Azért költötték el a 686 millió forintot a kutyapártosok, mert fel sem merült bennünk, hogy nem érik el az egy százalékot

Mennyit ért húszezer szavazat? A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) esetében 686 millió forintot. Ennyi kampánytámogatást kell visszafizetniük az államnak, miután az egy százalékot sem érték el a vasárnapi választáson. A másik kis pártnak, a DK-nak nem kell emiatt aggódnia: 67 969 szavazattal 1,14 százalékot értek el listán. A Kutyapártnak nagyjából 20 ezer szavazat hiányzott ehhez, 0,81 százalékot kaptak. Az eredmény azt is jelenti, hogy mostantól nem kapnak állami támogatást. Kedden bejelentették, hogy gyűjtést indítanak, mert nincs pénzük a kampánytámogatás visszafizetésére.

Posztjuk szerint fizetésképtelenség esetén felszámolást fognak kezdeményezni a párt ellen, de állításuk szerint a pártnak „nincsenek érdemi mennyiségben értékesíthető vagyontárgyai”. Az RTL-nek nyilatkozó jogász szerint a párt vezető tisztségviselői saját vagyonukkal is felelnek az összegért. „És hogy amúgy a Kutyapárttal mi lesz? Majd mondjuk, ha kiderült. Ami biztos, mi szeretnénk folytatni. De az, hogy milyen formában lesz erre lehetőségünk, már nem csak rajtunk múlik” – áll a párt bejegyzésében.

Nagy Dávid, a Kutyapárt pártigazgatója és listavezetője a Telexnek azt mondta: fel sem merült bennük, hogy nem érik el az egy százalékot, teljesen váratlanul érte őket az eredmény. Ezért is költötték el a pénzt.

A kampányköltések elszámolása még tart, csak hetek múlva tudják megmondani, pontosan mire mennyit költöttek. Nagy Dávid nagy vonalakban annyit tudott elmondani, hogy a 686 millióból 160 milliót a Rózsa Sándor Közpénztékozló Alapon keresztül osztottak ki a beérkező pályázatok között. 50 milliót adtak városfejlesztési és zöldprojektekre, 100 milliót pedig karitatív célokra költöttek el. Például építőanyaggal segítették a súlyosan, halmozottan sérült gyerekeknek támogatott lakhatást nyújtó Fellegajtó Nyitogatók Alapítványt, mikrobuszt vettek az állami gondozott gyerekekkel foglalkozó Lakóotthonok Lakóiért nevű alapítványnak. A maradékot több százmillió forintot elköltötték kampányra, azaz szórólapokra, plakátokra, online és tévés hirdetésekre. Nagyjából 10 milliót költöttek óriásplakátokra, azért csak ennyit, mert kevés plakáthelyet kaptak.

A pártok a kampány elején megkapják a jelöltjeik után járó kampánytámogatást, amit a választás napjáig költhetnek, a maradékot pedig vissza kell fizetniük. A Kétfarkú Kutyapárt ezért a teljes összeget, 686 millió forintot elköltötte. A szabályok miatt nem tudták megcsinálni azt, hogy csak a választás eredményének függvényében fizetik ki például a karitatív célokra odaígért támogatásokat. Nagy Dávid elmondta, hogy 2022-ben nem költötték el a kampánytámogatást, visszautalták az államkincstárnak. Most azért nem így tettek, mert úgy gondolták, náluk jobb helyen van a pénz, értelmesebb és hasznosabb célokra tudják költeni, mint az állam.

Nagyobb veszélynek tartották, hogy visszaléptetik a jelöltjeiket, miután a Tisza jogi úton megtámadta az indulásukat. „A kampány utolsó hetében dőlhetett el, hogy nem lesz az egy százalék, ott pedig ami elromolhatott, az is elromlott.” Valószínűleg nem segített rajtuk az április 6-án megjelent Ebek ura című videó, amiben a párt korábbi tagjai és más, a párthoz kötődő emberek beszélnek a Kutyapárt gyanúsnak tartott ügyeiről. Ahogyan az sem, hogy a Kutyapárt legismertebb arcai, Kovács Gergely és Döme Zsuzsanna társelnökök gyakorlatilag láthatatlanok voltak a kampányban. Sőt, Kovács Gergely nyilatkozataiból az a benyomásuk lehetett a kutyapártos szavazóknak, hogy valójában őt nem is érdekli a kampány és a parlamenti bejutás.

Nagy Dávid nem tudja, hogy hány szavazót veszíthettek a videó miatt, de nem akarja erre fogni a kudarcot. Minden esetben a párté a felelősség, ha jobban kampányolnak, jobb eredményt értek volna el, mondta. Szerinte körülbelül 10-15 ezer szavazat hiányozhatott az egyszázalékos eredményhez. Azt mondta, hogy nem haragszanak rá a pártban a választási eredmény miatt. Ha van is harag a kutyapártosokban, az nem neki szól. Hogy kinek, arra nem szeretett volna válaszolni.

Nagy Dávid a választás előtt azt mondta, hogy ha nem jutnak be a parlamentbe, vállalja a felelősséget, és lemond a pártigazgatói posztjáról. Ez azóta megtörtént, a pártnál addig marad, amíg „el nem hárul a baj”. Nem érzékeli, hogy az eredmények tükrében a pártban lenne olyan vélekedés, hogy nem kellett volna elindulniuk a választáson. Felelősséget akartak vállalni az értékeikért, aminek ez lett a vége. Kovács Gergely, a Kutyapárt társelnöke, hegyvidéki polgármester az RTL-nek viszont azt nyilatkozta, hogy hiba volt elindulniuk a választáson. Kovács Gergelyt mi is próbáltuk megszólaltatni, egyik megkeresésünkre sem reagált.

Más kérdés, hogy miért nem látták előre az eredményt. Voltak előjelei, hogy az egy százalék is veszélybe kerülhet. Ahogy a kampányidőszakban közeledtünk a választáshoz, úgy csökkent a Kutyapárt támogatottsága a legpontosabbnak bizonyuló közvélemény-kutatók méréseiben. A számok alapján irreális volt a bejutáshoz szükséges 5 százalék elérésére, és még az egy százalék is neccesnek tűnt. A Medián januárban még 3 százalékra mérte a Kutyapártot a pártválasztók között, februárban és márciusban 2–2 százalékra, a választás napján megjelent kutatásukban pedig 1,3 százalékos listás eredményt jeleztek az MKKP-nek.

Hasonló folyamatok látszottak a 21 Kutatóközpont méréseiben: decemberben–januárban 2–2 százalékra, márciusban és a vasárnapi kutatásukban már csak 1 százalékra mérték a Kutyapártot. „Nem jó viszont, hogy nem sikerült a közvélemény-kutatásokban biztosan 5-7 százalékra felnyomni a pártot. De szerintem jobb lesz az eredményünk, mint az utolsó közvélemény-kutatások átlaga” – a 444-nek így értékelte a kampányt Nagy Dávid. Ugyanebben az interjúban azt is mondta, hogy a budapesti választókerületekben akár 10-15 százalékot kaphatnak listán, 6-7 százalékos lehet a legjobb egyéni eredményük. Az eredményeket böngészve a legtöbb fővárosi körzetben nemhogy a 10-15, de még az 1 százaléktól is elmaradtak, ami mutatja, milyen gravitációs ereje volt a Tiszának.

Nagy Dávid Facebook-posztjában úgy értékelte a választási eredményt, hogy a saját szavazóiknak is fontosabb volt Orbán Viktor és a Fidesz leváltása. „Egy biztos: rosszul mértük fel, hogy az embereknek többre van igénye ezen a napon, mint hogy ne Orbán Viktor legyen Magyarország miniszterelnöke. Azoknak is, akik minket akartak volna, de fontosabb volt hogy Orbán takarodjon. És Orbán takarodott. Nem kicsit, nagyon. És ez jó” – írta keddi posztjában. Azt, hogy mennyire nem jól mérték fel a választói igényeket, mutatja, hogy a 2022-es országgyűlési választáson még 185 ezer szavazójuk volt (3,27 százalék), de még a 2024-es EP-választáson is kaptak 163 ezer szavazatot (3,59 százalék). Ebből 48 ezer maradt a vasárnapi választásra.

Pedig a Kutyapárt listavezetője még a választás előtti napokban is kifejezetten bizakodó volt. A Telexnek azt mondta, hogy szerinte elérik a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, amiatt pedig egyáltalán nem aggódott, hogy nem lesz meg az egy százalék. Úgy számolt, hogy körülbelül 100-300 ezer olyan választó van, akinek a Kutyapárt a legszimpatikusabb, bár azt elismerte, hogy még a saját kutatásaik is azt mutatták, hogy támogatóik 30 százaléka nem megy el szavazni a választás napján.

Ráadásul végig nagy volt a nyomás a Kutyapárton, hogy a jelöltjeik lépjenek vissza a Tisza javára. Ez végül részben megtörtént, április 2-án három jelöltjük visszalépését jelentették be, a tapolcai (Veszprém 3.), a ceglédi (Pest 14.) és a salgótarjáni (Nógrád 1.) választókerületben sem indultak végül, be is húzta ezeket a körzeteket a Tisza.

A visszalépésekkel gyakorlatilag elismerték, hogy igenis befolyásolhatja az egyéni mandátumok sorsát, hogy van-e kutyapártos (és DK-s) induló. (De a korábbi választások tapasztalata is ezt mutatta.) Erre a szavazatok megosztása volt az érvük, azaz hogy a támogatóik listán szavazzanak a Kutyapártra, egyéniben pedig akire szeretnének. A 444-nek azt mondta Nagy Dávid, hogy négy éve a szavazóik harmada szavazott másra egyéniben, április 12-én 50 százalék lehet ez az arány. Az eredmények alapján vasárnap végül még ennél is nagyobb arányban szavaztak át a kutyapártos szimpatizánsok a Tiszára.

Nagy Dávid azt mondta, nem tudják, pontosan mi a menete a támogatás visszatérítésének, mert nem nagyon volt erre precedens korábban. A 2018-as választás után az azóta megszűnt Együtt került hasonló helyzetbe, nekik végül sikerült összekalapozniuk a 153 milliós támogatást. A választás eredményének megtámadásával elvileg elodázhatnák a visszafizetést. Ezzel a lehetőséggel nem akarnak élni, mert kiszúrás lenne az országgal, mivel akkor később állna fel az új kormány. Fontos, hogy a hatóságok is azt lássák, hogy nem akarják megúszni a kampánytámogatás visszafizetését – mondta Nagy Dávid. A gyűjtés kezdete óta 65 millió forint jött össze, ami szerinte jó eredmény, a pártban is lelkesek az emberek a gyűjtés miatt.