Az Alkotmánybíróság szerint a közmédia Facebook-oldalának nem kell a kiegyensúlyozottságra törekednie
Az Alkotmánybíróság (AB) megsemmisítette a Kúria korábbi határozatát, ami kimondta, hogy a közmédiának a Facebook-oldalain is a kiegyensúlyozottság elvét kell követnie, és eltiltotta az egyoldalú tájékoztatástól.
A Tisza Párt először a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) fordult, miután a Kossuth rádió Facebook-oldalán február 21-én szinte kizárólag a Fidesz-KDNP-ről és képviselőiről szóló tartalmakat tettek közzé, majd a következő napon is hasonló aránytalanságot láttak. A Tisza Párt beadványában azt írta, hogy a bejegyzések kampányeszköznek minősülő tartalmak voltak, és ezzel megsértették az esélyegyenlőség elvét. Az NVB elutasította a beadványt, többek között arra hivatkozott, hogy „egyetlen napon kihelyezett tartalmak önmagukban nem alkalmasak az esélyegyenlőség elbírálására”.
A Kúria felülbírálta ezt a döntést, indoklásában azt írta, hogy a Kossuth rádió Facebook oldala médiaszolgáltatáshoz kapcsolódó felület, az az érvelés pedig alaptalan, hogy a Kossuth rádió Facebook-oldalán közzétett képek csak internetes elérhetőségeket közölnének, az ott megjelenített tartalmak alkalmasak a választó akarat befolyásolására, és információforrásként is értelmezhetőek, ráadásul tudatos szerkesztés eredményeként jelennek meg.
Az ügy itt nem írt véget, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) az AB-hoz fordult, ami végül a Kúria végzését alaptörvény-ellenesnek minősítette. Az AB azt írta, hogy a Kúria is rögzítette azt, hogy a Kossuth rádió Facebook oldala nem minősül médiaszolgáltatásnak, mégis olyan követelményrendszert alkalmazott rá, amelynek tartalma megfelel a médiatörvényben szereplő kiegyensúlyozottsági szabályoknak. A Kúria a választási eljárásról szóló törvény esélyegyenlőségi alapelvét tartalmilag lényegében azonosította a médiatörvény követelményével, miközben a médiaszolgáltatásokra kidolgozott joggyakorlat egyes elemeitől megfelelő indoklás nélkül eltekintett, írta az AB.
A határozathoz Szabó Marcel különvéleményt fűzött: „az állam által létrehozott és közpénzből fenntartott tájékoztatási intézménynek a demokratikus nyilvánosságban nem egyszerűen joga, hanem sajátos alkotmányos felelőssége van. A közszolgálatiság lényege a közösség egészének szolgálata: pártatlan, elfogulatlan, széles körű, megbízható és többoldalú tájékoztatás nyújtása. E felelősség nem tűnhet el pusztán azért, mert a kommunikáció nem rádióműsorban vagy televíziós híradóban, hanem egy intézményi Facebook-felületen történik” – írta. Úgy vélte, hogy az AB-nak ebben az ügyben azt kellett volna kimondania, hogy a közmédia kampányidőszakban fokozott felelősséget visel azért, „hogy a demokratikus nyilvánosságot, a választási esélyegyenlőséget és a pluralista tájékozódás feltételeit a tevékenységének minden formájában őrizze.”
