Pénteken Moszkvába látogatott Orbán Viktor, hogy Vlagyimir Putyinnal tárgyaljon. Az orosz elnök éppen akkor fogadta a magyar miniszterelnököt, amikor a Kreml által Ukrajna ellen indított háború lezárására hivatkozva óriási diplomáciai mozgások zajlottak a béketervek körül. Az amerikainak mondott, de leginkább az orosz szempontokat tükröző, 28 pontos eredeti tervre válaszul kiszivárgott egy európai, Ukrajnának kedvezőbb, de több lényegi pontban szintén homályos javaslat.
Orbán a moszkvai találkozón ismét meghívta Putyint egy Ukrajnával kapcsolatos budapesti csúcstalálkozóra. A német Die Welt ezután arról érdeklődött a magyar miniszterelnöknél, hogy miként értékeli annak kockázatát, hogy az amerikaiak által javasolt 28 pontos béketerv inkább „szünetet, mint megoldást” hozhat az orosz–ukrán konfliktusban. Azt is tudni szerették volna, hogy milyen szerepet játszana Magyarország annak biztosításában, hogy a fegyverszünet ne új ellenségeskedések kezdetét jelentse.
A válasz Orbán Viktor szerint nem olyan bonyolult, mint gondolnánk. A miniszterelnök koncepciója a következő: 1999-ben a NATO Lengyelországgal, Csehországgal és Magyarországgal bővült, majd a balti államok, Bulgária, Románia és Szlovákia is csatlakozott. Ezzel kialakult a NATO keleti határa, ami miatt Orbán szerint Ukrajna pufferállamként szolgált a NATO és Oroszország között, így garantálva Európa katonai biztonságát és a béke alapját képező katonai egyensúlyt.
Orbán szerint ma a nyugat és az oroszok is egymást vádolják azzal, hogy tönkretették ezt az egyensúlyt. Épp ezért az egyetlen lehetséges megoldásnak azt látja, „hogy a háború utáni rend alapelve legyen, hogy Ukrajna ismét azzá a pufferállammá váljon, ami egykor volt”. Ezt azt jelentené, hogy Oroszország megtartaná azokat a területeket, amikről egy nemzetközi békekonferencián megállapodnak és minden, ami ettől a vonaltól nyugatra fekszik, a NATO keleti határáig, az Ukrajna tulajdonát képezné.
Ez a terület ugyanakkor ismét egy pufferállamként létezne. „A NATO és Oroszország megállapodnának a pufferzónában működő korlátozott ukrán fegyveres erők létszámáról és felszereléséről, és mindkét fél garanciát vállal arra, hogy senki sem helyezi saját fennhatósága alá ezt a pufferállamot” – tette hozzá Orbán, aki szerint ezt meg lehetne tárgyalni, mivel „a nemzetközi jog ismeri azokat az eszközöket, amikkel egy ilyen garanciarendszer létrehozható”.
Orbán úgy gondolja, hogy itt az idő feladni az illúziókat és szembenézni a kiábrándító valósággal, amit az amerikai 28 pontos béketerv is bemutat. A legfontosabb pontok szerinte, hogy az idő Oroszországnak kedvez és nem Ukrajnának, ami az idő múlásával egyre több területet fog veszíteni. Fontos lenne még Orbán szerint, hogy Oroszország az amerikai előírásoknak megfelelően újraintegrálódjon a világgazdaságba, és „vége annak a mesének” is, hogy az európaiak Oroszország pénzéből finanszírozzák a háborút.
A miniszterelnök szerint rövid távon magas szintű európai-orosz tárgyalásokra lenne szükség, mert teljes egészében az európaiak fizetik meg az Ukrajnának küldött támogatásokat. Úgy gondolja, hogy középtávon az orosz erőforrásokat újra be kell integrálni az európai gazdaságba, hosszú távon pedig olyan mértékben kell megerősíteni Európa katonai képességeit, hogy az képes legyen megvédeni magát.
