Megsértette a Szuverenitásvédelmi Hivatal az Átlátszó jó hírnevét, sérelemdíjat is kell fizetniük

Elmarasztalták a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, a Fővárosi Törvényszék szerint a Lánczi Tamás vezette hivatal megsértette az Átlátszó jó hírnevét azzal, hogy olyan állításokat tett a lapról, miszerint az külföldről finanszírozott, és hírszerzési, dezinformációs tevékenységet folytat. A Fővárosi Törvényszék felszólította a hivatalt, hogy fizessen 3 millió 800 ezer forint kártérítést is az Átlátszónak. A bíróság ítélete még nem jogerős, fellebbezhet ellene az Átlátszó és a Szuverenitásvédelmi Hivatal is. A Szuverenitásvédelmi Hivatal jogi képviselője egyébként nem jelent meg csütörtöki határozathirdetésen a bíróságon, csak a hivatal törvényes képviselője Pálvölgyi Ákos jött el.

„Nagy elégtétel számunkra, mert nagyon durva hazugságokat fogalmazott meg rólunk a hivatal” – mondta a bíróság döntése után a Telexnek Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője, aki kiemelte, hogy a hivatal több százezer emberhez juttatta el a lapról szóló valótlan állításokat. Azt mondta, a 76 oldalas ítélet bizonyítja: perelhető a Szuverenitásvédelmi Hivatal, és egy állami szervnek nincs ahhoz joga, hogy véleményt fogalmazzon meg, mert nem számít sajtóterméknek. Bodoky kiemelte azt is, hogy a bíróság szerint az Átlátszó által sérelmezett mind a hat állítást, többek között a külföldi finanszírozásról, a dezinformációs és hírszerzési tevékenységről és a közérdekű adatokkal visszaélésről szólót is valótlanul tette a hivatal.

A Fővárosi Törvényszék határozata szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal azzal sértette meg az Átlátszó jó hírnevét, hogy egy 2024-es videójában közérdekű adatokkal visszaéléssel, hírszerzési és dezinformációs tevékenységgel vádolta, és azt állította, hogy döntően külföldi finanszírozással működik. A bíróság szerint ezt valótlanul állították. Csütörtöki határozatban a bíróság kötelezte a hivatalt, hogy a munkájukat elmarasztaló döntésről számoljanak be a hivatal oldalán. Vagyis, ha az ítélet jogerőre emelkedik, a Lánczi Tamás vezette hivatalnak le kell majd írnia, hogy valótlan állításokkal sértették meg az Átlátszó jó hírnevét. A bíróság eltiltotta a hivatalt attól a további jogsértő magatartás folytatásától.

A bíróság csütörtökön fontos állítást tett a független lapokat rendszeresen támadó hivatalról. Az ítélet indoklásában a bíró kimondta: a Szuverenitásvédelmi Hivatal nem sajtótermék, hanem közigazgatási szerv, ezért más szabályok vonatkoznak rá. Korábban a hivatal azzal védekezett, hogy csak „ténybeli alapokon nyugvó vizsgálati következtetés” az, amit az Átlátszóról állítottak.

Az Átlátszó 2024 novemberében indított személyiségi jogi pert a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen, mert a lap „alaptalannak és jelentős részükben kifejezetten hazugnak” tartja a hivatal lapról szóló jelentésében megfogalmazott állításokra alapuló videóban tett kijelentéseket. Többek között azt, hogy az Átlátszó külföldről finanszírozott, dezinformációs és hírszerzési tevékenységet folytat. Maga a per a videóról szól, amivel a lap szerint a hivatal megsértette az Átlátszó jó hírnevét.

November 11-én tanúvallomást tett az ügyben a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezető elemzője, az Átlátszó elleni jelentést készítő elemzési osztály vezetője, Sári Miklós. Még a tanúvallomás előtt elmondta, hogy a 28 oldalas jelentésben és az arra alapuló videóban használt „hírszerzési tevékenység” kifejezést szakmai értelemben is használható, ezért szerintük ilyen téren nem érte sérelem az Átlátszót. A jelentést készítő csapat vezetője nem értette, mi a baj a hírszerzési tevékenység kifejezéssel, szerinte „a mai világban a nyílt forráskódú hírszerzés teljesen elfogadott módszer, ez a tevékenységet űzik oknyomozó újságírók, ügynökségek, államok”, ennek nincs is pejoratív tartalma.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal képviselői (Sári Miklós vezető elemző és Pálvölgyi Ákos, a hivatal törvényes képviselője) azt is mondták novemberben, hogy szerintük a dezinformáció nem azt jelenti, hogy valaki hazudik. Szerintük a dezinformáció inkább „strukturált, szándékosan torzító kommunikációs gyakorlat, amely az információk szelektálásával, kontextusból való kiemelésével valóságtorzító hatást fejt ki” – írta akkori tudósításában a HVG.

Tanúvallomásában Sári azt mondta, az Átlátszó finanszírozása döntően külföldről származik, és azt „az Európai Bizottság mellett idegen államok és Soros György pénzosztó körei biztosítják”, ez „tiszta matematika”. Az Átlátszó viszont arról számolt be, hogy költségvetésük legnagyobb részét az 1 százalékos felajánlások és adományok teszik ki.

Sári azt is állította a vallomásában, hogy az Átlátszó tevékenyen részt vett a Magyarország jogállamisági helyzetéről szóló Sargentini-jelentésben és az Európai Bizottság (EB) jogállamisági jelentésében is. Erre szerinte bizonyíték az, hogy a jelentésekben forrásként feltüntették az Átlátszót is, noha ugyanígy szerepelt ott például a Külgazdasági és Külügyminisztérium is.

Sári Miklós a novemberi tárgyaláson elismerte az Átlátszó ügyvédjének, Tóth Balázsnak: nem tud arról, hogy külföldi személy részt vett volna az Átlátszó alapításában, és arról sem, hogy külföldi személy vagy külföldi személy megbízásából egyéb más ember bármikor döntésre utasította volna az Átlátszót. Amikor Sári arról kapott kérdést, tud-e példát mondani dezinformációs kampányra, amit az Átlátszó indított, a Sargentini-jelentést és az EB jogállamisági jelentését említette, de arra nem tudott válaszolni, ezekben mi a valótlan tény.

Az Átlátszó Szuverenitásvédelmi Hivatal elleni perének első tárgyalásán szintén a „hírszerzési tevékenységen” rugózott a Szuverenitásvédelmi Hivatal jogi képviselője. Hangsúlyozta, hogy ezt nem büntetőjogi, hanem egyszerűen hétköznapi értelemben használták, csak arra utaltak: szisztematikusan gyűjt, elemez és dolgoz fel információkat az Átlátszó. A hivatal képviselője akkor azt mondta, amit az Átlátszóról szóló jelentésben, illetve a jelentésre alapuló videóban állított a hivatal, az nem más, mint „ténybeli alapokon nyugvó vizsgálati következtetés”. Az ügy első tárgyalásán, május 20-án egyébként nem jelent meg senki, aki képviselhette volna a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, ezért azt el kellett napolni.

Cikkünk frissült az Átlátszó főszerkesztőjének reakciójával.