Az eredeti menetrenddel ellentétben mégsem jövő héten szavaz az Országgyűlés az egészségügyi törvénynek arról a módosításáról, ami a jelenlegi szabályozásnál szélesebb körben tenné lehetővé a petesejt- és spermadonációt Magyarországon.
A törvényjavaslat októberi parlamenti vitájában az hangzott el, hogy várhatóan a november 17-i héten kezdődő parlamenti napirend részeként szavaznak az ivarsejt-adományozást megengedő jogszabályról. Ez egészen november 12-ig, azaz hétfőig szerepelt is a Házbizottság szavazásra ajánlott törvényjavaslatai között, de végül Kövér László házelnök már más napirendi javaslatot tett a jövő hétre a parlamentnek, amiben a donációról szóló javaslat nincs benne.
A parlament honlapján található jelenlegi állapot szerint a donációról szóló javaslatról december 8-án és 9-én tartják a bizottsági jelentések vitáját, a döntést az összesített módosító javaslatokról, majd pedig a zárószavazást.
A hazai lombikszektor évek óta várja, hogy itthon is engedélyezzék az olyan modern eljárásokat, amikkel nagyobb eséllyel lesz egy párnak babája egy lombikkezelés végén. Az egészségügyi törvény meddőségi szabályozásra vonatkozó részéhez október közepén hét fideszes képviselő nyújtott be módosítót. Ez alapján januártól nagyrészt a népszerű cseh és szlovák mintára itthon is megnyílik az út a szélesebb ivarsejt-adományozásra. A donáció annak segít, akinek a saját sejtjeivel valamilyen egészségügyi okból nem fogan gyereke, de terhességre, szülésre testileg alkalmas.
A fideszes Selmeczi Gabriella, Bánki Erik, Hornung Ágnes, Kovács József, Mészáros Lajos, Pesti Imre és Szatmáry Kristóf által jegyzett új javaslat szövege szerint közvetlenül az ivarsejtekért továbbra sem kérhető és nem adható ellenérték, de az adományozónak az adományozással összefüggő költségeit, valamint jövedelemkiesését meg kell téríteni. A donoroknak így nemcsak az útiköltségüket, a vizsgálatokkal járó időráfordítást vagy a munkából való kiesés költségeit fizetnék meg, de „a számszerűleg ki nem mutatható, az adományozással járó testi és lelki terheket” is.
A donációs javaslatról szóló vita expozéjában Selmeczi Gabriella október 21-én a parlamentben többek között arról beszélt, hogy a törvényjavaslat az egyenlő bánásmód elve alapján született. A férfiak és a nők ivarsejtjeinek adományozását is lehetővé teszi, és nem a laborokról, hanem a gyereket akaró emberekről szól. „A törvényjavaslat célja, hogy megnyissa azokat a lehetőségeket, amelyek a szomszédos országokban elérhetőek és a meddőséggel küzdő párok merjenek elsőként itthon segítséget kérni” – mondta a fideszes képviselő a törvényjavaslat parlamenti vitájában.
Selmeczi expozéja után felszólalt Takács Péter egészségügyi államtitkár is, aki elmondta, hogy most 45 éves korig finanszírozza a tb a beavatkozásokat, ilyenkor 1 százalék alatt van a természetes teherbeesés esélye, míg donorpetesejttel még ekkor is 30 százalék. A parlamenti vitában is szóba került a csehországi és a szlovákiai lombikturizmus, amiről Takács a Kórházszövetség tavaszi konferenciáján kijelentette, hogy
„ne kelljen már Brnóba menni petesejtért”.
A vitában az ellenzéki Földi Judit, a DK képviselője arról beszélt, hogy mivel ő maga is érintett volt, belülről ismeri a rendszert. Szerinte még mindig hosszúak a hazai várólisták, és az életkori határt is ki kellene tolni. Dúró Dóra, a Mi Hazánk képviselője pedig azt hangsúlyozta, hogy országszerte hozzáférhetővé kellene tenni a meddőségi ellátást, és megemlítette, hogy Takács Péter másfél éve ígéri a további centrumok létrehozását, de azok azóta sem nyitottak meg. A vita végén szavazásra javasolták a tervezetet, november 6-án pedig a Törvényalkotási Bizottság is befejezte az eljárást.
A javaslatot decemberben várhatóan megszavazza a parlament, így a törvény januárban hatályba léphet. Ahhoz viszont, hogy a gyakorlatban is meginduljon a magyarországi ivarsejtdonáció, kell majd még egy kormányrendelet és egy miniszteri rendelet is, ezek fogják meghatározni a részleteket.
Ezekből derül majd ki például az is, hogy mekkora összeget kaphatnak a donorok útiköltségre, a vizsgálatokkal járó időráfordításra, a munkából való kiesés költségeire, valamint az egyéb testi és lelki terhek kompenzálására. Utóbbi a bonyolult megfogalmazás ellenére valós tétel: a petesejt-adományozás ugyanis egy hormonkezeléssel és fájdalommal járó eljárás. Információink szerint az összeget várhatóan a minimálbérhez kötik majd. Csehországban és Szlovákiában régóta elérhető a donorpetesejtes lombikkezelés. A donorok ott sem közvetlenül a petesejtekért, hanem az útiköltségükért, az adományozásra fordított idejükért kapnak pénzt.
