Az új Országgyűlés beiktatásával búcsút vehetünk az ellehetetlenítési törvénytől is
Az új országgyűlés megalakulásával több, az előző ciklusban benyújtott törvényjavaslat is megy a levesbe. Az MTI beszámolója alapján így például elbúcsúzhatunk a Fidesz által benyújtott, közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslattól, közismertebb nevén az ellehetetlenítési törvénytől, ez ugyanis több másik javaslattal együtt, külön döntés nélkül lezártnak minősül.
A „közélet átláthatóságáról” című törvényjavaslatot pár nap híján egy éve, 2025 május 14-én nyújtotta be Halász János fideszes képviselő. A javaslat rendkívüli módon megnehezítené a külföldi támogatásokat kapó szervezetek munkáját és létezését, mivel azt mondta ki, hogy ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal úgy ítéli meg, hogy egy külföldről támogatott szervezet tevékenysége veszélyezteti Magyarország szuverenitását, akkor javasolhatja, hogy a kormány vegye jegyzékre a szervezetet. Ez a jegyzékre vétel pedig egyéb hatósági vegzálások mellett azzal is járt volna, hogy az adott szervezet a listára kerülés után nem gyűjthet adó 1%-ot, és köteles minden támogatójától és minden támogatásról „teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kérni” arról, hogy a pénz nem külföldről jött.
A javaslatot Orbán Viktor és a Fidesz politikusai elsősorban a kormánnyal kritikus civil szervezetek és a kormányfüggetlen sajtó ellen igyekezett volna bevetni, amelyeket Orbán egy ideje igyekezett külföldi ügynökként beállítani. A Fidesz aztán végül nem döntött a törvényjavaslatról a nyári törvénykezési szünet előtt, majd nem vette többet elő a javaslatot, pedig Orbán Viktor 2025 nyarán még azt nyilatkozta, hogy az átláthatósági törvényt mindenképpen át fogják nyomni, mert ellenkező esetben nemcsak a választásokat vesztik el, hanem lúzernek is fognak tűnni.
Ugyancsak lezárják azt a fideszes képviselők kezdeményezte egészségügyi törvénymódosítást, amely az ivarsejt-adományozás szabályait korszerűsítette volna. Az újonnan megválasztott Országgyűlés tárgysorozatában automatikusan három visszaküldött törvény marad az előző ciklusból, ezek közül egy ciklusokon át öröklődő, 2017-ben benyújtott jogszabály a legrégebbi. Ez az Országgyűlés előtt marad a vízgazdálkodási törvény módosítása, amelyet az Alkotmánybíróság (Ab) az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánított, és azóta arra vár, hogy a törvényalkotási bizottság módosítsa a javaslatot, ugyan 2023-ban már szabályozták a háztartási és mezőgazdasági kutak kérdését.
Automatikusan tárgysorozatban marad a Sulyok Tamás államfő által az Országgyűlésnek jogtechnikai okok miatt 2024 december végén megfontolásra visszaküldött EU-kirgiz partnerségi megállapodás és a nemzetközi polgári repülésről aláírt egyezmény, az Annex 1. és Annex 2. módosításainak kihirdetése is.
Az új parlament nyolc beszámolót is megörököl az előző ciklusból, köztük a Kúria elnökének 2025-ös beszámolóját, az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tavalyi és 2024-es beszámolóját. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács 2021 és 2024 közötti működéséről szóló dokumentumok is tárgysorozatban maradnak, ahogy az Integritás Hatóság 2024-es beszámolója is. Az Országgyűlés a házbizottság javaslatára dönthet azonban úgy, hogy ezeket tárgyalás nélkül lezártnak minősíti.
Az új kormány döntésére vár, hogy fenntartja-e az elődje által benyújtott, az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel bevezetett védett üzemanyagárak törvényi szintre emeléséről szóló javaslatot. Az előterjesztés tartalma ugyanakkor lényegében beépült a parlament szombati alakuló ülésén elfogadott, az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló jogszabályba.
