„El leszel kapva, ezt nem fogom annyiban hagyni!”

„Azzal kezdődött, hogy nem engedett sehova, megtiltotta, hogy a családommal menjek programokra” – kezdte el mesélni történetét Kata, aki 2023 decemberében, 19 évesen jött össze az akkor nála fél évvel fiatalabb barátjával. Kata szerint már az elejétől sok hullámvölgy volt a kapcsolatukban, aztán a párja egyre agresszívabbá vált.

A fizikai bántalmazás akkor kezdődött, amikor a férfi le akarta töröltetni Kata Facebook-oldalát, de ezt a lány nem engedte. „Akkor emelt először kezet rám, csak kis pofonokkal, rángatással kezdődött, és idővel ököllel ütött.” Az egyik bántalmazás után Katának eltört a bordája, egy másik alkalommal megsérült a szeme. Eleinte nem szólt senkinek a történtekről, de amikor feljelentést tett, akkor sem kapta meg a remélt segítséget.

A 18–74 év közötti magyar nők 54,6 százaléka ellen már követett el akár korábbi, akár jelenlegi partnere fizikai erőszakot, ezzel való fenyegetést, szexuális erőszakot, és/vagy lelki erőszakot. Legkevesebb minden második magyar nő közvetlen áldozatként érintettje (volt) tehát párkapcsolati erőszaknak. Ez az adat az EU tagállamai közül Magyarországon a legmagasabb – derül ki az EU tagállamokban 2020 és 2024 között zajlott reprezentatív kutatásból.

A Patent Jogvédő Egyesület jogásza szerint komoly hiányosság, hogy nincsenek a családon belüli erőszakra szakosodott szakértők, a legtöbb nemi alapú erőszak csak magánindítványra üldözendő és a párkapcsolati erőszak ügye elsikkad más bűncselekmények mellett.

A párkapcsolaton belüli erőszak témája a szerdai kormányinfón is szóba került. Vitályos Eszter kormányszóvivő, a Fidesz bántalmazott nőkért létrehozott Digitális Polgári Körének alapítója azt mondta: a témáról civil szervezetekkel is egyeztetett, és hamarosan lesz egy új javaslatuk, amiről társadalmi párbeszédet kezdeményeznek. Ennek részleteit nem árulta el.

Azt mondta, legközelebb kórházba fog juttatni

Kata hiába próbálta megszakítani volt párjával a kapcsolatot, ez nem volt könnyű, de segítséget sokáig nem mert kérni. Végül a barátnői jelezték az osztályfőnöknek, hogy valami nem stimmel, az iskola értesítette a lány szüleit. 2024 márciusában Kata a szüleivel együtt elment a rendőrségre feljelentést tenni. Úgy érezte, ha feljelenti a barátját és segítséget kap, meg tud tőle szabadulni.

A rendőrség egyből azt kérdezte tőle, miért nem akkor tett feljelentést, amikor a bántalmazás történt, és miért nem ment egyből orvoshoz, hogy legyen látlelet a bántalmazásokról.

„Akkor még féltem, a párom a családommal fenyegetett, azt mondta, legközelebb kórházba fog juttatni. Orvoshoz sem akart elengedni, amikor megsérült a szemem, azt mondta, mondjam azt a szemésznek, hogy ráesett a lámpa a kozmetikában.”

Kata távoltartási végzést szeretett volna szerezni, de a rendőrség azt mondta: mivel a férfi nem a családtagja és nincsenek élettársi kapcsolatban, így ilyen dokumentumot nem tudnak adni. Kata egy kozmetikában dolgozott. A történtek után az apja minden nap elkísérte és érte ment a munkahelyére, hogy biztonságban érjen haza.

A lapunk birtokába jutott iratok alapján a férfi ellen eljárás indult zaklatás vétsége és könnyű testi sértés megalapozott gyanúja miatt. Katát többször is kihallgatták. A férfinak más ügyei is voltak a rendőrségnél, ezekért végül két év nyolc hónap felfüggesztett börtönbüntetést kapott. A lány bántalmazásáért nem ítélték el.

Kata azóta sem érzi magát biztonságban. A feljelentés után volt párja rejtett számról többször is felhívta őt, és megfenyegette, hogy „el leszel kapva, ezt nem fogom annyiban hagyni”. Kata legutóbb nyáron véletlenül találkozott az utcán volt párjával. „Bementem a városba, egyedül álltam a piros lámpánál, amikor megláttam, hogy ott áll a túloldalon. Láttam rajta, hogy észrevett, oda akart jönni, gyorsan elmentem a másik irányba, egyből telefonáltam egy ismerősömnek. Szerencsére nem jött utánam, szerintem tudta, hogy hívtam valakit.”

Nagyon rövid a megelőző távoltartás hossza

„Az eset nem egyedi, sajnos mi is sokszor találkozunk hasonló szakmaiatlan ügykezeléssel és azzal is, hogy a párkapcsolati erőszak ügye elsikkad más bűncselekmények mellett” – válaszolta megkeresésünkre Spronz Júlia, a Patent Jogvédő Egyesület jogásza. Ők úgy látják, nagyobb az esélye annak, hogy „eltűnjön” a párkapcsolati erőszakot magába foglaló bűncselekmény, ha nincs a képben jogi képviselő, jogvédő szervezet vagy egy agilis család.

Rákérdeztünk arra is, hogyan lehetséges, hogy Kata nem kapott távoltartási végzést arra hivatkozva, hogy hivatalosan nem él párkapcsolatban. Spronz Júlia azt mondta:

„Mi is azt tapasztaljuk, hogy a rendőrség, ha a bűncselekmény párkapcsolati kontextusban merül fel, automatikusan a megelőző távoltartásra asszociál, noha lehetőség van a büntetőeljárásban is kényszerintézkedésként elrendelni a távoltartást.”

Ennek megértéséhez érdemes tisztázni néhány dolgot. A távoltartási végzés azt jelenti, hogy a feltételezett bántalmazó szabad mozgáshoz és tartózkodási helyének szabad megválasztásához való jogát korlátozzák. Az intézkedés célja, hogy a feltételezett bántalmazó távol maradjon a bántalmazottól.

Többféle típusa van a távoltartási végzésnek: lehet ideiglenesen megelőző vagy megelőző távoltartást kérni és lehet távoltartást kérni a büntetőeljárás ideje alatt is. A megelőző távoltartás már a büntetőeljárás megindulása előtt hatályba léphet.

Spronz Júlia megerősítette, hogy az ideiglenes megelőző és a megelőző távoltartás csak azokban a kapcsolatokban alkalmazható, ahol a felek házasok vagy élettársi kapcsolatban élnek, illetve van közös gyerek. Vagyis Kata esetében a rendőrség valóban nem tudott megelőző távoltartást alkalmazni.

A jogász szerint ez a jogalkotó mulasztása. „Mi az elmúlt 25 évben, mióta a távoltartás jogintézménye a terítéken van, folyamatosan jelezzük az aktuális kormányzat felé, hogy ez így nincsen rendben.” A megelőző távoltartást jelenleg nem lehet elrendelni például barát-barátnő, vagy volt barát- barátnő, szerető, zaklató udvarló viszonyában, hiába van köztük érzelmi kapcsolat. Ráadásul a megelőző távoltartás hossza nagyon rövid, maximum 60 nap, emiatt Spronz Júlia szerint nincs kellő visszatartó ereje, miközben külföldön ez az idő akár több év is lehet.

Ráadásul a bíróságok az esetek töredékében rendelik el a megelőző távoltartást, még akkor sem teszik ezt, ha előtte ideiglenes megelőző távoltartás volt érvényben. A törvény alapján megelőző távoltartást súlyosan és közvetlenül veszélyeztető esetben lehet elrendelni. Spronz szerint ezt a jogalkalmazáskor leszűkítették az „itt és most történő erőszakra”.

Ezért sem rendelik el a megelőző távoltartást a hosszan elhúzódó esetekre, mint amilyen például Kata ügye is volt. A jogász szerint ezáltal az intézkedés épp a megelőző funkcióját veszti el.

Viszont azt már a jogalkalmazás hibájának tartja a szakértő, hogy abban az esetben, ha a büntetőeljárás eljut a gyanúsításig, akkor a kapcsolat minőségétől függetlenül lehetne kérni távoltartást, de ezt mégsem teszik. „Azzal zavarják el az áldozatokat, hogy ők nem kaphatnak megelőző távoltartást, anélkül, hogy tájékoztatnák őket a büntetőeljárásban kényszerintézkedésként alkalmazott távoltartásról.”

A szakértő szerint az is elvárható lenne, hogy ezekben az esetekben ne polgári bíróságok járjanak el, hanem büntető bírák, hiszen ők jóval képzettebbek a családon belüli erőszak terén.

Az egész országban összesen 286 krízisközpont és titkos menedékház van

A Patent Jogvédő Egyesület szerint a párkapcsolaton belüli erőszakos ügyekben az is komoly hiányosság, hogy nincsenek a családon belüli erőszakra szakosodott szakértők. „Olyan szakértők járnak el mind büntető, mind családjogi ügyekben, akik nem rendelkeznek megfelelő felkészültséggel a témában, nem tudják kiszűrni a bántalmazókat és a bántalmazást. Elengedhetetlen lenne a szakértők képzése a témában jártas civil szervezetek által.”

Szerinte a pszichológusszakértők által jelenleg alkalmazott tesztek, módszerek nem alkalmasak a bántalmazás/bántalmazó kiszűrésére, csupán a pszichés problémákat képesek felismerni,

a bántalmazóknak azonban a legtöbb esetben nincs személyiségzavaruk.

A Patent Egyesület problémának tartja, hogy a legtöbb nemi alapú erőszak csak magánindítványra üldözendő, ide tartoznak például a kapcsolati erőszak nem fizikai formái, a zaklatás, a szexuális bűncselekmények, a könnyű testi sértés. A magánvádas eljárás azt jelenti, hogy csak az áldozat és csak egy hónapon belül tehet feljelentést az ügyben. Azt sem tartják követendőnek, hogy az ilyen ügyekben a mediáció intézménye még mindig széles körben alkalmazott megoldás. „Miközben lehet tudni, hogy a nemi alapú erőszak esetén ez káros és veszélyes is.”

„Mi azt is hungarikumnak tartjuk, hogy a párkapcsolati erőszak terén egymással párhuzamosan, de egymástól hermetikusan elzárva működik az állami/egyházi és a civil ellátórendszer.” Spronz Júlia azt mondta: a civil szervezetek lényegesen régebb óta dolgoznak a területen, ennek megfelelően tapasztaltabbak, mégis kevés a kapacitásuk, súlyos ember- és pénzhiánnyal küzdenek. Még az állami ellátórendszer sem tud elég szolgáltatást nyújtani a szükséglethez képest: az egész országban összesen 286 krízisközpont és titkos menedékház létezik, ahova az akut veszélyhelyzetben lévők menekülni tudnak, ami a 275-280 ezer bántalmazott nőnek kevés.

„Szinte nincsenek specializált szolgáltatások a párkapcsolati erőszak áldozatai számára, az Áldozatsegítő Központok, családsegítőket általános áldozatvédelemre találták ki, miközben a jógyakorlat és a mi tapasztalataink szerint is csak az a hatékony segítségnyújtás, amit kifejezetten erre az ügytípusra alakítottak ki.”

A Patent a 21 Kutatóközponttal közösen készített kutatása alapján a válaszadók legnagyobb arányban a civil szervezetekről és a közeli hozzátartozókról gondolják, hogy valódi segítséget kaphatnak tőlük, és legkevésbé a távolabbi ismerősökben bíznak. A negatív listán a rendőrség áll a második helyen: a válaszadók fele (49 százalék) inkább vagy egyáltalán nem bízik abban, hogy a bántalmazottakon segítene a rendőrség.

Ez a logika pedig a rendszer működésében és az állam hozzáállásában is megjelenik, amin javíthatna a sokat emlegetett isztambuli egyezmény ratifikálása. Az isztambuli egyezmény a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló átfogó nemzetközi egyezmény, célja az áldozatok védelme és az elkövetők büntetlenségének megszüntetése.

„Az isztambuli egyezmény lehetne az első lépés ahhoz, hogy a nők elleni erőszak problémáját a személyes szférából társadalmi szintre emeljük. Hogy minden egyes rendőr, minden bíró és minden szociális munkás felelőssége az, hogy az áldozatok ne kerülhessenek ennyire kiszolgáltatott helyzetbe. És hogy Magyarországon ne haljanak meg családtag vagy a (volt) partnerük által meggyilkolt nők” – mondta lapunknak korábban Les Krisztina, a Patent Egyesület koordinátora.

Ennek ellenére a szerdai kormányinfón Vitályos Eszter kormányszóvivő az egyezmény ratifikálásáról azt mondta: Az isztambuli egyezménynek vannak olyan rendelkezései, amit nem kívánnak ratifikálni, a bántalmazással, kapcsolati erőszakról szóló részeit már egyébként is beemelték a magyar jogrendbe.

A cikkben szereplő Kata nevét védelme érdekében megváltoztattuk.