Orbán Anita: Szuverén külpolitika nélkül nincs szuverén ország

• Három fideszes tartózkodás és hat igen szavazat mellett támogatta a Külügyi Bizottság Orbán Anita külügyminiszteri kinevezését.
• A miniszterjelölt szerint kiemelt lesz a V4 megerősítése, a magyar–lengyel kapcsolatok rendezése és a cseh, valamint a szlovák viszony rendezése, tekintettel az EU alapelveivel ellentétes Beneš-dekrétumokra is.
• A jelölt hangsúlyozta, hogy Magyarország helye az EU-ban és a NATO-ban van, de a magyar érdekek érvényesítése így is alapvetés, ám ezt a diplomácia eszközeivel, nem pedig hangos ellenkezéssel biztosítaná.
• Oroszország ellen jöhetnek újabb szankciók az EU-ban, Magyarország „harmadik ország érdekében” biztosan nem vétózna, de szem előtt tartja a magyar cégek és az energetikai terület érdekeit.
• A tárca elmúlt években kötött, titkos szerződéseinek feloldási lehetőségét a leendő miniszter minden esetben vizsgálni fogja.

„A Szent István-i államalapítás örökségéhez igazodva Magyarország helye az Európai Unióban és a NATO-ban van” – mondta Orbán Anita külügyminiszter-jelölt a Külügyi Bizottság előtt tartott meghallgatásán. A Tisza Párt politikusára hétfőn három bizottsági meghallgatás is jutott: először az Európai Ügyekért Felelős, majd Külügyi Bizottság várta, déltől pedig a Nemzetbiztonsági Bizottság. Az új parlament megalakulásával a bizottságok is megújultak, a Külügyi Bizottság elnöke immár Hajdu Márton Ádám, a Tisza Párt korábbi EP-kabinetfőnöke, alelnöke a legrégebbi, a rendszerváltás óta parlamenti képviselő, fideszes Németh Zsolt lett, aki hosszú időn át a bizottság elnöke is volt.

„Szuverén külpolitika nélkül nincs szuverén ország” – jelentette ki expozéjában Orbán Anita. Az Információs Hivatal visszakerül a külügyminisztériumhoz, a külgazdaságot viszont leválasztják, az Kapitány István energetikában is illetékes gazdasági minisztériumához kerül majd.

Orbán kiemelt jelentőséget tulajdonított a magyar–lengyel barátság újbóli megerősítésének, amely kulcselem a V4 hatékony működtetéséhez, és ennek elengedhetetlen eleme „a cseh és szlovák együttműködés új alapokra helyezése” is. Azt már egy korábbi az RTL-nek adott interjújában elmondta, hogy első útja Magyar Péter kormányfőt kísérve Varsóba vezet, amit egy szintén közös bécsi látogatás követ. Ezután pedig a NATO-csúcsra megy majd.

Orbán kockázatot jelentő tényezőnek tekinti Oroszország jelenlegi külpolitikáját. Magyarország „kölcsönös érdekeken alapuló, transzparens kapcsolat kialakítására törekszik” Oroszországgal, mondta. Ukrajna területi integritásának, szuverenitásának elismerése magától értetődő alapvetés, ezzel együtt feladat a „kárpátaljai közösség jogainak újbóli érvényesítése”.

A határon túli politikában általában is lényegi a kisebbségi közösségek jogvédelme, amelynek záloga a kétoldalú kapcsolatok többször hangsúlyozott rendezése. Ez Szlovákiával szemben is felmerül, Magyar Péter még januárban nyílt levélben fordult Robert Fico szlovák miniszterelnökhöz a Beneš-dekrétumok miatt.

„Nem tudjuk olyan országgal elmélyíteni a kapcsolatunkat, amely a kollektív bűnösség alapján ítéli meg a kisebbséget” – jelentette ki Orbán Anita.

Az ilyen törvények életben tartása „teljesen szembemegy az uniós joggal, értékekkel és az alapvető, univerzális emberi jogokkal”. Megszólalásában ugyan nem említette a Beneš-dekrétumokat, de nyilván erre utalt. Szlovákiát is csak akkor említette, amikor kiemelten fontosnak nevezte a kapcsolatok rendezését az energiabiztonságot és a határ menti együttműködést érintő területek hatékony működtetéséhez.

A Fideszen belül az évek alatt háttérbe szorult az atlantista álláspontot képviselő Németh Zsolt, aki a bizottság alelnökeként megemlítette, hogy Orbán Anita a 2010-es évek elején munkakapcsolatban állt a külügyminisztériummal, és örömmel konstatálta, hogy visszaköszönnek a 2011-es külpolitikai stratégia elemei, majd a külföldi beavatkozás kockázatainak mérlegeléséről kérdezett.

„A kampányban megjelent egy meglepő külpolitikai jellegű szivárogtatás, ami fontos szerepet játszott a választási eredményben” – mondta Németh, név szerint említve Panyi Szabolcsot, aki a Vsquare oknyomozó újságírójaként hírt adott az Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin, valamint a Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Szijjártó Péter közötti beszélgetésekről. „Nem szoktam újságírókkal konzultálni személyi kérdésekben” – közölte Orbán Anita, utalva Panyi egy mondatára, amelyet a Fidesz a kampány alatt egy lehallgatott beszélgetésből emelt a nyilvánosságba.

Ez megnyugtathatta Némethet, aki a második körös felszólalásában közölte: bár a bizottság fideszes tagjai tartózkodnak Orbán kinevezésének megszavazásától, ez azonban „pozitív tartózkodás”, azaz a Fidesz „nyitott az együttműködésre, a párbeszédre”.

Netanjahu meghívása, EU-bővítés

„Minden magyarokat befogadó ország demokratikusan megválasztott állam- és kormányfőjének szól a meghívás az 1956-os ünnepség 70. évfordulójára” – mondta Orbán Anita az izraeli kormányfő, Benjámin Netanjahu meghívásával kapcsolatos kérdésre válaszolva. Ez azért érzékeny kérdés, mert Netanjahu ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki, amit Magyarországnak Netanjahu érkezése esetén érvényesíteni kellene, miután a kormány feltett szándéka bent maradni az ICC-ben, ahonnan kilépését Orbán Viktor kormánya tavaly kezdeményezte. A leendő külügyminiszter megjegyezte, hogy Izraelben még választások is lesznek – azaz elméletileg más is lehet addigra Izrael kormányfője, márpedig a meghívó a mindenkori kormányfőnek, nem pedig személyesen Netanjahunak szól.

A Nyugat-Balkán országainak bevonása az EU-ba érdeke Magyarországnak, ehhez szakmai és politikai támogatást is kész nyújtani, de természetesen minden érintett országnak teljesítenie kell a csatlakozási feltételeket, mondta Orbán Anita, aki szerint ez folytonosságot jelent a magyar külpolitikában az előző kormánnyal. Ugyanez nem egészen igaz Ukrajnára. A Fidesz már teljes egészében elutasítja a szomszédos ország tagságának lehetőségét, Orbán Anita szerint viszont a Tisza-kormány itt is a fenti elvet vallja, vagyis a csatlakozási feltételek teljesítése esetén az ország éppúgy tagja lehet a szövetségnek, mint a Nyugat-Balkán államai.

„Lesznek új szankciók természetesen” – válaszolta a kérdésre, hogy Oroszországgal szemben lehetnek-e még büntetőintézkedések. Ezek megvitatása esetén a magyar kormány szem előtt tartja a magyar cégek, köztük az energetikai cégek szempontjait is, viszont „harmadik ország érdekében” nem fog vétózni. Ezzel az orosz érdekekre utalt, amelyekkel kapcsolatban az előző kormányt az EU-ban sokan a Kreml trójai falovának tartották.

Orbán Anita fontosnak tartja, hogy a szankciók tartalmának kidolgozásakor a diplomácia eszközeivel alakítsa a szövegezést a magyar érdekek biztosításához, ne pedig utólag, hangos ellenkezéssel tegye.

Az Egyesült Államok értelemszerűen továbbra is nélkülözhetetlen partner marad, nemcsak a NATO vezető tagjaként, de azért is, mert az amerikai befektetések Magyarországon százezer embernek adnak munkát – jegyezte meg a miniszterjelölt. A Donald Trump által létrehozott, Magyarországnak is helyt adó Béketanáccsal kapcsolatban, amelyet az Egyesült Államok elnöke az ENSZ alternatívájaként képzel el, megjegyezte: korai lenne beszélni a tagság sorsáról, amíg a működés pontos feltételei nem ismertek.

Azt is megígérte, hogy minden egyes jelenleg még titkos szerződést megvizsgálnak, amit Szijjártó Péter 12 éves vezetése alatt a Külgazdasági és Külügyminisztérium kötött, és ezek ismeretében döntenek a szerződések titkos minősítésének esetleges feloldásáról, és tartalmuk megismertetéséről a bizottsággal.

A külgazdaság már nem a külügyi tárca része

Az új kormányban a miniszteri tárcák jelentős átalakítása érinti az eddigi Külgazdasági és Külügyminisztériumot is. A minisztérium Szijjártó Péter csaknem 12 évig tartó miniszteri működése után visszatér a hagyományos keretekhez, és nevéből is elhagyja a „külgazdasági” előtagot. Orbán Anita szerint nincs külön külgazdaság és belgazdaság, egy gazdaság van, amit belülről és kívülről is támogatni, fejleszteni kell. Szijjártó számos gazdasági projekt érdekében járt el arra hivatkozva, hogy ezzel hazai cégek külföldi érvényesülését segíti. A várt célok azonban nem feltétlenül teljesültek: százmilliárdos bukás néz ki az egyik mintaprojektből, az indonéziai útdíjrendszerből is.

A külpolitika és a gazdaság egyik legnagyobb átfedési területe az energiaellátás, amelynek nagy részét ma az orosz kőolaj- és földgázimport fedezi – amivel az előző kormány különutas politikát vitt az EU-ban tovább növelve Magyarország politikai elszigeteltségét az EU-n belül. Orbán Anita szerint szükséges az energiaforrások diverzifikációja. Korábban is határozottan kiállt az orosz gázfüggőség megszüntetése mellett – összhangban a Fidesz korai időszakával. A külügyminiszteri poszt várományosa pályájának korábbi szakasza ezen a területen 2010 és 2015 között összefonódott a Fidesz-kormánnyal, amikor energiabiztonságért felelős utazó nagykövetként tevékenykedett, bár egyre nyilvánvalóbb lett, hogy Orbán Viktor kormánya diverzifikáció helyett inkább az orosz energiaforrásokra fog építeni. Orbán Anita így megvált kormányhoz köthető pozíciójától.

A közgazdász végzettségű szakember – aki hazai diplomája mellett Bostonban mesterdiplomát szerzett történelemből és diplomáciából, majd pedig a Fletcher School of Law and Diplomacy posztgraduális iskolában doktorált – 2015 utáni pályája globális cégek felé irányult: előbb a londoni Cheniere Marketing vezető tanácsadója lett, majd a Tellurian LNG londoni cégénél dolgozott. 2021-ben lett a Vodafone Magyarország vállalati kapcsolatokért felelős vezetője, ahonnan följebb lépve Londonban a Vodafone Group globális igazgatójává nevezték ki. Pályafutásáról ebben a cikkünkben olvashat bővebben.

A meghallgatások után kedden délután 4-től ül majd össze ismét az Országgyűlés plenáris ülése, ahol a Házbizottság napirendjavaslata szerint ismertetik majd a köztársasági elnök átiratát a miniszterek kinevezéséről, Magyar Péter miniszterelnök bemutatja a minisztereit, majd a miniszterek le is teszik az esküjüket.