Több tízezer magyar középiskolás kaphatta fel a fejét, amikor Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón bejelentette, az állam ingyenes jogosítványszerzési lehetőséget vezet be a gyerekvédelmi dolgozók számára. A mintegy 13 ezer szakembernek valóban elemi szüksége van a gyors helyváltoztatási lehetőségre. A vasúti közlekedés tragikus működése miatt a jogosítvány és az autó nálunk fontosabb, mint egy valóban fejlett országban, ám az ígéret mégis megbicsaklik, ha megnézzük, mi teljesült eddig a középiskolások számára tavaly megígért ingyenes jogosítványszerzési lehetőségből.
Az első bejelentést Tuzson Bence igazságügyi miniszter tette, aki 2024. március 14-én azt írta a Facebookon, hogy szeptember 1-jétől az állam ingyen biztosítja a jogosítványt a középiskolásoknak, és ebbe beletartoznak a jogosítvány megszerzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati órák, valamint a vizsgák is. Tuzson második aznapi posztjában már arról írt, hogy szeptembertől a középiskolai oktatás részévé válik a KRESZ- és az egészségügyi oktatás, és pilot jelleggel elindítják a gyakorlati oktatás ingyenes megszervezését.
Az első ajánlat értéke fejenként körülbelül félmillió forint volt, a másodiké viszont kevesebb mint százezer. Utóbbiban az elméleti tanfolyam és vizsga mellett az állam fizeti az elsősegélynyújtó tanfolyam, illetve vizsga költségét is. Az elméleti képzés teljes költségét azért nehéz pontosan meghatározni, mert létezik egy másik állami program is, amelyben a 20 év alatti fiatalok 25 ezer forintot igényelhetnek vissza a jogosítványszerzési költségből.
Eddig 21 hivatásos katona végezte el a Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet (KTI) gyakorlatioktató-képzését, és információink szerint a jelenlegi oktatóképzésen nem is vesznek részt olyan hivatásos katonák, akik csatlakoznának az ingyenességet biztosító állami programhoz. A Magyar Honvédség 30 oktatóautót állított üzembe és 13 szolnoki középiskolával állapodott meg egy tavaly novemberi közlés szerint, így az ottani diákok a sikeres KRESZ-vizsga után katonáktól tanulhatják az autóvezetés alapjait, a Szoljon.hu szerint csak idén február 14-én kezdődött gyakorlati képzéseken. Az állam a jogosítványszerzéshez kötelező 29 gyakorlati óra költségét állja, ez idő alatt ugyanúgy minimum 580 kilométert kell megtenniük a tanulóknak, mintha beiratkoznának egy fizetős tanfolyamra, és a programban részt vevők egy ingyenes vizsgalehetőséget is kapnak.
Ez egyúttal azt jelenti, hogy aki a honvédségi oktatók igyekezete ellenére megbukik, kénytelen pótórákat venni egy piaci alapon működő autósiskolában, mielőtt ismét megpróbálja a vizsgát. Csakhogy az összes tanulóvezető teljesítménye alapján készített, korosztályi megkötést nem tartalmazó országos statisztika szerint átlagosan 49 gyakorlati vezetési óra után tesznek sikeres vizsgát a B kategóriás tanfolyamok résztvevői.
A Telex kérdéseire küldött válaszában azt írta a honvédség sajtóosztálya, hogy a 2024–2025-ös tanévben 247 diák kezdte meg a felkészülést a forgalmi vizsgára, jelenleg hetvenöten gyakorolnak a katonából lett oktatókkal, és eddig összesen 36 középiskolás tett sikeres forgalmi vizsgát az ingyenes tanfolyam végén.
A Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont (KAV) oldalán nyilvánosan elérhető statisztika szerint, az idei második és harmadik negyedévben a Magyar Honvédség Kiss József 86. Helikopterdandárnál zajló gyakorlati képzés végén a vizsgáknak nagyjából ötöde volt sikeres, szemben az országos átlaggal, ami több mint 44 százalék. Ez röviden azt jelenti, hogy a sikeres vizsgához szükséges tartozó magas pótóraszám problémája ebben a programban is érezteti hatását, erre sem ártott volna gondolni, amikor másfél éve bejelentették, hogy a középiskolások ingyen szerezhetnek jogosítványt.
Az elmúlt időszak tapasztalata, hogy Szolnokon csökkent a fizetős tanfolyamokra jelentkező fiatalok száma, mesélte Barabás László, aki 50 éve foglalkozik autós oktatással a városban. Saját vállalkozásához általában ismeretség útján fordulnak a jelentkezők, így ő nem tapasztalt nagyobb visszaesést, de állítása szerint más szolnoki tanfolyamszervezők megszenvedik a képzésekbe történt állami beavatkozást. Barabásnak az utóbbi hónapokban volt olyan tanulója, akinek a sikeres vizsgához 26 pótórát kellett vennie azon a 29-en felül, amit előzőleg egy honvédségi oktató mellett ülve vezetett le.
Véleménye szerint sok helyi autósiskolát és oktatót hoztak nehéz helyzetbe azzal, hogy Szolnokon indították el az ingyenes vezetési gyakorlati lehetőségeket, de a kötelező óraszámot általában sem tartja elégnek a sikeres vizsgához. Barabás László szerint előfordul ugyan, hogy egy tanuló 29 óra után levizsgázik, de ehhez az átlagnál jobb képességekre és máshol megszerzett vezetési tapasztalatra van szükség, egyéb esetekben a bukás valószínűbb.
A Igazságügyi Minisztériumnak küldött kérdéseinkkel szerettük volna kideríteni, hogy mikor lesz ingyenes a jogosítványszerzés lehetősége az összes magyar középiskolás számára. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy eddig mennyi pénzt költöttek erre a programra, de cikkünk befejezéséig nem érkeztek válaszok a minisztériumtól. A köznevelési törvény idén nyár eleji módosítása értelmében ősz óta nemcsak a végzős középiskolások, hanem az utolsó három évfolyam diákjai vehetnek részt az ingyenes elméleti tanfolyamokon. Ez a változás 80 ezer diákot vont be a rendszerbe, tudtuk meg korábban a Belügyminisztériumtól.
A képzéseket és a vizsgáztatást a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközponton keresztül a felügyelő Építési és Közlekedési Minisztériumnak (ÉKM) küldött levelünkkel szintén érdeklődtünk a középiskolások számára meghirdetett program jövőjéről. Az ÉKM nem válaszolt a kérdéseinkre, és a Honvédelmi Minisztériumhoz (HM) irányított, ezért újabb levelet írtunk az autós oktatással is foglalkozó tárcának. A HM-nek küldött második levelünkkel szerettük volna megtudni azt is, hogy jelenleg milyen határidővel kezdhetik meg a gyakorlást azok a szolnoki középiskolások, akik előzőleg sikeres elméleti vizsgát tettek. Erre a levélre nem kaptunk választ, így azt sem tudtuk meg, hogy mikor terjesztik ki a teljes ingyenességet az egész országra.
Az eddigiek alapján aligha meglepő, hogy a Belügyminisztériumtól sem sikerült megtudnunk, hogy mire számíthatnak a nem szolnoki középiskolások, ha nincs félmillió forintjuk, de szeretnének megtanulni autót vezetni. Az ugyanakkor kiderült a BM válaszaiból, hogy a 2024–2025-ös tanévben 18 ezer középiskolás kezdte meg az ingyenes elméleti tanfolyamot, a jelenlegi tanévben pedig eddig 33 ezer tanuló regisztrált a KRESZ elsajátításához létrehozott e-learning rendszerben.
Az utóbbi év tapasztalatai szerint az autósiskolák egy része bizonyos időszakokban, vagy egyáltalán nem vesz át olyan középiskolai diákokat, akik éltek az ingyenes elméleti képzési lehetőséggel, és levizsgáztak, ezért megkezdenék az autóvezetés gyakorlását, mondta érdeklődésünkre Pető Attila autós szakoktató, a budapesti Mosolyzóna autósiskola vezetője.
Ennek szerinte két oka van. Egyrészt a tanfolyamszervezők számára jelentős bevételnek számít az elméleti képzéshez tartozó KRESZ-tanfolyam e-learning tananyagához való jogosultság értékesítése, ami kiesik, ha valaki csak gyakorlati képzésre jelentkezik. A fontosabb ok viszont az, hogy az autósiskolák tartanak a középiskolában végzett autós képzés és vizsga színvonalától, mert bizonytalannak érzik az ottani körülményeket.
Bizonyos esetekben az autósiskolák külön is elmagyaráznak néhány fontos KRESZ-szabályt és összefüggést a tanulóiknak, mielőtt vizsgázni és vezetni mennek, a középiskolai keretek közt viszont erre kevésbé van lehetőség, hangsúlyozta Pető. A vizsgák körülményei közt is jelentős a különbség, hiszen a középiskolákban kevésbé ellenőrzött módon zajlik az elméleti vizsga, mint a KAV bekamerázott termeiben, mert ott kevésbé van lehetőség a visszaélésekre.
Pető Attila szerint mivel a KTI idei oktatóképzésén nem vesznek részt hivatásos katonák, nem várható, hogy a honvédség belátható időn belül kiterjeszti az ingyenes gyakorlati képzést az ország egyéb területeire. Mint hozzátette, sokan azért is csalódtak az eredetileg teljesen ingyenesnek ígért jogosítványszerzési lehetőségben, mert a tanulók zöme nem áll készen a sikeres gyakorlati vizsgára az ingyen elérhető 29 vezetési óra után, ami alátámasztja a szolnoki oktató által elmondottakat.
Az állam azzal segíthetett volna az összes vezetni vágyó végzős középiskolásnak, ha bármely autósiskolánál beváltható támogatást nyújtott volna a jogosítványszerzéshez, mondta Pető. Esetleg utólag visszatérítené a teljes képzési költséget, miután valaki megkapja a B kategóriás jogosítványát. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a középiskolásoknak kiadott sikeres elméleti vizsgáról szóló igazolás az e-Kréta-rendszerbe kerül, ami csak az érettségiig érhető el könnyen. Aki viszont későbbre halasztja a vezetési gyakorlatot és a gyakorlati vizsgát, annak nehézséget okozhat a vezetési gyakorlat elkezdése, mert ehhez szükséges az igazolás is.
Kingl László, az Autósiskolák Vezetőinek Országos Szervezete (AVOSZ) elnöke szerint jó, hogy létezik az ingyenes elméleti képzési lehetőség, de fontos lenne, hogy a középiskolások kimehessenek a KAV területi vizsgaközpontjaihoz vizsgázni. Kingl kiemelte, hogy jelenleg több ezer fiatal ragad bent a rendszerben önhibáján kívül, mert bár sokan elvégzik az elméleti tanfolyamot, be kell várniuk társaikat, hogy elegen legyenek a középiskolájukban szervezett vizsgához. Bizonyos középiskolák nem is vállalták ezt, így ezekben az intézményekben nincs vizsga, tette hozzá az AVOSZ elnöke.
Szerinte részben ennek a következménye az, hogy kevesebben kezdik meg a gyakorlati képzést az ingyenes lehetőségre jogosult korosztály tagjai közül. Ezen felül gondot okoz az elsősegélynyújtó tanfolyam is, hiszen a tanulóknak részt kell venniük egy elsősegélynyújtó bemutatón, de az AVOSZ elnöke nem tud arról, hogy ilyet szerveztek volna kifejezetten középiskolások számára.
Kingl szerint az AVOSZ tagjainak figyelmét felhívták arra, hogy ne kérjenek emelt óradíjat az ingyenes elméleti képzés után érkező középiskolásoktól, mert ez aránytalan többletköltséget okoz számukra különösen akkor, ha a jogszabályban előírt 29 órán felül pótórákat kell venniük. Az emelt óradíj helyett Kingl László az egyszeri regisztrációs díjat tartja megfelelő megoldásnak az ingyenes elméleti képzés után érkezők esetében, mert ez a nagyjából 20-30 ezer forintos költség ellensúlyozza a tanfolyamszervezőknél jelentkező bevételkiesést.
