„Nem fogunk letérdelni, hogy visszadják a pénzünket” – rendkívüli közgyűlést tartottak a kelenföldi buszgarázsban

„Nem vagyunk hajlandók a közszolgáltatásokat rombolni” – mondta Karácsony Gergely a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli, a kelenföldi buszgarázsba összehívott ülésén. A közgyűlést azután hívta össze a főpolgármester, hogy előző héten Gulyás Gergely miniszter azt kérte: a főváros mondja ki fizetőképtelenségét, utána a kormány kész segíteni. Az ülésen a Tisza Párt nem vesz részt, elmondásuk szerint ők „nem hajtanak fejet a kormány zsarolása előtt”.

A közgyűlés végül egy olyan javaslatot fogadott el, ami Karácsony Gergely eredeti előterjesztését módosította: kikerült az „üdvözli a kormány határozatát” részből az „üdvözli”, illetve beletették azt is, hogy a fővárosi cégek nem kerülhetnek állami kézbe. Emellett azt a határozatot erősítették meg, ami szeptemberben tudomásul vette az Állami Számvevőszék jelentését, amiben szerepel: év végére fizetésképtelenné válhat Budapest. A Fidesz módosítója nem ment át, ami egy az egyben kimondta volna a fizetésképtelenséget.

A nem mindennapi helyszínen Karácsony Gergely azt mondta: a helyzet magáért beszél, ahogy a helyszín is. Szerinte az új közgyűlés megalakulása óta a legfontosabb ügy a város pénzügyi helyzete, illetve az erről szóló jogvita. „A Kúria is kimondta, hogy a fővárost érintő szolidaritási hozzájárulás módja minden jogalapot nélkülöz” – mondta. Karácsony szerint hiába minden, a döntések következményei nem látszódnak a város pénzügyi helyzetén, a kormánnyal nyáron kezdett tárgyalások pedig elakadtak.

Karácsony korábban elmondta: szerint olyan határozat már született, ami kimondja a Gulyás által kértet, ugyanis szeptemberben a közgyűlés tudomásul vette az Állami Számvevőszék jelentését, amiben szerepel: év végére fizetésképtelenné válhat Budapest. Ezt a határozatot erősítené meg a főpolgármester. „Mi azért vezetjük ezt a várost, arra kaptuk felhatalmazást, hogy a közszolgáltatásokat működtessük.”

A főpolgármester szerint a mostani helyzetben sürget az idő, az év vége miatt nem tűr halasztást, hogy a főváros állást foglaljon. Bízik benne, hogy meg tudják majd hozni azokat a döntéseket, amik biztosítják: januárban sem kell senkinek aggódnia amiatt, hogy megkapja-e a fizetését.

Szentkirályi Alexandra szerint Karácsony egy politikai színpadra lépett fel, beszéde és intézkedései sem arról szóltak, hogyan tudnak segíteni a 27 ezer budapesti dolgozónak, a budapestieknek.

A Fidesz frakcióvezetője szerint van egy másik út, amivel eleget tesznek a kormány kérésének, kimondják a fizetőképtelenséget és „elfogadják a kormány segítő kezét”.

A kormány szerinte kimondta, hogy kész segíteni, aki ez ellen játszik csak politikai hergelésre törekszik. „Lássunk tisztán: tud-e béreket fizetni a város januártól vagy nem, tudja-e a közszolgáltatásokat működtetni, vagy nem?” – mondta Szentkirályi. Felidézte, hogy Tarlós István 214 milliárd forint tartalékkal adta át a fővárost, mára Budapest adósságállománya 170 milliárd forint. A Fidesz frakcióvezetője beszélt a Karácsonyék által kifizetett jutalmakról, a Budapest Brand költéseiről is, „nem hiszem, hogy ezek a budapestiek érdekeit szolgálják”.

„A város sosem volt ilyen nehéz helyzetben, mint ma, és nem azért került ilyen helyzetbe, mert a városvezetés rosszul működött, hanem azért, mert a kormány kivéreztette”

– mondta Déri Tibor DK-s képviselő. Szerinte Budapest nem csődben van, hanem csődbe taszították. A képviselő arról beszélt, hogy nem lehet távolról megvédeni a várost, nem lehet kívülről nemet mondani a zsarolásra. „A budapestieknek joguk van tudni, a távolmaradás felelőtlenség Budapest lakóival szemben és Budapest 27 ezer dolgozójával szemben” – mondta.

„Cinikus a gondolat, hogy ahhoz a kormányhoz kellene fordulnunk, amelyik ilyen módon vette el a budapestiek pénzét” – mondta Barabás Richárd párbeszédes képviselő. Úgy látja, hogy a kormány nem kezeli Budapestet tisztelettel, ezért fel kell emelniük a hangjukat. Azt nem érti, hogy a Tisza Párt „miért nem vállalta a vezetést, amit a budapestiek megérdemelnek.” A lényeg szerinte az, hogy nem tűrik ezt az „abuzív hangvételt” és megvédik a várost.

Vitézy Dávid megköszönte a BKV-nak, hogy fogadta a közgyűlést, hozzátette, itt még nem ünnepelte a születésnapját. A Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője felidézte, a közgyűlés idén júniusban javaslatukra egyrészt elfogadta a fizetőképtelenség kimondását, másrészt pedig olyan intézkedéseket is, minthogy a Mol és az MVM számláit sorolják hátra. „Jött a nyári szünet és semmi nem történt, ezek a döntések nem lettek végrehajtva” – mondta.

„Szeretném kérdezni a főpolgármestertől, hogy ezek a döntések miért nem lettek végrehajtva? Ha akkor erőt mutatunk, akkor ma jobb helyzetben lennének” – fogalmazott Vitézy. Karácsony Gergely javaslatában kifogásolta, hogy „üdvözölné” a kormány múlt heti határozatát. „Ha arra kéri a közgyűlést, hogy üdvözölje a kormány nagyszerűségét, akkor nem értem, miért vagyunk itt, és miért tüntet.” A mostani közgyűlést „politikai színpadnak” tartja, belemennek abba a játékba, amit a kormány kitalált. Vitézy kérte, hogy a városvezetés foglaljon állást: fizetőképtelen-e a város vagy sem. Karácsony eredeti határozatát akkor támogatnák, ha Déri Tiborék javaslatára kivennék belőle az „üdvözöl” szót.

„Örülök, hogy ebben a buszgarázsban jól meg van építve a födém” – mondta Keszthelyi Dorottya (DK), aki arra utalt, hogy Szentkirályi felsorolta a kormány mivel „segíti” Budapestet. Keszthelyi szerint van pénz a Mohácsi Duna hídra, 600 ember közlekedésének megoldására, de Budapest közszolgáltatásaira nincs. „Ezt a mókusvakítást, amit frakcióvezetőasszony lezavart, azt visszautasítom” – mondta.

Kiss Ambrus főigazgató arról beszélt, hogy amennyiben nem tudják visszafizetni év végén a meglévő hiteleiket, akkor januárban „nem tudják kinyitni a boltot”, nincs folyószámla-hitelkeretük. Bevételük pedig csak márciusban lesz, addig hitelből kellene finanszírozni a közszolgáltatásokat. „Ebben a helyzetben, mikor a miniszter végre úgy beszél, hogy a kormány hajlandó beszélni a fővárossal, úgy gondolom, érdemes rögzíteni az álláspontukat” – mondta Karácsony Gergely. Budapest szerinte nincs csődhelyzetben, jelenleg nincs fizetésképtelenség. Nem támogatja a Fidesz javaslatát,

„nem fogunk letérdelni a kormánynak, majd kezet csókolni, hogy visszaadják a pénzüket”.

Benne fel sem merült, hogy ilyen foghíjas lesz a közgyűlés. „Lehet nem töltöttem elég időt a politikai dzsungelben ahhoz, hogy felmérjem, valaki el tudja-e dönteni, mi a saját politikai érdeke.”

Karácsony Gergely a közgyűlés utánra, 18:30-ra Clark Ádám térre hívta a budapestieket, hogy egy „Budapest Büszkeségmenet kettő” formájában közösen vigyék fel a várhatóan ezen a közgyűlésen elfogadott határozatot a Karmelitába.

A Fidesz konkrétabb lenne, a Tisza el se jött

Karácsony Gergely rendkívüli közgyűlésre benyújtott javaslatában egyrészt megerősítené az Állami Számvevőszék szeptemberben már elfogadott jelentését. Ebben szerepel, hogy Budapest „2020. évtől folyamatosan romló pénzügyi helyzete kialakulásához a koronavírus-járvány, az energiaár-robbanás és az infláció növekedéséből eredő gazdasági nehézségek mellett hozzájárult a költségvetési befizetési kötelezettségek növekedése is”. Az ÁSZ azt is leírta, hogy a város likviditási nehézségei a 2025. évben oly mértékben súlyosbodtak, hogy a kifizetések teljesítése folyamatos kihívást jelent számára.

„Intézkedések hiányában a Fővárosi Önkormányzat a 2025. év IV. negyedévében fizetésképtelenné válhat, amelynek következtében a közfeladatok ellátása is veszélybe kerülhet.”

Karácsony javaslatában emellett „sajnálattal tudomásul veszik”, hogy a kormány eddig halogatta a tárgyalásokat a fővárossal, illetve üdvözlik a kormány múlt heti határozatában foglaltakat, miszerint a város működőképességének fenntartása érdekében „készek minden segítséget megadni”. Rögzítik többek közt azt, hogy a város működése biztosított, ha a „kormány a jogsértő elvonásokat visszaadja”.

A Fidesz teljesen átírná Karácsony javaslatát. A tíz képviselőjük által aláírt módosító javaslat rögzíti, hogy a kormány azonnal reagált, miután a főpolgármester levélben fordult hozzá, megismétlik a kormányhatározatban szereplő állításokat is. A főpolgármester hosszú előterjesztése helyett csak annyit mondanának ki, hogy a közgyűlés „megállapítja, hogy Budapest Főváros Önkormányzata 2025. év végével fizetésképtelenné válik, nem tud eleget tenni fizetési kötelezettségeinek ezért a Kormányhoz fordul segítségért”.

A Tisza, a közgyűlés másik 10 fős frakciója, a rendkívüli ülésen nem vesz részt. „A TISZA nem hajt fejet a kormány zsarolása előtt. Nem leszünk statiszták a kormány politikai cirkuszában!” – fogalmaztak közleményükben. Szerintük Budapest nem egy csődben lévő, hanem egy zsarolt város. „A főpolgármester egy olyan javaslatot próbál elfogadtatni, amelyet a Közgyűlés két hónappal ezelőtt már elfogadott, és amely a kormány politikai színdarabjában való részvételt jelenti” – írták.

A párt arra szólította fel a főpolgármestert, hogy vonja vissza a javaslatát és „ne adjon teret a színjátéknak”.

A tiszás Barna Judit azt kifogásolta, hogy Karácsony Gergely semmit nem hajtott végre azon intézkedések közül, amit közösen fogadtak el „vészforgatókönyv” címen. Ide tartozik például, hogy a főpolgármester dolgozza ki a közszolgáltató cégek bevonásával Budapest pénzügyi ellehetetlenülése ellen szükséges politikai lépések és intézkedések szigorú határidőkkel ellátott, világos vészforgatókönyvét; be kellett volna mutatnia a „budapestiek széles körű tájékoztatásának eszközeit, ütemezését”.

Vitézy Dávid, illetve frakciója, a Podmaniczky Mozgalom bár részt vesz az ülésen, „ócska és káros politikai színháznak” tartják a benyújtott javaslatokat mindkét oldalról. A képviselő szerint ha a kormány segíteni akar, politikai színház nélkül is meg tudná tenni bármikor, hisz tartozásai vannak a város felé. „Természetesen Karácsony ízléstelen »Pride 2« vonulásán mi sem veszünk részt, hisz az legkevésbé sem Budapestről szól, csak a főpolgármester személyes túléléséről” – írta. Vitézy azt sem tartja meglepőnek, hogy a Tisza „nem akar besétálni a kormány csapdájába” és nem jönnek el.

A DK Karácsony eredeti javaslatát néhány helyen kis mértékben átírta, de egy másik részlettel is kiegészítenék. A párt felfüggesztené a budapesti olimpia előkészítésével kapcsolatos formális és informális egyeztetéseket. A felfüggesztés addig lenne érvényes, ameddig a kormány ki nem fizeti többek közt a trolikra szánt 8,8 milliárdos előleget, a Lánchídra ígért 6 milliárdot, illetve a „jogellenesen levont 28 milliárdot”. Elvárnák, hogy a kormány igazolja, hogy a fővárosi közszolgáltatások működése „politikai feltételek és ultimátumok nélkül, jogszerűen biztosított”.

A mínusz 33 milliárdos évzárás olyan folyamatot indítana el, aminek nem tudni a végét

A főváros költségvetési helyzete továbbra is teljesen bizonytalan. Budapest most ott tart, hogy amennyiben folytatódnak a kormányzati elvonások, akkor akár mínusz 33 milliárd forinttal is zárhatja az évet, ami viszont törvénytelen állapotot eredményez. Karácsonyék eközben nyár vége óta bármilyen formában kérték, egészen a múlt hétig senki nem állt szóba velük a kormányból. A főpolgármester többször is kijelentette: a kormányon kívül másban már nem bízhatnak.

A fordulat akkor következett, amikor Karácsony Gergely múlt hét kedden felsétált a Karmelitához, és egy levélben kért segítséget Orbán Viktortól. Ebben a levélben Karácsony felsorolta, hogy a kormány mivel tartozik Budapestnek, ide sorolta a 12 milliárd forintos közösségi közlekedési normatívát (kérdéses, hogy ebből mennyi jár a MÁV-val kötött megállapodás után), a 8,8 milliárdos trolielőleget és a Lánchíd felújítása után járó 6 milliárd forintot is.

A kérdés azért is sürgős, mert a jogszabályok szerint törvénytelennek minősül, ha egy önkormányzat nem nullával vagy pluszban zárja az évet. Ha a mínuszos zárás megtörténik, akkor a bankok automatikusan felmondhatnák Budapest folyószámlahitel-keretét, ami azt jelenti, hogy hitele, és jövő márciusig még csak újabb bevétele se lesz Budapestnek.

A mínuszos évzárás, illetve annak következményei olyan, eddig járatlan és bizonytalan útra terelik Budapestet, amiről senki nem tudja megmondani, hova is vezet. Nem véletlen, hogy már a 27 ezer fővárosi munkavállalót tömörítő szakszervezetek is aggódva követik a fejleményeket. Aggódniuk pedig van is miért. Karácsony Gergely is elmondta: ha minden így folytatódik, azaz maradnak a levonások, és a kormány továbbra sem áll velük szóba, akkor egy mínuszos évzárás után 2026 elején előállhat az a helyzet is, hogy nem tudnak bért fizetni a dolgozóiknak.

Budapest egyre aggasztóbb pénzügyi helyzetéről, illetve arról, hogyan jutott el arra a pontra a főváros, hogy a kormány ennyire közel lökje a csődhöz, itt részletesebben is írtunk.