Vili, mit csináljak? – a vaddisznóhelyzet volt az egyik legforróbb téma a Hegyvidéki önkormányzat éves közmeghallgatásán

Megtartotta a 2025. évi közmeghallgatását a Hegyvidéki Önkormányzat hétfőn délután a MOM Kulturális Központban, ahol több téma mellett a XII. kerület egyik égető problémája, a vaddisznóhelyzet is terítékre került. A közmeghallgatást, amit a YouTube-on élőben lehetett követni, és most is elérhető, Kovács Gergely polgármester tartotta, de részt vettek rajta az önkormányzat MKKP-s képviselői is. A vaddisznóhelyzetről Fekete Orsolya, az MKKP önkormányzati képviselője adott részletes tájékoztatást, azzal kezdte, hogy még év elején egyeztetést tartottak a rendőrséggel, a kormányhivatallal, a Pilis Parkerdővel, akkor kezdték el a vaddisznók befogásának tervezését.

Részletesen beszélt arról, hogy egyre több disznó mutatja meg magát a város belsejében, ez közterületi probléma lett, és egyre több lakossági jelzés érkezik arról, hogy az állapot nem fenntartható. Fekete beszélt arról, hogy az önkormányzat alapvetően nem lenne illetékes, ebben a kérdésben joghézag van, mert a vadászati törvényből kb. 10 éve kikerült a belterület elnevezés, a belterületen lévő vadállományért pedig nem felelős senki, és nem is vonható felelősségre érte senki.

„Jelenleg a kerület azon az állásponton van, hogy amíg ilyen sokan vannak belterületen, szűk utcákon, kertekben, házak között, addig a lövés és az ezzel járó hanghatások, lövöldözés, az jelenleg nagyobb kárt okozhat, mint hasznot” – magyarázta Fekete Orsolya, aki hozzátette, hogy az önkormányzat a kilövést elvetette, mert szakértők szerint az elijeszti az állatokat, és „többet árt, mint használ”. Azt is mondta, hogy az afrikai sertéspestis miatt nem lehet vaddisznóskertbe vinni az állatokat, ezért az a döntés született, hogy túlaltatják őket. Fekete Orsolya elmondta, hogy ez egy kétlépcsős altatást jelent.

A közmeghallgatáson volt olyan lakó, aki megjegyezte, meglepő érzéketlenséget tapasztal a vaddisznókérdésben, Fekete viszont visszautasította, hogy a kerület az öldöklést választotta volna. Szerinte sok a dezinformáció, ami nem segít a megoldásban. Elmondta azt is, hogy nem tudják, pontosan hány vaddisznó van a kerületben, mert nincs gondozójuk. Fekete szerint minden befogás gyérítésnek számít, egyedcsökkenéssel jár, de február-márciusban vaddisznóbébibumm várható.

Felszólalt az önkormányzat zöld irodájának vezetője is a kérdésben, elmondta, hogy az agglomerációs települések vezetőivel is egyeztettek, ott általában a kilövést választják, de tapasztalataik szerint a „hangtompító nem annyira hangtompít”, és nem is annyira jó megoldás, mert a lövés hangjára az állatok elszaladnak, kevesebb egyedet lehet így befogni.

Felmerült a kérdés, hogy kinek kell szólni, ha vaddisznóval találkozik az ember, de mivel joghézag van, a kérdésre nincs egyértelmű válasz. A közmeghallgatáson az hangzott el, hogy a rendőrség nem lép közbe, amíg nincs közvetlen életveszély.

„A szomszédom el akart menni az autójával, reggel 5 órakor 14 vaddisznó állt előtte, beszólt hozzám telefonon, hogy Vili, mit csináljak, mondom kapcsold le a lámpát, és majd talán elmennek” –

idézte fel saját élményét az egyik kerületi lakos, aki szerint konkrét életveszély van a Diana utcában. „Én is szeretem az állatokat, de az emberek lakhatását és életkörülményeit veszélyeztetik, ez életveszélyes állapot” – mondta.

A hegyvidéki vaddisznóhelyzettel korábban a Telexen is részletesen foglalkoztunk, írtunk arról, hogy miért nem lehet őket máshová telepíteni, ki a felelős értük, mit csináljunk, ha szembe találkozunk velük, és arról is, hogy a városok terjeszkedése, a pufferzónák megszűnése és a trófeavadászat is okozhatja, hogy egyre több vaddisznóval kell együtt élniük a XII. kerületieknek.