Elhasalt a Jobbik az ajánlásgyűjtésen, húsz év után ez lesz az első választás, amin nem tudnak elindulni
Nem lesz rajta a Jobbik logója a szavazólapon az április 12-i országgyűlési választáson. A 106-ból 104 választókerületben kezdték el gyűjteni az ajánlásokat két hete, de nem jött össze az országos listaállítás. Ehhez arra lett volna szükség, hogy a péntek délutáni határidőre legalább tizennégy vármegyében és a fővárosban, a 106 közül minimum 71 egyéni választókerületben összeszedjenek 500 érvényes ajánlást.
A pénteki határidőre 84 helyen leadták ugyan az ajánlóíveket, ám nem sokkal később a párt közleményben jelentette be, hogy nem sikerült 71 körzetben elegendő ajánlást összegyűjteniük. Azt írták, hogy a jelöltjeik és segítőik az elmúlt két hétben a kormányváltás érdekében mindent megtettek azért, hogy listát tudjanak állítani.
„Mindezt egy olyan politikai környezetben, amely megosztottságában messze áll attól a normális Magyarországtól, amit mi kívánnánk hazánknak.”
A kívánt eredmény azonban végül nem jött össze.
„A Jobbik továbbra is teljes mellszélességgel támogatja azon képviselőjelöltjeit, akik a listaállítás elmaradása ellenére is tovább dolgoznak azért, hogy megnyerjék a helyi választók támogatását” – tették hozzá a közleményben. Péntek este 20 óráig 48 választókerületi jelöltjüket vették nyilvántartásba. Köztük van a párt elnöke, Adorján Béla, aki a vásárosnaményi választókerületben (Szabolcs-Szatmár-Bereg 4) indul, míg Z. Kárpát Dániel az óbudai körzetben (Budapest 11) méretteti meg magát.
„Mindenki érzékelte, hogy a szokásosnál nehezebben ment az ajánlásgyűjtés” – mondta a Telexnek péntek délután Lukács László György, a Jobbik parlamenti frakcióvezetője és karcagi (Jász-Nagykun-Szolnok 3) képviselőjelöltje, aki a párt jelöltjei közül elsőként adta le az íveket. Szerinte lehetett érezni, hogy ez a választás egy az egy elleni küzdelemről szól, és kevesebb tér jut a kisebb pártoknak. Ettől függetlenül nem merült fel, hogy a Jobbik visszalépjen, erősítette meg a kérdésünkre. „Van egy programunk, a Normális Magyarországot, amit képviselni szeretnénk a választáson.”
A 2003-ban alapított Jobbik a 2006-os országgyűlési választáson a MIÉP-pel közösen indulva nem jutott be a parlamentbe (2,2 százalék), három évvel később az EP-választáson azonban 14 százalékkal a harmadik legnagyobb politikai erő lett a Fidesz és az MSZP mögött. 2010-ben több mint 855 ezer listás szavazattal bejutottak a parlamentbe, és négy évvel később tovább tudták növelni a támogatottságukat.
A párt 2018-ban volt a csúcson (19,06 százalék), amikor Vona Gábor vezetésével a Fidesz fő kihívója lettek. A választási vereség után azonban Vona visszavonult, a Jobbik pedig a következő években darabjaira hullott, a politikusai és szavazói egy jelentős része átpártolt a Toroczkai Lászlóék által alapított Mi Hazánk Mozgalomhoz.
A legutóbbi parlamenti választáson a Jobbik Jakab Péter vezetésével szövetséget kötött a DK-val, és beállt a hatpárti ellenzéki összefogásba, innen pedig már nem tudtak visszakapaszkodni. A 2024-es EP-választáson önállóan indultak Róna Péter listavezetővel, de az 1 százalékot sem érték el. A közvélemény-kutatások szerint azóta lényegében mérhetetlen a támogatottságuk.
