A bíróság is felhúzta magát a kormányrendeleten: jogellenes, alkotmányellenes, visszaható hatályú

Meglepő tartalmú végzést kapott a főváros (Budapest Főváros Önkormányzat) és az állam (konkrétan a Magyar Államkincstár) a Fővárosi Törvényszéktől. A végzés szerint a Fővárosi Törvényszék értesítette a peres feleket és az eljáró ügyvédeket, hogy a szolidaritási hozzájárulás ügyében indult közigazgatási jogvita következő tárgyalási napját is megtartja, illetve mindenféle aggálya merült fel a kormány február 3-án kiadott, 15/2026 (II.3) számú rendeletével, mely szerint az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás esetében „a törvényben megállapított fizetési kötelezettség teljesítése az önkormányzatok esetében sem lehet vita tárgya”.

Ám a bíróságnak láthatóan nem tetszett az a megoldás, hogy zajlik egy jogvita, amelyet az állam egy rendelettel döntene el a maga javára, amiben kimondja, hogy ebben nem lehet pereskedni.

A bíróság nem is kertelt, végzésben jelezte, hogy alkotmányossági aggályai merültek fel a 15/2026. (II.3.) kormányrendelettel szemben. A bíróság szerint

„a rendelet sérti a jogbiztonság elvét, a jogállamiság elvét, a jogorvoslathoz való jogot és a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát, így egyedi normakontroll eljárást fog kezdeményezni.”

A bíróság tájékoztatta továbbá a feleket, hogy a bíróság megfontolja előzetes döntéshozatali eljárás lefolytatásának kezdeményezését is azon okból, hogy a szolidaritási hozzájárulás intézménye ellentétes lehet a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról szóló, 1985. október 15-én, Strasbourgban kelt Egyezmény egyes rendelkezéseivel, továbbá a hivatkozott kormányrendelet ellentétes lehet az EUSZ 2. cikkében, valamint a 19. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezésével.

Mindezek alapján felhívja a feleket, hogy jelen végzés kézhezvételétől számított 15 napon belül mind az alkotmányossági kérdésben, mind az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezéséről terjesszenek elő előkészítő iratot.

Végül a bíróság tájékoztatta a feleket, hogy a kitűzött (2026. március.16.) tárgyalási határnap meg lesz tartva. Ez új megoldás ahhoz képest, mint amikor Szigetszentmiklós hasonló perében a bíró halasztásról döntött.

Bár a kormányrendelet kifejezetten arra utasított, hogy a rendelet rendelkezéseit „a folyamatban lévő bírósági eljárásokban is alkalmazni kell”, ez láthatóan a bíróságnak is sok volt.

Cikkünk megjelenése után a Fővárosi Önkormányzat reagált a bíróság végzésére. A Fővárosi Önkormányzat szerint a kormányrendelet egyértelműen alaptörvény-ellenes és az igazságszolgáltatás függetlenségébe való beavatkozás miatt az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogával is ellentétes. „A bíróság felhívásának megfelelően 15 napon belül ezt az álláspontot írásban részletesen ki is fogjuk fejteni. Örömteli, hogy a bíróság a március 16-ára kitűzött tárgyalást megtartja, hiszen ez azt jelenti, hogy a pert nem szüntette meg” – írta a Telex megkeresésére a Fővárosi Önkormányzat.

Csütörtökön délután a Kúria a 24.hu-nak azt írta: „A kérdésben érintett szolidaritási hozzájárulás ügyében indult perek alsóbb fokú bíróságok előtt jelenleg is folyamatban vannak. E folyamatban lévő perekben az elbírálásukra kijelölt bíráknak kell döntést hozniuk.”

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter február 5-én, a kormányinfón még úgy értékelte, hogy a kormányrendelettel „le van zárva a vita a szolidaritási hozzájárulásról”. Azt mondta, hogy a rendelet összhangban áll az Alkotmánybíróság korábbi döntésével, amely azt mondta ki, hogy a szolidaritási hozzájárulás önmagában nem törvénytelen, összhangban áll az Alaptörvénnyel és nem sért önkormányzati jogokat. A rendelet indoklásában is szerepel, hogy „az Alkotmánybíróság döntése értelmében szükséges a törvényben rögzített fizetési kötelezettségek következetes érvényesítése”. Gulyás a kormányinfón azt mondta, hogy politikai vita zajlik, eljárási szabályokat, a hozzájárulás kiszabásának módját kérdőjelezték meg a jogi eljárásban, de szerinte ezt a vitát az Alkotmánybíróság lezárta. Azt is megjegyezte, hogy Karácsony Gergely sipítozik csak.

Cikkünk frissült a Fővárosi Önkormányzat válaszával.