„Február 5-én nyílt meg a külképviseleti szavazás regisztrációja, és én még aznap gyorsan el is intéztem” – mondta a közel húsz éve Portugáliában élő Emese. Már 2022-ben is jó előre megtervezte a kinti szavazását, ami aztán némi áldozattal járt: oda-vissza 800 kilométert vonatozott aznap a portugáliai lakóhelyétől a lisszaboni külképviseletig, és kb. 100 euróba, vagyis közel 40 ezer forintba került az utazás. Emese idén is külföldön szavaz, de ezúttal nem a saját, hanem a testvére lakóhelyén, Ausztriában: a családi húsvétozást összekötik egy közös szavazással. Így mindketten Bécsben kérték a névjegyzékbe vételüket. Emese nagyon bízik a Tisza győzelmében, és azt mondta, akár az Uránuszra is elmenne a kormányváltásért.
Emese az egyike annak a több mint 35,5 ezer külföldön élő magyarnak, aki eddig kérelmezte a külképviseleti névjegyzékbe vételét. 2022-ben kétszer ennyien, 65 480-an regisztráltak, a többségük viszont csak az utolsó két hétben intézte el ezt, most pedig még négy hét van a regisztráció április 2-i határidejéig. A Választási Földrajz szakértői szerint ez alapján nagyjából biztosra vehetjük, hogy
2026-ban rekordot dönt a külföldön szavazók száma.
A külképviseleti szavazást biztosító országok döntő részében tehát már most elérte a kérelmezők száma a 2022-es összes regisztrált felét. Sőt néhány kelet-, délkelet-ázsiai országban a duplája is összejött mostanra, például Japánban (2026: 389; 2022: 140), Kínában (2026: 345; 2022: 179), a Koreai Köztársaságban (2026: 193; 2022: 80) és Vietnámban (2026: 138; 2022: 67). Ezzel szemben jelentős lemaradásban vannak (érthető okokból) Ukrajna (2026: 179; 2022: 1124) és Szerbia (2026: 180; 2022: 1128) magyar külképviseleti szavazói.
Mindössze két feltétele van annak, hogy a külföldön élő magyarok április 12-én az egyik általuk választott külképviseleten adják le személyesen a szavazatukat: legyen állandó magyarországi lakcímük, és legkésőbb április 2-ig regisztrálják magukat a külképviseleti névjegyzékbe. Ezután szavazhatnak országos pártlistára (vagy nemzetiségi listás) és a magyarországi lakcímük szerinti egyéni választókerületi jelöltre.
Azért van néhány buktató, amire érdemes ezeknek a szavazóknak odafigyelniük, például:
- hiába szavazott valaki akár többször ugyanott külföldön, a regisztrációja nem érvényes az idei választáson, azt mindenképp újra kell kérvényeznie;
- a szavazást pedig nem feltétlenül a helyi nagykövetség épületében tartják, több városban egy nagyobb épületet, például egy hotelt jelöltek ki a célra.
Mint például Londonban, ahol a város Hammersmith kerületében található Novotel hotelben bonyolítják le a magyarok szavazását. Az angol fővárosban mostanáig 3608-an regisztráltak, de a választásig várhatóan a többszörösére nő a számuk.
A legnagyobb nyugat-európai magyar külhoni bázist jelentő Nagy-Britanniában az idén is csak három városban alakítanak ki egy-egy szavazóhelyet: London mellett Manchesterben és Edinburghban – a három helyszínen péntekig összesen 5020-an regisztráltak. Pedig a 2021-es magyar népszámlálási és 2022-es brit statisztikai hivatal adatai szerint Angliában és Walesben megközelítőleg 170 ezer, a bátrabb becslések szerint 200-220 ezer magyar él, elvileg ők osztoznának a három város egy-egy szavazóhelyén. Már 2022-ben petíció indult annak érdekében, hogy több szavazóhelyiséget biztosítsanak a szigetországban, de a kormány akkor úgy gondolta, erre Angliában és Németországban sincs szükség, elég a nagyobb apparátus és nagyobb helyszín.
Emlékezetesek azok a 2018-ban készült fotók, amelyeken a magyar szavazók több tízméteres sora kanyargott a londoni kirendeltség előtt. Négy évvel később a konzulátusról áthelyezték a szavazást a nagyobb, ILEC konferenciaközpontba, az idén pedig az ennél is méretesebb szállodai suite-ba: a Novotel hotel 1300 négyzetméteres, Chablis nevű termében.
De a külföldön szavazók nem csak a hosszú sorban állást tartják problémának. Az előző választás után számtalan magyar számolt be arról, hogy 500-600 kilométert is utazniuk kellett ahhoz, hogy leadhassák a szavazatukat, amire néha az egész hétvégéjük ráment. A 21 Kutatóközpont 2022-es felmérése szerint a megkérdezett nyugat-európai magyarok 55 százaléka mondta azt, hogy akkor venne részt a választáson, ha nem kellene emiatt egy óránál többet utaznia, vagyis a külföldön élő magyar szavazókat azzal lehetne választásra ösztönözni, ha több szavazóhelyiséget biztosítanának nekik.
Úgy tűnik, a kormány ezt ezúttal sem tervezi. A hazánknál három és félszer nagyobb Németország öt városában (Berlin, München, Düsseldorf, Nürnberg és Stuttgart), Spanyolországban (Barcelona, Madrid, Málaga) és Franciaországban háromban (Párizs, Lyon, Strasbourg), Olaszországban kettőben (Milánó, Róma) lehet szavazni, a skandináv államokban viszont csak a fővárosban. Az utóbbi országok adottságai miatt a szavazás egész napos kirándulást is jelenthet.
A Tisza Párt ezért petíciót indított, hogy a kormány növelje a külképviseleti szavazóhelyiségek számát, különösen azokban a nagyvárosokban, ahol számottevő magyar közösség él. A párt azt szeretné elérni, hogy településenként 100 regisztrált választó után legyen legalább egy szavazóhely, és nyissanak újabb szavazóhelyeket minden további 1000 regisztrált személy után.
Megkérdeztük a választási bizottságot, tervezik-e a szavazóhelyek bővítését, ha azt tapasztalják, hogy az egyes külképviseleteken a 2022-eshez képest a sokszorosára nőtt a regisztrálók száma. Az NVI a válaszában azt írta: figyelemmel kísérik a regisztrációk alakulását, és ha a korábbi választásoknál nagyobb szavazómennyiséget kell fogadniuk, a külképviseleti választási irodákkal együtt készen állnak majd erre „mind emberi erőforrás, mind kellék, mind a szavazóhelyiség mérete tekintetében”.
De kinek jó ez?
Mármint egyáltalán melyik pártnak lehet előnyös a rekordszámú külképviseleti szavazó? A Választási Földrajz szakértője szerint egyértelműen a Tisza Pártnak. Ahogyan arra Bódi Mátyás a posztjában emlékeztetett, ezekben a szavazókörökben az elmúlt választásokon mindig nagyon masszív ellenzéki többséget láthattunk, vagyis „a nyugati diaszpóra választóinak nagy többsége a korábbi választásokon a Fidesz ellen szavazott”. A 2024-es európai parlamenti választáson például a külképviseleti voksok kevesebb mint 19 százalékát kapta a Fidesz, és több mint 50 százalékát (az akkor még a mostaninál jóval kevésbé népszerű) Tisza. A Fidesz országos eredménye ezzel szemben 44,8 százalék, a Tiszáé 29,6 százalék volt.
Azaz a nyugati országokban élő magyar választók között jelentős tartaléka lehet az ellenzéknek, ezért Bódi szerint nem véletlen, hogy a kormánypárt legnagyobb kihívója célzott kampánnyal igyekszik megszólítani őket. Szavazzhaza.hu címen választói tájékoztató oldalt indítottak, ahol az említett petícióhoz is lehet csatlakozni. Emellett a párt külpolitikai arca, Orbán Anita Európa nagyobb magyar közösségeit látogatja meg a napokban.
Mandátum sorsáról dönthetnek a külföldi szavazatok
Az előző országgyűlési választáson a 65 480 külképviseleten regisztrált szavazóból 12 százalék morzsolódott le a döntő napig, összesen 57 627-en mentek el végül szavazni. Ennél tehát idén több külföldön szavazó várható. A külképviseleteken leadott szavazatokat azonban nem helyben számolják meg, hanem leplombált dobozokban, diplomáciai küldeményként küldik haza Magyarországra, ahol a szavazatokat „belekeverik” az adott egyéni választókerület többi átjelentkezős/külképviseletes szavazata közé.
Bódi Mátyás szerint ha szoros lesz a választás eredménye, döntő lehet a másnap beérkező további pár száz, esetleg ezer ellenzéki egyéni szavazat is. 2022-ben az akkori budapesti 13-as választókerületben például az ellenzéki jelölt vasárnap este még 150 szavazattal volt lemaradva a fideszes jelölt mögött, majd a másnap beérkező külképviseleti voksokkal együtt fordítani tudott.
Londonban mindenesetre eredményvárót is szerveznek a helyi magyarok az izgalmasnak ígérkező estére: a magyar nagykövetséghez közel, egy angol pubban élőben közvetítik majd a választási eredményvárót, lesz sör, darts és kvíz is, szóval bárki nyeri is a választást, garantált a jó hangulat.
