„Elnök úr sejtelmes választ adott a felvetésemre. Azt mondta, hogy ő is természetesen szeretné megőrizni a jogállamot, Magyarország külföldi reputációját és hírnevét, megfontolja a felhozott érveimet a távozásával kapcsolatban” – mondta Magyar Péter szerdán a Sándor-palota előtt, miután Sulyok Tamás fogadta a hivatalában, és felkérte miniszterelnöknek.
A Tisza Párt elnöke már a kampányban arról beszélt, hogy ha kétharmados felhatalmazást kapnak a választáson, módosítják az Alaptörvényt, majd leváltják a Fidesz által kinevezett „bábokat”, többek között a köztársasági elnököt, a legfőbb ügyészt, az Alkotmánybíróság tagjait és az Állami Számvevőszék elnökét. A győzelem után rögtön a választás éjszakáján lemondásra szólította fel Sulyok Tamást, és ezt megismételte másnap, a nemzetközi sajtótájékoztatóján is.
Sulyok Tamást így nem érhette meglepetésként, hogy a szerdai egyeztetésükön is távozásra szólította fel őt a vasárnapi választáson győztes párt miniszterelnök-jelöltje. Magyar Péter a találkozó után arról beszélt, hogy a választók nemcsak kormány-, hanem rendszerváltásra szavaztak, és a köztársasági elnök „méltatlan arra, hogy a magyar nemzet egységét megtestesítse, alkalmatlan arra, hogy a törvényesség felett őrködjön, és alkalmatlan és méltatlan arra, hogy erkölcsi mérce vagy példakép legyen a magyar emberek számára”.
Azt kérte Sulyoktól, hogy a magyar jogállam és demokrácia maradékát őrizze meg azzal, hogy az új kormány felállása után önként távozik a hivatalából. Ha ezt nem teszi meg magától, akkor Magyar szerint
„élni fogunk a választóktól kapott felhatalmazással, és Alaptörvény-módosítással és a szükséges módosításokkal el fogjuk távolítani a hivatalából őt is, és az összes többi bábot, akit az Orbán-rendszer nevezett ki”.
A rendszerváltás óta még nem fordult elő olyan, hogy a köztársasági elnököt megfosztották volna a hivatalától. Ketten mondtak le a megbízatásuk vége előtt: Schmitt Pál 2012-ben a plágiumbotrány miatt, Novák Katalin 2024-ben pedig a kegyelmi ügy után távozott, és az Országgyűlés mindkét esetben csak tudomásul vette a döntést. Sulyok Tamás mandátuma 2029. március 4-ig tart.
Így lehetne megfosztani Sulyok Tamást a hivatalától
Nem véletlenül szeretné Magyar Péter, hogy Sulyok önként távozzon, a köztársasági elnök eltávolítása ugyanis a jogállamisági kritikák mellett jogilag sem olyan egyszerű még a kétharmados parlamenti felhatalmazással sem. A megfosztási eljárásban megkerülhetetlen szerepe lenne az Alkotmánybíróságnak, amelynek 15 tagját a parlament fideszes kétharmada választotta meg.
Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnököt csak akkor lehet elmozdítani a helyéről, ha nem tartja be az Alaptörvényt, a tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsérti, vagy szándékos bűncselekményt követ el. Ebben az esetben az országgyűlési képviselők ötöde kezdeményezheti a megfosztási eljárást, ennek megindításához pedig már kétharmadra van szükség. Innentől kezdve a köztársasági elnök már nem gyakorolhatja a jogköreit, a végső döntés azonban az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. Ők foszthatják meg a köztársasági elnököt a tisztségétől, ha úgy ítélik meg, hogy megsértette az Alaptörvény rendelkezéseit.
„Nagyon fontos jogállami garanciánk, hogy az Alkotmánybíróság mint független szereplő egy védőbástya legyen ebben az eljárásban, hogy a köztársasági elnököt ne lehessen az Országgyűlés kénye-kedve szerint rángatni, elmozdítani”
– fogalmazott Stánicz Péter alkotmányjogász a Telex hétfő esti élő műsorában.
Magyar Péter az Alkotmánybíróság elnökét és tagjait is távozásra szólította fel, de őket nem tudja az Országgyűlés kétharmados többsége elmozdítani. Az Alkotmánybíróság egy-egy tagját csak a 15 tagú Alkotmánybíróság válthatja le szavazással.
Stánicz Péter szerint ugyanakkor van egy másik jogi lehetősége az új, tiszás többségű Országgyűlésnek, hogy az Alkotmánybíróságban is átvegyék az irányítást. Az Alaptörvény módosításával bővíthetik a testület létszámát, és ha többségbe kerülnek az új parlament által megválasztott tagok, akkor ők egyesével el tudják mozdítani az elmúlt 16 évben kinevezett alkotmánybírákat.
Ennek azonban tagadhatatlanul rossz optikája lenne, és Stánicz szerint bízni kell az alkotmánybírók függetlenségében, önmérsékletében, racionális gondolkodásában és jogszerű eljárásában. „Mint alkotmányjogász, nem tartom elfogadhatónak azt, hogy az alkotmánybírók személyét egy Országgyűlés vagy politikai hatalom tetszése szerint cserélgethesse, hiszen akkor pont a garanciális jogállami szerep fog elveszni.” Attól, hogy egy alkotmánybírót a fideszes többség választott meg, korántsem biztos Stánicz szerint, hogy a teljes mandátuma alatt a Fidesz politikai érdekeinek megfelelően fog eljárni.
Magyar Péterék megvárhatják azt is, hogy lejárjon az alkotmánybírók mandátuma, és a helyükre választana új tagokat az Országgyűlés. A következő ciklusban azonban a 15 tagú testületből csak 5 alkotmánybíró megbízatása ér véget. A legkorábban a 2014-ben megválasztott Czine Ágnes távozhat novemberben. Az Alkotmánybíróság elnökének, Polt Péternek a megbízatása azonban 2037 júniusáig szól. A Fidesz volt országgyűlési képviselője, Hende Csaba szintén 2037-ig maradhat alkotmánybíró, ha nem mozdítják el korábban a helyéről.
A másik lehetőség, ha az új Országgyűlés kétharmados többsége az Alaptörvényben egészen egyszerűen átírja a köztársasági elnök megfosztásának feltételeit vagy az eljárását. Ebben az esetben az Alkotmánybíróság az új Alaptörvény rendelkezését lenne köteles alkalmazni. Ilyen módosítás azonban nehezen lenne összeegyeztethető a jogállamisággal Stánicz Péter szerint.
„Az Alaptörvény-módosításnak általánosnak kell lennie. Nem elfogadható egy olyan törvénymódosítás, amelynek kifejezetten egy egyedi döntés a célja.”
Magyar Péter a debreceni kampányzáró rendezvényén egy teljesen új Alaptörvényt is ígért, amelynek a kidolgozásába bevonnák az ellenzéki pártokat és szakértőket, majd a végén egy népszavazással erősítenék meg. Ez azonban várhatóan többéves folyamat lesz, így a köztársasági elnök gyors elmozdítására aligha alkalmas eszköz.
Az új parlamentnek van egy harmadik lehetősége is, hogy átmenetileg parkolópályára állítsa Sulyok Tamást. Az Alaptörvény szerint az Országgyűlés a köztársasági elnök, a kormány vagy bármely képviselő kezdeményezésére, feles többséggel megállapíthatja az államfő átmeneti akadályoztatását. Ilyenkor a jogköreit – például törvények aláírása, kinevezések – az Országgyűlés elnöke gyakorolja, akit a parlamenti többség választ meg az új ciklus elején.
Tavaly decemberben azonban két ponton szigorította ennek a feltételeit a parlament fideszes többsége, hogy ne lehessen olyan könnyen félreállítani a köztársasági elnököt.
- Az akadályoztatásról szóló parlamenti határozatot jóvá kell hagynia az Alkotmánybíróságnak;
- a parlament helyett pedig a köztársasági elnök dönthet az akadályoztatása megszüntetéséről.
Magyarán: az Alkotmánybíróság nélkül nem lehet félreállítani a köztársasági elnököt, de ha ez valamilyen okból mégis sikerülne, ő maga dönt a visszatéréséről. Ezt a módosítást sokan már tavaly úgy értelmezték, hogy a Fidesz választási vereségre készül. A kormány szerint azonban nem voltak „pártpolitikai megfontolások a jogalkotói szándék mögött”, és csak egy jogi hézagot pótoltak.
Bot a küllők között
Magyar Péternek azért lehet fontos, hogy mielőbb távozzon a hivatalából a Fideszhez köthető köztársasági elnök, hogy ne lassítsa és akadályozza a következő kormány és parlament munkáját. Bár a jelenlegi Alaptörvény szerint főként protokolláris feladatai vannak az államfőnek, a törvényhozás során megvan a lehetősége, hogy borsot törjön a parlament orra alá.
Az új törvények csak a köztársasági elnök aláírása után lépnek életbe. Ezt pedig ő két eszközzel is lassíthatja: normakontrollal és elnöki vétóval. Ha az Alaptörvénnyel ellentétesnek talál egy törvényt, az aláírás előtt elküldheti normakontrollra az Alkotmánybíróságnak, amely legkésőbb harminc napon belül hoz döntést. Ha Alaptörvény-ellenességet állapítanak meg, akkor visszakerül a javaslat az Országgyűlés elé, és újra kell tárgyalni, amivel megint csak hetek-hónapok telnek el.
A köztársasági elnök élhet a vétójogával is, ha nem ért egyet egy törvénnyel. Ilyenkor megfontolásra visszaküldheti azt az Országgyűlésnek, amely újra megtárgyalja, és újra szavaz róla, akár változatlan formában. Másodszor már nem dobhatja vissza az államfő a törvényt, de egy olyan körrel még lassíthatja a folyamatot, hogy a megszavazott törvényt ekkor küldi el alkotmányjogi aggályokkal normakontrollra az Alkotmánybíróságnak, amelynek ebben az esetben is harminc napja van döntést hozni.
Ha tehát teljesen nem tudja is megakadályozni a törvényhozást a köztársasági elnök, a lassítás már pont elég politikai kockázatot jelent a Tisza Pártnak. A választók azt várják, hogy a kormányváltás után minél gyorsabban legyenek látható változások, kezdje meg a munkáját például a régóta ígért nemzeti vagyonvisszaszerzési és -védelmi hivatal. Ha a köztársasági elnök már az első törvények elfogadása után él a vétójogával, akkor
a választók fejében könnyen az a kép alakulhat ki előbb-utóbb, hogy a várt rendszerváltás elmarad, Magyar Péter energiáit pedig a köztársasági elnökkel való viaskodás köti le.
Sulyok Tamás nyilvánosan még nem reagált Magyar Péter felszólítására. Szerdán megkerestük a Sándor-palotát, hogy a köztársasági elnök miként kommentálja a leendő miniszterelnök szavait, és távozik-e a hivatalából a kormányváltás után, de nem válaszoltak. Hétfőn szűkszavúan annyit írtak a kérdéseinkre, hogy a köztársasági elnök jogállását és a hivatalviselésének feltételeit az Alaptörvény egyértelműen szabályozza.
