Minden eddiginél kevesebb párt logója lehet a szavazólapon április 12-én. Sorra jelentik be a mikropártok, hogy a kormányváltás érdekében nem indulnak el az idei országgyűlési választáson, és várhatóan lesznek olyanok is, akik az aláírásgyűjtésnél véreznek el. Jelenleg négy párt indulását lehet borítékolni, a többieknél még vannak kérdőjelek.
„Rossz döntések közül kellett választanunk, és a szerintünk kevésbé rosszat választottuk” – ezzel indokolta a 2023-ban alapított Második Reformkor visszalépését Vona Gábor szombaton. A Jobbik korábbi elnöke a gyöngyösi körzetben indult volna, de az egyéni választókerületekben sem állít jelölteket a pártja. „Nem kívánom megosztani a változásra leadott szavazatokat” – fogalmazott Vona, de nem rejtette véka alá: vannak fenntartásai és kritikái a Tisza Párttal szemben.
Múlt csütörtökön a Gattyán György-féle Megoldás Mozgalom, majd szombaton az LMP jelentette be, hogy kihagyják az áprilisi választást. Ez lesz az első országos választás 2009 óta, ahol nem lehet az LMP-re szavazni. A Momentum már tavaly júniusban eldöntötte, hogy „a kormányváltás elősegítése érdekében” nem indulnak el, és hasonló indokokkal lépett vissza tavaly nyáron Márki-Zay Péter pártja, a Mindenki Magyarországa Néppárt is, amely nem szeretné akadályozni a rendszerváltást és „Magyarország ezeréves történelmének legkorruptabb kormányának” elűzését.
„Kétpólusú lett a pártrendszer, és felmérték ezek a pártok, hogy azzal tudják legjobban elősegíteni a kormányváltást, ha egyszerűen levonulnak a pályáról”
– mondta a Telexnek László Róbert, a Political Capital választási szakértője azoknak a pártoknak a döntéséről, akiknek valaha érdemi támogatottsága volt. Teljesen új politikai helyzet van szerinte, korábban nem volt ennyire egyértelmű, hogy csak egy ellenzéki pártnak van esélye leváltani a kormányt. „Mindenképp politikai siker a Tiszának” – tette hozzá az elemző, aki azért is tartja nagy eredménynek a valódi pártok visszalépését, mert Magyar Péternek ehhez senkivel se kellett leülnie tárgyalni, „nem voltak füstös szobás alkuk”, hanem ők maguk döntöttek úgy, hogy kiszállnak.
Ha 2-3 százalékos támogatottsága lenne az LMP-nek vagy a Második Reformkornak, akkor László szerint elképzelhető, hogy versenyben maradtak volna, de a közvélemény-kutatások szerint az 1 százalékot sem érik el. Valószínűleg felmérték, hogy óriási bukás lenne nekik az áprilisi választás, és a további politikai jövőjüket veszélyeztetné, ha az indulásukkal hátráltatnák a kormányváltást.
A Political Capital választási szakértője nem zárná ki, hogy egy esetleges kétpárti parlamentben megnőne a társadalmi igény további pártokra, persze az kérdés, hogy teljesen új formációk töltik-e be ezt az űrt, vagy a régebbi pártok élednek majd újra. László szerint a most visszalépő pártok erkölcsi tőkeként használhatják a jövőben azt a lépést, hogy nem akadályozták a rendszerváltást, és ez a hosszabb távú túlélésük záloga lehet.
A Megoldás Mozgalom visszalépése ugyanakkor meglepte László Róbertet, mert Gattyán György pártjánál teljesen más motiváció lehetett eddig. „A Megoldás Mozgalom más szintet képviselt a kamupártok evolúciójában” az elemző szerint, hiszen ők nem az állami kampánytámogatások miatt indultak el a 2022-es választáson, hanem az ellenzéki választók megtévesztése lehetett a céljuk.
„Nehéz attól a feltételezéstől szabadulni, hogy a Fidesz keze benne volt a Megoldás Mozgalom elindításában”
– mondta László Róbert.
A feltételezését erősíti Tiszolczi Lajos volt NAV-os nyomozó interjúja, amelyben arról beszélt, hogy a NAV 2021 szeptemberében három rendkívül jó politikai kapcsolattal rendelkező külső szereplő közbenjárásával lezárta a Gattyán György ellen évek óta folytatott eljárásokat. Nem sokkal ezután jelentette be a milliárdos vállalkozó, hogy egy új párttal elindul a választáson.
A bűvös 1 százalék
A 2024-es EP-választáson már jól látszott, hogy a Fidesz és a Tisza mellett nem sok tér maradt más pártoknak, és Magyar Péter gyakorlatilag az összes korábbi ellenzéki szavazót elszipkázta. A Jobbik, az LMP, a Második Reformkor, a Mindenki Magyarországa Néppárt és a Megoldás Mozgalom az 1 százalékot sem érte el, és semmi jele annak, hogy azóta bármit is erősödtek volna.
Az 1 százalék két szempontból is fontos határ az országgyűlési választáson: ha egy párt alatta marad, akkor vissza kell fizetnie az állami kampánytámogatást. Így járt a 2018-as választás után Juhász Péter egykori pártja, az Együtt (0,66 százalék), amely közösségi adományokból tudta rendezni a 153,64 millió forintos tartozását. Idén akár 1 milliárd forint állami támogatást is kaphatnak azok a pártok, amelyek az országos lista mellett mind 106 választókerületben állítanak jelöltet. Ennyit kell tehát visszafizetniük, ha nem lesz meg az 1 százalék.
Másrészt a jelenlegi törvények szerint az 1 százalék felett teljesítő pártok jogosultak a következő négy évben állami támogatásra, ami a mikropártok túlélését jelentheti. A Gattyán-féle Megoldás Mozgalom 2022-ben 58,9 ezer szavazattal 1,04 százalékot ért el, és azóta évente 21,6 millió forintot kaptak a központi költségvetésből.
Az 1 százalékhoz ugyanakkor szükség van országos listára, amit már nem olyan könnyű megugrani.
Csak az a párt állíthat országos listát, amely Budapesten és legalább 14 megyében összesen 71 választókerületben indít jelöltet.
A 2021-es fideszes törvénymódosítás célja az volt, hogy közös listára tereljék a formálódó ellenzéki összefogást, de a kampánytámogatásokra ácsingózó kamupártok ellen is hatásos fegyvernek bizonyult. A 2018-as választáson még 23 pártlista szerepelt a szavazólapon, négy éve már csak 6 lista közül lehetett választani.
Minden jelöltnek minimum 500 érvényes ajánlást kell összegyűjtenie a választókerületében február 21. és március 6. között. Ez azt jelenti, hogy az országos listában gondolkodó pártoknak 71 választókerületben összesen 35,5 ezer aláírásra lesz szükségük két hét alatt. Várhatóan lesznek, akik már itt elbuknak.
A 2024-es EP-választásra Jakab Péter pártja, a Nép Pártján nem tudott országosan 20 ezer aláírást összeszedni, de információink szerint más ellenzéki pártok is alaposan megszenvedtek az ajánlásokkal. Az önkormányzati választásra csak három párt volt képes mind a 19 vármegyében listát állítani: a Fidesz, a DK és a Mi Hazánk Mozgalom tudott mindenhol elegendő ajánlást összegyűjteni az induláshoz. Az MSZP-nek 14, az LMP-nek 7, a Jobbiknak pedig mindössze 4 vármegyében jött ez össze, míg Magyar Péter az utolsó pillanatban úgy döntött, a Tisza nem adja le az ajánlásokat.
Akik rajthoz állnának
Az áprilisi parlamenti választáson négy párt indulását lehet gyakorlatilag biztosra venni: a Fidesz, a Tisza Párt, a Mi Hazánk Mozgalom és a Demokratikus Koalíció már bejelentette mind a 106 választókerületi jelöltjét – a Tisza egyedül a mezőkövesdi választókerületben (Borsod-Abaúj-Zemplén 7.) nem nevezte meg a jelöltjét.
A négy pártnak valószínűleg nem okoz nagy gondot az ajánlások összegyűjtése és a listaállítás. Más pártoknál azonban már nem ennyire egyértelmű a helyzet.
„Mint az MKKP listavezetője sajnálattal, de már a kudarcba beletörődve jelentem be, hogy nem indulunk a 2026. évi téli olimpián”
– írta az LMP és Második Reformkor hétvégi visszalépése után Nagy Dávid Facebookon. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt listavezetője lapunknak azt mondta, fel sem merült a párt tagjai és passzivistái között olyan forgatókönyv, hogy ne induljanak a választáson, és a Facebook-posztért elnézést kért utólag, szerinte félrement, és nem akartak ennyi embert megbántani.
Az biztos, hogy nem lesz mind a 106 választókerületben jelöltjük, és arra fogják buzdítani a választóikat, hogy listán rájuk, egyéniben a Tiszára szavazzanak. Nagy úgy számol, hogy nagyjából 71-75 körzetben állnak rajthoz. A tervek szerint ezek olyan választókerületek lesznek, ahol várhatóan nem veszélyeztetik a Tisza Párt esélyeit.
A Kutyapártnak a 2022-es választás előtt csak az utolsó pillanatban, óriási hajrával lett meg mindenhol az ötszáz érvényes ajánlás. Nagy Dávid arra számít, hogy most nagyjából kétszer annyi személyes találkozásra lesz szükség egy-egy aláíráshoz, mert a mostani politikai helyzetben még nehezebb elmagyarázni a választóknak, hogy miért lesz több ellenzéki képviselő a következő parlamentben, ha ők elérik az 5 százalékos bejutási küszöböt, mintha a Tisza listája kapna plusz 5 százalékot. Az MKKP listavezetője teljesen biztos abban, hogy idén is sikerült országos listát állítaniuk, és 6-7 százalékos eredmény a céljuk.
„A Jobbik továbbra is azt tervezi, hogy 106 egyéni képviselőjelölttel és önálló országos listával indul az országgyűlési választásokon” – válaszolták a párttól. A Jobbik napról napra mutatja be a képviselőjelöltjeit, és állításuk szerint az a céljuk, hogy segítsék a kormányváltás és a rendszerváltás ügyét, „olyan szavazókat mobilizálva, akiket más ellenzéki párt nem tud rajtunk kívül megszólítani”.
Elindulna a választáson az oltásellenes Gődény György pártja, a Normális Élet Pártja (NÉP) is, amely 2022-ben a szavazatok 0,7 százalékát gyűjtötte be. A párt elnöke, Stekler Ottó lapunk megkeresésére azt írta: idén már mind a 106 választókerületben lesz jelöltjük, „a képviselőjelöltek válogatása most zajlik”. A kamupártokról elhíresült Stekler szerint a NÉP ott lesz a parlamentben, és a mérleg nyelveként fogják felborítani „azt a jelenlegi választási elképzelést illetve matematikát, ami egyébiránt végleges csapást jelentene az eddig sem létező hazai demokráciára”. Azt ígérte, hogy idén se veszik fel az állami kampánytámogatást, állítása szerint „ezért is különbözünk élesen a parlamenti kamu és biznisz pártoktól”.
Akik még nem döntöttek
„Ebben a nagyon képlékeny politikai környezetben mi olyan megoldást keresünk, amely biztosítani tudja, hogy értékeink, mindaz, amit és ahogy a világról gondolunk, az elérhető legteljesebb mértékben érvényesüljön. Ehhez keresünk megoldást, a szükséges döntéseket az MSZP elnöksége és vezető testületei fogják meghozni” – válaszolta az MSZP az indulásukra vonatkozó kérdésünkre. Novemberben Komjáthi Imre pártelnök még azt mondta, hogy 102 választókerületben lesz egyéni képviselőjelöltjük, és országos listát állítanak. Arra a kérdésünkre már nem reagált a párt, hogy mikor lesz végleges elhatározásuk.
A Párbeszéd kongresszusa csak később, február 7-én hoz döntést az indulásról.
„Ha a Humanistákról lesz bejelenteni valónk, a Telex szerkesztőségét is tájékoztatjuk”
– írta Barabás Richárd másik, ősszel létrehozott pártja arra a kérdésünkre, hogy hány választókerületben terveznek jelöltet állítani, és lesz-e országos listájuk. A Partizánban novemberben még arról beszélt a párt két vezetője, Barabás Richárd és Cseh Katalin, hogy szerintük van társadalmi igény egy új pártra, de csak listán kérik az emberek szavazatát, és arra fogják buzdítani a támogatókat, hogy egyéniben a Tisza Párt jelöltjeire szavazzanak. Ehhez persze a Humanistáknak is szüksége lenne 71 jelöltre, akikről még nincs hír.
A listaállításon bukott el a Munkáspárt 2022-ben, amely Szanyi Tibor pártjával, az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalommal (ISZOMM) lépett szövetségre akkor. Csak 66 körzetben sikerült a határidőre elegendő ajánlást összegyűjteni, így nem lett országos listájuk. Thürmer Gyula most Székely Sándorral, a Szolidaritás Pártja elnökével kezdett egyeztetésekbe. A két baloldali párt múlt heti közleménye szerint még mérlegelik „az együttműködés különböző formáit”, egy esetleges közös lista lehetőségét, és minimum 80 egyéni választókerületben szeretnének jelöltet indítani. „Amennyiben az ajánlásgyűjtés sikeres lesz, a listaállítás kérdése napirendre kerül.” Székely Sándor lapunknak ezt annyival egészítette ki, hogy nem merült fel a Szolidaritás visszalépése. „Aki baloldali, az nem fog a Tiszára vagy a Fideszre szavazni, azok a választók alternatíva hiányában otthon maradnak.” Ebben bízik a Demokratikus Koalíció is, de a közvélemény-kutatások nem támasztják alá, hogy jelentős számban létezne ilyen szavazói réteg.
Február 3-tól március 6-ig lehet bejelenteni a jelölő szervezeteket a Nemzeti Választási Bizottságnál. A választókerületi jelöltséghez szükséges ajánlások gyűjtése február 21-től indul.
