és a háború kérdéseiben ez a különbség a legkisebb.

A Mi Hazánk szimpatizánsai körében mind a Tisza Párt, mind a Fidesz–KDNP erősíteni tudta a bizalmi tőkéjét az elmúlt fél évben, és jelentősen (mintegy 20 százalékponttal) visszaesett körükben azok aránya, akik egyik nagy politikai erőben sem bíznak. A Mi Hazánk támogatói a Tisza Pártban leginkább az egészségügy fejlesztése, az infláció csökkentése és az uniós források megszerzése kapcsán vélnek nagyobb kormányzati kompetenciát, míg a kormánypártokat továbbra is a családtámogatás, a migráció megállítása és a háborús konfliktusokból való kimaradás terén tartják megbízhatóbbnak.

A választás végkimenetele szempontjából is kulcsfontosságú lehet, hogy a bizonytalan választók miként vélekednek a két nagy politikai erő kormányzati kompetenciájáról. A kutatás eredményei alapján 2025 tavaszához képest, amikor minden kérdésben a Fidesznél volt az előny, a Tisza Párt javítani tudott a pozícióján a párt nélküliek között. A bizonytalanok körében 2025 őszén hasonló kép rajzolódik ki a két oldal hitelessége szempontjából, mint amit a teljes társadalomra vetítve láttunk. A legtöbb kérdésben előnyben van a Tisza Párt (legnagyobb mértékben itt is az uniós pénzek, egészségügy, korrupció témáiban), de a Fidesz a hagyományosan erős ügyeiben (migráció, családtámogatás, háború és béke kérdése) jól áll a párt nélküliek között.

Az utóbbi időszak egyik legnagyobb figyelmet kapó témájában, az adócsökkentés terén egy hajszállal a Tisza Párt van előrébb ebben a körben is. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy szinte mindegyik témakör esetén a legnagyobb arányban az „Egyik sem” lehetőséget jelölték meg a párt nélküli válaszadók.

Összességében, a Tisza Párt számára a legnagyobb lehetőséget az jelenti, hogy a kormányzati teljesítményben csalódott rétegeket meg tudja győzni arról, hogy a mindennapi életminőséget érintő területeken valódi alternatívát és előrelépést kínál. A Fidesz–KDNP pedig továbbra is elsősorban a félelmekre, a háború és béke kérdésére, valamint a családpolitikára építheti politikai előnyét.

A felmérést a Telex élő műsorában is bemutatta Bíró-Nagy András, a Policy Solutions vezetője: