Varga Zs. András Kúria-elnök szerint a magyar igazságszolgáltatás minden korábbi figyelmeztetés ellenére egyre jobban sodródik a politikába, aminek az Országos Bírói Tanács (OBT) sem tud ellenállni.
„A Tanács többsége elkezdett politikai vitát folytatni, nem a tényeket értékeli, hanem azonnal nyilvánosan reagál meggyőződése alapján. Politikai vitát kívánnak folytatni velem, aki nem vagyok politikus, a Tanács többségét alkotó bírók, akik szintén nem politikusok. Sajnálom, Elnök Úr, hogy így tesznek, mert ezzel viszik bele a bíróságokat még mélyebben a politikai térbe” – írta Varga Zs. András az OBT elnökének, dr. Pecsenye Csabának címzett levelében, amelyet a Kúria oldalán is megosztott hétfőn.
A levél előzménye, hogy az OBT szombaton kiadott egy közleményt, amelyben arról írtak, hogy álláspontjuk szerint nem a Kúria feladata vizsgálni a bírók esetleges politikai befolyásolását. Mindezt azért jelentették ki így, mert a Kúria a Tisza pártos adatlopási ügy után arról kommunikált, hogy „készek megfelelő eljárásokat lefolytatni az igazságszolgáltatás függetlensége és pártatlansága védelmében”. A Tisza Párt applikációjának feltörése után a kormánymédia sorozatosan posztolt arról, hogy a nyilvánosságra került adatbázisban bírók is szerepelnek, és néhány állítólagos érintettet meg is neveztek.
Az OBT szerint a Kúria ezzel olyasmibe akart beavatkozni, ami nem tartozik a feladatai közé. Közleményükben azt írták, ha kiderül egy bíróról, hogy valóban politikai tevékenységet folytat, akkor az ellene induló fegyelmi eljárást a Szolgálati Bíróság folytatja le, amely független a Kúriától. Az OBT szerint a Kúria korábbi közleménye alkalmas volt arra, hogy „a bírókban komoly aggodalmat keltsen amiatt, hogy a jogszabályi kereteken túllépő eljárásokat helyez kilátásba”, ezt pedig nem tartják megengedhetőnek. Az OBT megemlítette Kovács András kúriai bíró munkaügyi perét is, amelyben a Kúria mint alperes végül elállt a felülvizsgálati kérelmétől.
Válaszlevelében Varga Zs. több dolgot is sérelmezett:
- Egyrészt kifogásolta, hogy az OBT tagjai nem magánemberként fejtették ki a véleményüket, hanem testületként.
- Másrészt azt is szóvá tette, hogy az OBT közleménye összekapcsolta a tiszás adatlopási ügyet Kovács András munkaügyi perével, amelynek értelmezéséről aztán hosszabban is írt.
A Kúria elnöke szerint a tanács hatáskör hiányában, a tények ismerete nélkül foglalt állást, és ezt azért tették, hogy a róla alkotott negatív véleményüket nyilvánosan is kifejtsék. „Tették ezt annak ellenére, hogy a Kúria Országgyűlés által választott elnöke nem felelős az Országos bírói Tanácsnak, amint egyébként egyetlen bírósági elnöknek sem” – írta Varga Zs.
Szerinte az OBT szándékosan félreértelmezte a Kúria korábbi közleményeit, amiből azt a következtetést vonja le, hogy az OBT „elfogadhatónak tartja a bírók politikai szerepvállalását, és támogatják a bírákkal szembeni politikai nyomásgyakorlást”. Szerinte a Kúria közleménye mindössze arról szólt, „hogy ha meghatározott bíróra vonatkozó, pontos, ellenőrizhető, bizonyítékokkal alátámasztott információ áll rendelkezésre arról, hogy az érintett megsértette az Alaptörvényben írt politikai szerepvállalási tilalmat, akkor ezt a körülményt megvizsgálom”. Ennek eredménye pedig lehet a Szolgálati Bíróság eljárásnak kezdeményezése, de lehet más, a törvényekben előírt következménye is.
Megjegyezte, hogy jövőre országgyűlési választások lesznek Magyarországon, a Kúria pedig az ország első- és végsőfokú választási bírósága. „Tényleg úgy gondolják, hogy ha esetleg kiderül, hogy kúriai bíró, netán választási ügyekben eljáró bíró szerepel az egyik párt szimpatizánsai között, úgy, hogy ezt saját döntésével vállalta, és az érintett párttal közölte, akkor ez a bíró pártatlanul tud eljárni választási ügyekben? Tényleg úgy gondolják, hogy ezt bárki el is hiszi nekünk?” – tette fel a kérdést Varga Zs. András.
