„Mindenki megy orrvérzésig és meghalásig” – így írta le az április 12-i választásig hátralévő hat hét stratégiáját a Tisza Párt kampánycsapatának egyik tagja. Február 21-én hivatalosan is elkezdődött a kampányidőszak, mi pedig arra voltunk kíváncsiak, hogy látják az aktuális helyzetet a pártban, és hogyan mennek neki a kampány utolsó szakaszának. Ehhez több olyan forrással beszéltünk, akik valamilyen formában a Tisza kampányában dolgoznak. Voltak, akik csak azzal a feltétellel nyilatkoztak, hogy még a választókerületüket sem nevezzük meg.
Ez már nem a szexi rész
Három fontos napot tartanak számon a pártban, amikor meg kell mutatniuk a többséget: február 21., a kampány hivatalos kezdete (és a párt szerint itt jól vizsgáztak), március 15., az állami ünnep és április 12., a választás napja. A köztes időben pedig az edzés megy, a felkészülés a versenyre: a talpalás és a kézfogások. Nagyjából így lehet összefoglalni a Tisza kampánystratégiáját. Vagy ahogy az egyik megszólalónk mondta: „Ez már nem a szexi rész, ez már a technikai dara, amit le kell tolni”. Ez azt jelenti, hogy most vannak a kampány azon szakaszában, amikor a jelöltek és az önkéntesek folyamatosan keresik a választókat, megy a szórólapozás, a pultozás, a házról házra, lépcsőházról lépcsőházra járás, a kopogtatás.
Nem csak azért, hogy megismertessék magukat az emberekkel: az adatgyűjtés miatt is, hogy tudják, kire számíthatnak. Meg azért, hogy „ha jön a mocsok, jön a mesterséges intelligencia-cunami, akkor nagyon gyorsan minél több embert el tudjunk érni”. Közben a párt ismertebb arcai, szakértői, például Kapitány István, Gajdos László, Ruszin-Szendi Romulusz, Orbán Anita, Bódis Kriszta, Hegedűs Zsolt is egyre inkább járni fogják az országot azért, hogy megtámogassák az egyéni jelölteket, besegítsenek egy-egy választókerületben.
Az egyéni képviselőjelölteknek és az önkénteseknek is el kellett végezniük egy kopogtatóképzést, amin megtanulták, hogyan tudják elmagyarázni a felkeresett választónak, mi a Tisza célja a kopogtatással és kampánnyal. Jogi gyorstalpalót is kaptak adatkezelésből, hiszen ilyenkor személyes adatokkal dolgoznak.
Számokban kifejezhető céljuk is van: a választásig 15 ezer kézfogásnak minden választókerületben meg kell történnie, és „akkor az a választókerület meg lesz nyerve”. Nem mindenki éri be ennyivel: a siófoki székhelyű Somogy 4-es választókerületben induló Csatári Ernő ezt a számot már március 6-ig, tehát az ajánlásgyűjtés időszakának a végéig teljesíteni akarja, a választásig pedig már a 25 ezer kézfogást tűzte ki maga elé, de azért a 30 ezret is megpróbálja.
A Tiszában pedig úgy gondolják, a 15 ezer mindenhol sikerülhet, hiszen „a legrosszabb körzeteinkben is lőtávon belül vagyunk”. Az ajánlásgyűjtés szombati indulásakor pedig már elég sok kézfogás megtörtént. „Néhány ezer kézfogást beszedtem ott. Csak úgy kígyózott a sor a pultnál. Erre a látványra nem lehet felkészülni” – mondta erről Tárkányi Zsolt, a Tisza Párt sajtófőnöke, egyben a debreceni központú Hajdú-Bihar 1-es választókerület jelöltje.
Egyik tiszás forrásunk szerint az ajánlásgyűjtés első 30-40 percében szinte mindenhol megteltek a felvett ajánlóívek. Minden jelölt 120 ívet vett fel, egy ívre 8 ajánlás fért, tehát összesen 960-at gyűjtöttek össze aznap választókerületenként. Az elmondások szerint sokan azon sértődtek meg, hogy már nem írhatnak alá, mert elfogytak a helyek az íveken, de aki enélkül is hozzájárult az adatai megadásához, attól elkérték azokat.
Be kell osztaniuk az erejüket
Persze nem mindegy, hogyan gazdálkodnak erőforrásaikkal a kampánycsapatok, mert nagyon más a terepmunka egy megyekszékhelyen és egy olyan körzetben, ahol a kistelepülések dominálnak. Az egyik tiszántúli körzet pont ilyen. A helyi kampányban dolgozó forrásunk szerint ezért ott azt a stratégiát választották, hogy a választókerület legnagyobb településeire koncentrálnak, mert ha azokat megnyerik, kompenzálni tudják a Fidesz fölényét a kistelepüléseken. A falvakban inkább az a cél, hogy minimalizálják a veszteségeket. Hiába kampányolnának ugyanis többet ezeken a helyeken, szerinte annyira erős a Fidesz beágyazottsága, hogy érdemben akkor sem szavaznának többen a Tiszára.
Ezt igazolják a 2022-es részvételi adatok, az akkori választási eredmények és az aktuális közvélemény-kutatások felhasználásával készült szimulációik is. Még a választókerületen belül is nagyon eltérő, hogy mit jelent a minimális veszteség: van olyan falu, ahol a szimulációjuk szerint 60-70 százalék közötti részvétel mellett csak pár tucat szavazat lehet a két nagypárt között, és olyan is van, ahol a Fidesz háromszor annyi szavazatot kapna, mint a Tisza, még ha ez csak pár száz szavazatot is jelent. A nagyobb településeken viszont pont fordítottak az erőviszonyok: van, ahol a Tiszának nagyobb az előnye, mint amennyit egy erősen fideszes faluban összesen kapna a kormánypárt. A legutóbbi szimulációjuk szerint egyébként a Tisza jelöltje 5 százalékponttal vezet fideszes ellenfelével szemben, egyáltalán nem lefutott a meccs.
Forrásunk szerint ez a stratégia 2022-ben is működhetett volna a körzetben, csak akkor az ellenzéki összefogás pártjainak nem volt elég emberük az intenzív kampányoláshoz. A Tiszának viszont van: a szűken vett kampánycsapattal és a szavazatszámlálókkal együtt 250 folyamatosan bevethető önkéntesük van a körzetben, és szükség esetén a Tisza-szimpatizánsokat is tudják mozgósítani.
A hasonló adottságú választókerületekhez képest ez a létszám jónak számít, bár Budapesten és a vidéki nagyvárosokban akár kétszer ennyi önkéntese is lehet a Tiszának. Mindenesetre elég emberük van ahhoz, hogy minden nap három helyszínen tudjanak pultozni, közben két településen egészen sötétedésig megy a kopogtatás is. Ez a forrásunk is arról beszélt, hogy a választásig 15 ezer választóhoz akarnak elérni. Ez az ötöde annak, hogy hányan szavazhatnak abban a körzetben.
Másik forrásunk az egyik erősen fideszes nyugat-magyarországi választókerületben kampányol a Tiszának. Tavaly nyár óta járják a körzetet, eddig a kisebb településekre koncentráltak, mert „ott kellett megbontani a Fidesz támogatottságát”, most viszont ráfordultak a 1000 főnél nagyobb településekre, ahol nyitottabbak a választók a Tisza üzeneteire. Azt mondta, ott könnyebb is kopogtatni.
Négy-öt városra koncentrálnak a kampányban, ezek között vannak nagyon fideszesek, de vannak ellenzékibbek is. Körülbelül 200 állandó önkéntesük van a körzetben, de mivel az több mint 70 településből áll, emiatt nagyon meg kell gondolniuk, hova koncentrálják az erőforrásaikat. Egy 500 fős település lekopogtatásához például körülbelül tíz önkéntes kell. Forrásunk arra számít, hogy a következő hetekben még többet fogják járni a körzetet, a választást megelőző hetekben már a vasárnap sem lesz szent. „A lábunkban van a politikai győzelem” – mondta.
Az egyik alföldi választókerületben is nagy csata várható április 12-én. A helyi jelölt kampányára rálátó forrásunk szerint olyan a körzet kialakítása, hogy legalább annyi választó él a környező kistelepüléseken, mint a nagyvárosi szavazókörökben. Emiatt nem engedhetik meg maguknak, hogy csak a körzet központját adó nagyvárosra koncentráljanak. „Luxus lenne, ha csak a nagyvárosban kampányolna a jelöltünk, a vidéki szavazatok gyakorlatilag többet érnek ebben a választókerületben” – magyarázta.
Az a céljuk, hogy a választásig a választókerülethez tartozó településeket legalább kétszer végigkopogtassák, ami alsó hangon több ezer címet jelent. „Nagyon fárasztó, hihetetlen logisztikát igényel, de nincs más út” – mondta forrásunk. A kampánynak ebben a szakaszában már csak a bizonytalan szavazókra koncentrálnak, mert a „fideszeseket nem lehet, a tiszásokat pedig nem kell meggyőzni”. Hogy ki a bizonytalan szavazó, az persze csak a kopogtatás alatt derül ki. Január eleje óta folyamatosan járják a választókerületet, a legnagyobb mínuszokban is kint voltak az utcán. A lakótelep könnyű terepnek számít, mert rövid idő alatt nagyon sok lakásba tudnak becsöngetni, a kisebb falvakban viszont a fizikai távolságok és a Fidesz beágyazottsága is megnehezíti a dolgukat.
Egy 500 fős falut egy délelőtt alatt végig lehet kopogtatni, de ehhez legalább 14-16 önkéntes kell. Most nagyjából 60-80 állandó önkéntesük van, a segítségükkel naponta 300-400 címet tudnak lekopogtatni, de a létszám napról napra bővül. Több ezer lekopogtatott cím alapján 30 százalék felett van az ajtónyitási arányuk, ami szerinte nagyon jónak számít. Pultozni csak a 2000 főnél nagyobb településeken érdemes, mert az ennél kisebb falvakban egyszerűen nincsenek emberek az utcán.
Sokat segít, ha a felkeresett településen működik Tisza Sziget, hiszen akkor olyanok kopogtatnak, akiket ismernek a helyiek, megvan a bizalom az önkéntesek felé. Az intenzív terepmunkának már most látszik a hatása. Egy forrásunk szerint sok kistelepülésen „mély döbbenettel” fogadták a Tisza jelöltjét, teljesen meglepte őket, hogy olyan messzire is elment kampányolni. „Ezeket a kistelepüléseket elfelejtették, nem volt még olyan, hogy a politikusok velük is foglalkozzanak. A fideszes képviselőt is csak a falunapokon látják. Ezeken a helyeken is érzik a változást, egyre aktívabbak az emberek, egyre jobban érdeklődnek a politika iránt.”
A Tisza siófoki jelöltje, Csatári Ernő arról beszélt, hogy ő felváltva járja a városokat és a kisebb falvakat. 71 település tartozik a választókerületéhez, beszélgetésünkig 55-ben járt már, állítása szerint december óta 280 kilométert gyalogolt le. Saját statisztikája szerint 50 településen 70-75 százalékot mért magának, a maradék 5 településen 50-50 százalékon áll a két tömb. Abból a szempontból is megosztja a kopogtatást, hogy felváltva megy panelekhez és a kertvárosi részekbe. „A harminc-negyven éve itt élő emberekhez is el akarok jutni, meg az újonnan beköltöző családokhoz is” – mondta. Az a terve, hogy nem csak egyszer jár a településeken, hanem mindenhova visszamegy majd. Ő is több mint 200 önkéntessel dolgozik, állítása szerint a legkisebb településeken is van 2-3 emberük.
Több választókerületből is azt hallottuk a tiszásoktól, hogy a Fidesznek mintha kevesebb embere lenne a korábbi választásokhoz képest. Ennek az is oka szerintük, hogy a Fidesz aktivistahálózata mára elöregedett, sok helyen fideszes önkormányzati képviselők állnak be pultozni, a stábtagok pedig fizetéséért dolgoznak, nem lelkesedésből kampányolnak. A Tiszánál viszont mindenki ingyen dolgozik: nemcsak az önkéntesek, de a koordinátoraik, a jelöltek kampányfőnökei, a videósaik és fotósaik is. Tárkányi Zsolt, a debreceni központú Hajdú-Bihar 1-es választókerület jelöltje például már járt úgy, hogy a fotós nem is ért rá segíteni neki, mert a civil munkahelyén kellett dolgoznia.
50 millió lenne egy rendes kampány, az ötödéből próbálják kihozni
Magyar Péter mindig azt mondja, hogy a Tisza kizárólag a szimpatizánsok támogatására támaszkodhat, ami még úgyis eltörpül a Fidesz erőforrásaihoz képest, hogy tavaly 3 milliárdból gazdálkodhattak. Azért az országos lista után a Tisza is kap majd állami támogatást, összesen 1,03 milliárdot, és úgy tudjuk, hogy az egyéni jelöltek is lemondanak a párt javára a nekik járó 1,7 milliós állami támogatásról, ami majdnem 200 milliót jelent pluszban. Bár ahogy egy forrásunk mondta: „ezt a párt úgyis ránk költi”.
A Tisza célzott adománygyűjtéseket is indított a 106 egyéni jelölt kampányának támogatására. Attól függően, hogy mennyi pénz folyik be, az összegek egy része a jelölteknél marad, egy része pedig a központhoz kerül. Az egyéni jelöltek a beérkező támogatásokat például irodabérlésre, rendezvényszervezésre, útiköltségre, mörcsökre, helyi szórólapokra, helyi hirdetésekre költhetik. Magyar Péter szerint összesen nagyjából 150-160 millió forint folyt eddig be így a választókerületekben.
A jelöltek elvileg nem beszélik meg egymással, kinek mennyit sikerült összegyűjtenie, hogy elkerüljék a frusztrációt. Mi azért beszéltünk olyannal, aki azt mondta: náluk a választókerületben eddig 1 millió forint jött össze, de legtöbb forrásunk inkább nem akarta elárulni az összeget. Az a vélekedés, hogy Budapesten több a jómódú ember, ezért ott több pénz jön össze, mint a vidéki választókerületekben. A pártnak az a terve, hogy ahol kevesebb támogatás folyt be, oda több pénzt adnak, hogy kiegyenlítsék az egyes jelöltek indulási esélyeit. Azzal számolnak egyébként, hogy a legtöbb támogatás az utolsó két hétben jöhet majd be hozzájuk.
A Fidesz ehhez képest gyakorlatilag végtelen mennyiségű pénzt költhet el a kampányban. Mindezt legálisan, mivel tavaly júniusban eltörölték a felső limitet. És akkor még nem is beszéltünk a Fidesztől papíron független, de a kormánypártok politikájával száz százalékban egyetértő szereplők – CÖF, Megafon, Nemzeti Ellenállás Mozgalom – költéseiről. „Nem beszélünk arról eleget, hogy megszokottá vált a pártpolitikai kampány és az állami közpénzek közös felhasználása. Nettó választási csalás az egész, ezzel nem tudunk versenyezni. Anyagilag annyink van, amennyi minimális szinten szükséges. Százzal vagy ezerrel kell elosztani a Fidesz forrásait. Ellenszélben focizunk, a bíró ellenünk van, vizes a pálya is. De megyünk” – mondta erről egy forrásunk.
Jól mutatja az erőforrásbeli különbségeket, hogy a nyugat-magyarországi körzetben kampányoló forrásunk becslése szerint abban a választókörzetben a Fidesz simán el fog költeni 100-150 milliót, nekik közben „pár millióból” kell ugyanazt megoldaniuk. „Igazat mond Magyar Péter, nagyon nincs pénze a Tiszának.” A Tisza jelöltjeinek nem lesznek óriásplakátjaik, de szerinte a lámpaoszlopokra kihelyezhető A1-es méretű plakátokból „horror mennyiségre” lenne szükségük, ami körülbelül 1500-2000 darabot jelent. Csak ez önmagában többmilliós tétel, és ehhez jönnek még az egyéb kampányanyagok költségei.
A plakáthelyzetre mások is kitértek. „Óriásplakátokkal nézünk szembe, a fideszes képviselők fentről néznek le ránk. Nekünk még a kisebb plakátjaink sincsenek kint. A pénz itt nem feltétlenül kérdés, mert az nincs. Vannak felajánlások, de azt is inkább elköltjük a lakosságra, például tűzifaosztásra. Ha még több pénz fog bejönni, azt sem magamra fogom költeni” – mondta Csatári Ernő. Más forrásunk úgy fogalmazott: míg a Fidesz a plakátháborút nyeri meg, a Tisza a választást.
A tiszántúli körzetben dolgozó forrásunk úgy becsülte, hogy a körzetében normális esetben 50 millióból jönne ki egy kampány, ehhez képest nekik 10 millióból kell kihozniuk az egészet, ami talán az alapköltségekre lesz elég. Ebben a tízmillióban már benne van a párttól kapott támogatás és az is, amit a szimpatizánsok dobtak össze a kampányra. A pártközponttól kapnak zászlókat, tiszás mörcsöket, pólókat, az utazási költségeket viszont saját zsebből fizetik, és azt is nekik kell megoldaniuk, ha több pultot és szórólapot szeretnének, mint amennyit a pártközpont biztosít. A felajánlások persze sokat segítenek. Február 21-én minden jelölt tartott egy kampánynyitó rendezvényt, a debreceni központú Hajdú-Bihar 1-es választókerületben pedig a helyszín, a 150 adagnyi pörköltből álló vacsora, a torták, de még a lufik is felajánlásokból voltak.
Facebook = plusz 20 millió
A szűkös anyagi lehetőségek ellenére forrásaink nem aggódnak. Többen is azt mondták, hogy a Tisza jelöltjei a közösségi médiával tudják ellensúlyozni a hátrányukat. Például azért, mert a Facebookkal azokat a választókat is el tudják érni, akik a kopogtatásnál nem nyitnak nekik ajtót – 20-25 százalékos ajtónyitási aránnyal számolva pedig ez nem kevés ember. Más szerint a Facebook olyan sokat jelent, mintha lenne plusz 20 milliójuk a kampányra. „Uraljuk a közösségi médiát, ezenkívül két láb kell, meg akarat” – foglalta össze egyik forrásunk a tiszás stratégiát. A számok valóban azt mutatják, hogy a tiszás jelöltek sokkal jobban teljesítenek, vagyis több reakciót és nagyobb aktivitást generálnak a Facebookon, mint a fideszesek, és ez nem csak az ismertebb tiszás politikusokra igaz.
Forrásaink abban is egyetértettek, hogy azért jobbak a közösségi médiában a Fidesznél, mert minőségibb és értelmesebb tartalmakat gyártanak, míg a Fidesztől ugyanazokat az üzeneteket kapják az emberek. Ez hatékonyabb és hitelesebb is, mint a Fidesz propagandája, mondta egyik forrásunk. Más szerint „a Tisza üzenetei eladhatóbbak, plusz a győztes pozíciójából beszél, ami szintén vonzóbb a választóknak”. Ezt arra alapozhatják, hogy Magyar Péter a kampányrajt napján azt mondta, a Tisza 60 körzetben hibahatáron túl vezet, 20 körzetben vezet, 20-21 körzetben egál az állás vagy 3-7 százalékkal van előttük a Fidesz.
Bár a tiszások az elmondások szerint egyre jobban fáradtak, a február 21-i ajánlásgyűjtés sikere, majd az esti kampánynyitó bulik „hatalmas lendületet és muníciót” adtak nekik. Egyik forrásunk elmondása szerint a 106 kampánynyitón összesen körülbelül 25 ezer önkéntes vett részt országszerte az 50 ezerből. A terv az, hogy egészen a választás estéjéig talpalnak. Ahogy egyik megszólalónk fogalmazott: „Este 7 óra 00 perckor, a szavazás végével össze lehet esni, az eredményt már nem is kell megvárni. De ha este 10 órakor esünk össze, az baj, mert akkor az azt jelenti, hogy három órányi energiát meghagytunk”.
