Szociológusok felmérése szerint március 15-én majdnem háromszor annyian hallgatták a helyszínen Magyar Pétert, mint Orbán Viktort
A főszónok (Orbán Viktor és Magyar Péter) beszédének 10. percében a Békemeneten 58 ezer, a Nemzeti Meneten 162 ezer ember vett részt, írja Szabó Andrea, szociológus, politikatudós, aki a Tömegbecslő Kutatás 2026 munkacsoportot vezeti. A csoportban résztvevői megfigyelést végző hallgatók és több szakemberből álló team dolgozott együtt.
„Hosszú évek óta minden nagyobb politikai tömegrendezvény után elkezdődik a számháború: hányan voltak a résztvevők? Az ellenérdekelt felek, a szervezők – politikailag persze érthetően – évtizedek óta, és nemcsak Magyarországon, túlzó számokat állítanak magukról, jelentősen túlbecsülve a saját rendezvényükön megjelentek számát, és persze alábecsülve a riválisét. Ugyanez igaz a megjelentekre, akik egyik vagy másik oldallal rokonszenveznek, a tömeghangulat miatt érzelmileg is érintettek, ráadásul csak korlátozottan – szó szerint a saját szemszögükből ítélik meg a tömeg nagyságát” – írták.
Szabó Andrea és 56 fős csapata végzett tömegbecslést az október 23-i ünnepségen is, amikor jelentősen más számok jöttek ki nekik, mint a Kormányzati Tájékoztatási Központnak: előbbiek szerint az akkori Békemeneten 85-92 ezer ember lehetett, míg a Nemzeti Meneten 160-170 ezren, utóbbi ezt az arányt 80-45 ezerre tette.
Most is hasonló a helyzet: a Fidesz-közeli Magyar Turisztikai Ügynökség cellainformációk alapján azt hozta ki, hogy az Alkotmány utcában és a környező utcák területén mintegy 180 ezer mobiltelefon jelenléte volt azonosítható, a Hősök terén és az Andrássy úton pedig hozzávetőlegesen 150 ezer készülék volt. Szabó Andreáék a saját módszerükkel gyökeresen más számokat mértek.
Azt írták, hogy a cél a Békemenet – állami ünnepség és a TISZA Párt 2026. március 15-i ünnepségén egy meghatározott időpontban megjelentek számának szakszerű, objektív becslése volt – annak érdekében, hogy a nyilvánosságban a korábbiaknál megbízhatóbb adatok jelenjenek meg. „Nem célunk tehát a rendezvények politikai, hangulati, műfaji megítélése, elemzése” – írták.
A becslés rétegzett mintavételi eljárással készült a Békemeneten 12, a hosszabban elnyúló Nemzeti Meneten 17 megfigyelő zónát meghatározva. Az egyes zónákon belül legalább egy, de több esetben 3 megfigyelés történt 4 időpontban, amelyekből a T+10. perc volt a megfigyelés tényleges tárgya, tehát az az időpont, amikor a főszónokok beszédének 10. percében jártunk. A fényképek 3 méter magas szelfibottal készültek. Külön ügyeltek a zónák bruttó és nettó területére, azaz arra, hogy a területen eleve meglévő tereptárgyak és az eseményhez tartozó technikák (színpadtól a mobil WC-ig) jelentősen csökkenthetik a figyelembe vehető hasznos négyzetmétert, a helyszíneket külön bejárták a mérések előtt is.
A két nagy eseményen supervisorokat is alkalmaztak, akik a megfigyelőpontokon kívül is elvégezték a teljes területre a bejárást és a fényképezést.
Magát a becslést is két egymástól független kutató végezte.
„A kalkulációhoz használt nettó terület mindkét rendezvénynél azonos arányban további kisebb korrekcióra került a csak a rendezvény idején ott lévő, a területet csökkentő elemek miatt (sajtópódium, önkéntespultok, kivetítők állványzata stb).
A tömegbecslés során a mintavételi pontokról T+10 percben érkezett fotókat, valamint a résztvevő megfigyelési naplóban leírtakat elemezve megállapítjuk az adott zónához tartozó mérési pont sűrűségét. Ezt a sűrűségadatot megszorozzuk az adott terület nettó négyzetméterével, így jön ki egy-egy zóna tömegmérete. Az egyes zónákban mért tömeglétszámot összeadjuk, és így jön ki az a szám, hogy a két főszónok beszédének 10. percében hány ember hallgatta a helyszínen az előadót” – írták.
Az 56 fős, hallgatói önkéntesekből álló csapat mellett létrejött egy fesztivál- és koncertszervezőből, geofizikusból, szoftveres, adatelemző szakemberből, korábbi demonstrációk szervezésében részt vevő, illetve politikai elemzőből álló projektcsapat, ami a nemzetközi legjobb gyakorlatokat felhasználva kidolgozott egy új mérési, becslési módszertant, amelyet Magyarországon korábban nem használtak.
A két vizsgált rendezvényt sűrűség alapján 4 típusra osztották:
- nagyon sűrű tömeg, ahol szinte lehetetlen beljebb haladni (3 fő/m² felett);
- sűrű tömeg (2-3 fő között/m²);
- ritkább tömeg (1-2 fő között/m²); és
- a tömeg széle, a perem (1 fő/m² alatt).
Minden zónában legalább 1-3 mintavételi pontra osztották be a kétfős adatfelvevő csapatokat, akik előre meghatározott időpontokban, 3 méter hosszú szelfibot segítségével 4 darab fényképet készítettek a körülöttük álló tömegről és egy résztvevő-megfigyelő naplót töltöttek ki, amiben egy 4x4 méteres területen megszámolták a tömeg sűrűségét, és jellemezték a tömeget.
A fényképeket beküldték a kutatási operatív törzshöz, ahol 5 hallgató egy vezető irányítása mellett feldolgozta a beküldött fotókat. A Békemenet esetében elvégezték a buszszámlálást (a Nemzeti Menetre jóval kevesebb busz érkezhetett, s azok rendezvényektől nagyon távol, különböző helyeken parkoltak), ami a rendezvényre érkező buszok teljes szállítókapacitását összegezte. Az elemzés során a hallgatói becsléseket és fényképeket, valamint a supervisorok becsléseit és saját fényképeit összevetették, és ahol ellentmondás volt, a rendelkezésre álló légifelvételekkel pontosították az eredményeket. A tömegbecsléseket egymástól függetlenül két kutató végezte el.
Ez alapján a szociológus és csapata úgy becsülte: a Békemeneten 58 ezer, a Nemzeti Meneten 162 ezer ember hallgatta a főszónokokat.
Felhívták a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy a becslés nem terjed ki a rendezvényen megjelentek összlétszámára, vagyis arra, hogy összességében hányan voltak a Békemeneten vagy a Nemzeti Meneten. „Egyébként sokan” – tették hozzá. A rendezvény összlétszáma ugyanis mindenki, aki hosszabb vagy rövidebb időre a rendezvény időtartama alatt megjelenik. Ez a szám magasabb, mint a résztvevők száma a csúcspont idején, mert magában foglalja azokat is, akik részt vettek az összejövetelen, de a csúcspontjai előtt elmentek, valamint azokat, akik csak ezután csatlakoztak. Ezért mértek a beszédek 10. percénél.
„A kutatók fenntartják a jogot, hogy a további, még részletesebb elemzések után az alább közölt becslést – szükség esetén – pontosítsák. A mintavétel hibahatára NEM a közvélemény-kutatásokban szokásos ±3,2 százalékpont, hanem annál magasabb, 10–15 százalékpont” – írták.
A szociológus írt arról is, hogy milyen hibákat szoktak elkövetni az ilyen becsléseknél. Szerinte a vonulás becsapós lehet, a kis szögből fényképezett tömeg pedig megtévesztő. „A rendőrségi becslés nem kifejezetten transzparens. Elképzelhető, hogy ők nem is erre koncentrálnak elsősorban a biztosításban, hanem a közlekedési, esetleges menekülési, vagy épp a konfliktusveszélyes gócpontok embermozgását figyelik” – írta. A fentről becsült négyzetméteres tömegbecslésnek is vannak hátrányai, a különböző területbecslő applikációk pedig segítenek ugyan, de személyes jelenlét és helyismeret nélkül nem sokat érnek.
