Az Alkotmánybíróság (Ab) elutasította a polgári engedetlenség miatt elbocsátott tanárok alkotmányjogi panaszát – írja a Hvg.hu. Az öt pedagógust 2022-ben azért bocsátották el, mert nem tartották meg az óráikat.
A pedagógusok azért választották a véleménynyilvánításnak ennek a formáját, mert a sztrájkot hatástalannak tartották. Magatartásukat a társadalom iránt érzett felelősség vezette, ezért tartják az Alaptörvénnyel ellentétesnek, hogy elbocsátották őket.
Az Ab Handó Tünde vezette öttagú tanácsa határozatának indoklásában kifejtette, hogy a polgári engedetlenség jogon kívüli jelenség, amelynek lényege, hogy az abban részt vevők szándékosan tanúsítanak jogszabálysértő magatartást, kifejezetten annak tudatában, hogy ennek rájuk nézve hátrányos jogkövetkezményei lehetnek.
Az Ab indoklásában az is szerepelt, hogy az Alaptörvényben 2025. április 15-i hatállyal kiegészült az a rész, amely arról szól, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ehhez a részhez került még egy mondat, amely így szól:
„Ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz.”
A tanárok panasza két nappal a kiegészítés hatályba lépése után érkezett, így az Ab-nak már ezt a kiegészítést is figyelembe kellett vennie.
„Egy olyan esetben, amikor a foglalkoztatottnak a véleménynyilvánítás szabadságához való joga, ennek gyakorlása a gyermek jogával ütközik, az esetben az utóbbi elsőbbséget élvez. (…) Pedagógusoknál eleve összeegyeztethetetlen a hivatásukkal az, hogy magatartásukkal a gyermekek előtt nyíltan a jogon kívülre helyezzék magukat, vagyis, hogy negatív példát mutassanak a gyermekeknek. Ez akkor is így van, ha egyéni elgondolásuk szerint a gyermekek érdekeit szolgálnák, mert a külső szemlélőben, objektív módon a szabályok félretétele látszik” – állt az Ab indoklásában.
A tanárok 2022-es akcióinak hátteréről itt írtunk. A Kúria 2025 októberében az egyik polgári engedetlenségi ügyben elutasította négy kirúgott kölcseys tanár kérelmét.
