Csokival, pizzával csak Juhász Péter Pál vagy Kovács-Buna Károly jutalmazhatta a fiatalokat a Szőlő utcában

„Testi kényszerként megfogás, lefogás, ellökés, elvezetés, önvédelmi fogás alkalmazható” – így írtak a kényszerítő eszközökről a Szőlő utcai javítóintézet házirendjében. A Telex birtokába került, 2023-ban elfogadott, információink szerint azóta is érvényes dokumentum részletesen ír az intézmény belső szabályairól. A házirendet a jelenleg többek között emberkereskedelemmel gyanúsított egykori igazgató, Juhász Péter Pál írta alá.

Az intézet korábbi igazgatóhelyetteséről, későbbi megbízott igazgatójáról, Kovács-Buna Károlyról kikerült bántalmazásos videó után különösen visszatetsző a házirendnek a növendékek jogait taglaló része. Az egyik pont szerint a javítóintézeti „növendék jogosult személyisége és emberi méltósága tiszteletben tartására, a fizikai és lelki erőszakkal szembeni védelemre”.

Huszonhat pontban sorolják fel a dokumentumban, mik sértik a javítóintézet házirendjét. Egyes pontok esetében laikusoknak is egyértelmű, hogy egy ilyen intézményben tiltott cselekedetnek számítanak. Talán nem meglepő, hogy aki „valótlan dolgokat híresztel és terjeszt”, „nem engedélyezett eszközt tart magánál”, „nem engedélyezett ruházatot, kiegészítőket hord”, vagy „megtagadja a felnőttek utasításait”, az megsérti a házirendet. De ugyanezt teszi az is, aki „elhanyagolja a borotválkozást”, akinek „a személyi higiéniája bírálatra ad okot”, vagy aki „házi feladatát nem készíti el, felkészületlenül megy iskolába”.

Ha az ellenszegülés megtört, nincs helye kényszernek

A házirend nem ír testi fenyítésről mint alkalmazható büntetésről. Testi kényszert (megfogást, lefogást, ellökést, elvezetést, önvédelmi fogást) csak akkor lehet alkalmazni bent a fiatalok ellen, ha például bárkinek az életét, testi épségét, a javítóintézet rendjét, biztonságát veszélyeztetik, esetleg meg akarnak szökni az intézetből. Ha a körülmények engedik, még ezekben az esetekben is előzetesen figyelmeztetni kell őket arra, hogy kényszerítő eszközt fognak ellenük alkalmazni.

A dokumentumban az is olvasható, hogy testi kényszert „az ehhez szükséges kiegészítő képzésben részesült vagy megfelelő szakirányú képesítéssel rendelkező javítóintézeti rendész alkalmazhat”. Szerepel benne az is, hogy nincs helye a kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört. Ennek ellenpontozására érdemes ismét utalni a Kovács-Buna Károlyról készült videóra, amin egy földön fekvő fiatalt rugdos.

A házirend három szintre osztva különbözteti meg az olyan cselekményeket, amikért elmarasztalhatnak valakit:

• A legenyhébb szinten a kisebb fegyelmezetlenségek, nem konkretizált mulasztások, negatív viselkedések állnak, amik „pedagógiai eszközökkel, praktikákkal kezelhetőek”.
• A második szinten a házirendet sértő, a fegyelem és a rend megbontására alkalmas, „súlyosabb vagy visszatérő jelleggel előforduló fegyelmezetlenségek, kötelezettségszegések” vannak.
• A harmadik szinten az ennél is súlyosabb, nemcsak a házirendet, hanem akár a Büntető törvénykönyvet is sértő „fegyelmezetlenségek, kötelezettségszegések” szerepelnek. Ide tartozik például a társak sanyargatása, alkohol, dohány, drog becsempészése, a szándékos rongálás, a munka megtagadása, az önsértés és a szándékos egészségkárosítás, vagy az, ha valaki „megengedhetetlen módon bírálja a kapott feladatokat, nevelői intézkedéseket”.

Az első szinten lévő cselekményeket a nevelőktől, gyerekfelügyelőktől kapott szóbeli figyelmeztetéssel, írásbeli megrovással szankcionálják. Ha valaki olyat csinál bent, ami már eléri a második szintet, az a szakmai egységvezetőtől kap figyelmeztetést, írásbeli megrovást. A harmadik szinten az igazgató hatásköre a szankcionálás. Egy fegyelmi eljárás után ilyenkor igazgatói megrovás, jutalom- vagy kedvezménymegvonás a büntetés, illetve a társas szórakozásból, programokból való kizárás maximum egy hónapra.

Édességet csak az igazgatótól

Részletesen leírja a házirend azt is, milyen egyéni és csoportos formái lehetnek a javítóintézetben a jutalmazásnak. Egyéni jutalmazásként szóbeli dicséretet nemcsak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat, de oklevelet csak ők. Tárgyjutalmat viszont mind egyéni, mind csoportos jutalmazásként kizárólag az igazgató adományozhat. Az egyéni jutalmazások között nincsenek felsorolva példák a tárgyjutalmak, a csoportos jutalmazások között viszont igen. Ilyen a „technikai eszköz, könyv, ruházat, pizza, torta, édesség”.

Vagyis sütivel, csokival 2025 végéig csak a jelenleg bűnpártolással, többrendbeli bántalmazással és kiskorú veszélyeztetésével gyanúsított Kovács-Buna Károly, korábban pedig az azóta emberkereskedelemmel, kényszermunkával, hűtlen kezeléssel, hamis magánokirat felhasználásával, pénzmosással, közfeladati helyzettel való visszaéléssel és lőfegyverrel való visszaéléssel gyanúsított Juhász Péter Pál jutalmazhatta a Szőlő utcai fiatalokat.

Szintén csak a mindenkori igazgató jutalmazhatta őket azzal, hogy meghosszabbítja a látogatási időt, vagy külön látogatási lehetőséget engedélyez nekik. Ugyanígy csak az igazgató dönthetett arról, hogy valaki több telefonálási lehetőséget kapjon, de a korábban kiszabott fegyelmi büntetés elengedéséről vagy enyhítéséről is csak az igazgató dönthet.

Mindenre engedély

A 2023-ban elfogadott házirend nagyon részletesen leírja azt is, hogyan kell viselkedniük a Szőlő utcai fiatalkorúaknak. Különösen azt, hogy a javítóintézetben megforduló felnőttekkel szemben miket engedhetnek meg maguknak.

„A növendék álljon alapállásba, ha a felnőtt megszólítja. Ez foglalkozáson, tanórán (felelet közben) is történjen meg.” A házirendben szereplő utóbbi utasítást talán azért is fontos megjegyezni, mert a december közepén nyilvánosságra hozott, a Szőlő utcai javítóintézetben történt brutális bántalmazást bemutató kamerafelvétel feltehetően egy foglalkozás közben készült. Magát az alapállást is világosan leírja a házirend. Eszerint ilyenkor „a növendék egyenesen, mozdulatlanul áll, sarkait összezárja, keze összezárt ujjakkal leszorul, állát megemelve előre néz”.

Míg a kormány igyekszik bűnözőként bemutatni az intézetbe került gyerekeket, a házirend következetesen növendékként említi őket. Ez összefügg azzal is, hogy a házirend szerint az intézet igyekszik ellátni eredeti feladatát, azaz az oda került fiatalok fejlesztését, nevelését. A növendékek szabálykövető magatartását rendszeresen értékelik, és ez alapján sorolják őket egyre magasabb szocializációs fokozatokba: így van érkező, ébresztő, néző, látó, értő és induló fokozat. A fegyelmezés egyik eszköze az, hogy komolyabb függelemsértés esetén az illetőt egy korábbi fokozatba sorolják vissza.

A belső szabályok ettől függetlenül rendkívül szigorúak. A Szőlő utcai javítóintézet növendékei kizárólag akkor szólíthatnak meg felnőttet, ha arra a felnőttől kézfeltartással engedélyt kértek és kaptak. Csak akkor ülhetnek le, hagyhatják el kijelölt helyüket, ha erre engedélyt kértek és kaptak. Ami talán még szigorúbbnak, a mindennapi élettől még inkább távol állónak tűnik, az az, hogy

még arra is engedélyt kell kérniük és kapniuk, hogy elsétáljanak egy felnőtt mellett.

Az meg már a katonaságra emlékeztető belső világra emlékeztet, hogy ha legalább ketten vannak, kötelesek alakzatban, vezényszavakra („Vigyázz!”, „Alapállás!”) közlekedni az intézet teljes területén. Kizárólag az egysoros vonal, a kétsoros vonal, a kettes és az egyes oszlop számít megengedett alakzatnak.

Részletesen leírták azt is, hogy alakzatban haladva hogyan fordulhatnak balra a „Balra át!”, jobbra pedig a „Jobbra át!” vezényszavakra. A lábfejeknek ilyenkor vállszélességben kell lenniük egymástól, forduláskor a hátsó lábat „a legrövidebb úton” kell zárni az első mellé. „Öltözet igazíts!” – erre a vezényszóra kell megigazítaniuk a ruhájukat a Szőlő utcai fiataloknak, mégpedig „a lehető leggyorsabban”.