Milliós bírságot és börtönbüntetést is kaphat, aki nem megy el a parlamenti vizsgálóbizottság meghallgatására
Benyújtotta a Tisza Párt azt a törvényjavaslatot, amellyel hatékonyabbá tennék a korábban megígért parlamenti vizsgálóbizottságok működését. Súlyos pénzbírsággal és rendőrségi elővezetéssel vennék rá a bizottság elé beidézetteket, hogy elmenjenek a meghallgatásra. Aki pedig nem tesz ennek eleget, vagy szándékosan hazudik a bizottság előtt, akár több éves börtönbüntetést is kaphat. Kötelező lesz igazat mondani, és átadni minden rendelkezésre álló adatot. Az új szabályok mellett vizsgálnák ki többek között a kegyelmi ügyet és az MNB-botrányt is.
Az országgyűlési törvény jelenlegi szabályozásával az a legfőbb probléma, hogy nincs érdemi következménye és szankciója, ha valaki nem megy el a vizsgálóbizottság meghallgatására, vagy nem válaszol ott a kérdésekre, és nem adja át a kért adatokat. Ebben az esetben mindössze annyi történik, hogy az Országgyűlés következő plenáris ülésén az ülést vezető elnök tájékoztatja a nyilvánosságot a kötelezettség megszegéséről. Ennek nyilván nincs túl nagy visszatartó ereje. Magyar Péter már a hét elején azt ígérte, hogy szigorítják a szabályokat, és pénzbírsággal köteleznék az adott ügyben beidézett szereplők megjelenését a vizsgálóbizottság előtt.
Szerda este megérkezett a Tisza Párt törvénymódosító javaslata, amely szerint
- először 100 ezer forintra büntethetik azt, aki nem megy el a bizottság meghívására vagy nem szolgáltat adatot,
- másodszor már 1 millió forintot kell fizetni,
- harmadik alkalommal a bírság mértéke ismét 1 millió forint, de ekkor már a vizsgálóbizottság elnöke elrendelheti az együttműködésre kötelezett rendőrségi elővezetését is.
Fontos kitétel, hogy az országgyűlési képviselőkkel szemben nem rendelhető el az elővezetés.
A javaslat szerint alapból a vizsgálóbizottság elnöke szabja ki a pénzbírságot, de ha a beidézett személy országgyűlési képviselő, ez a feladat a házelnökre hárul. A döntéssel szemben 15 napon belül felülvizsgálati kérelmet nyújthat be az érintett a Kúriához, amely 30 napon belül elbírálja azt, és ha helyt ad a kérelemnek, akkor megsemmisítheti a bírság kiszabását.
Ha valaki önhibáján kívül nem tud elmenni a vizsgálóbizottság meghallgatására vagy nem tudja a kért adatokat átadni, akkor igazolási kérelmet nyújthat be. Ebben indokolni kell „a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűsítik.” Ha a bizottság által kért adatot valaki nem adja át határidőre, akkor az igazolási kérelemmel együtt magát az adatszolgáltatási kötelezettséget is teljesíteni kell. Az igazolásról a bizottság elnöke dönt, és ha elutasítja, akkor itt is nyitva áll a lehetőség, hogy az érintett felülvizsgálati kérelemmel forduljon a Kúriához.
A törvényjavaslat előírja, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésekor a beidézett személy „köteles teljes körű és valós adatokat, valamint információkat szolgáltatni, illetve teljes körűen átadni a rendelkezésére álló iratokat a vizsgálóbizottság által megjelölt határidőben”. A nyilatkozattételkor pedig köteles „a legjobb tudomása és lelkiismerete szerint teljes körű és valós információkat szolgáltatni a vizsgálóbizottság számára”. A bíróságokon megszokott tanúzáshoz hasonlóan akkor tagadhatja meg a válaszadást, ha magát vagy hozzátartozóját vádolná bűncselekmény elkövetésével.
Az előterjesztés szerint nem hallgathatja meg a vizsgálóbizottság
- a védőügyvédet olyan kérdésben, amiről védőként szerzett tudomást, vagy amit a terhelttel védői minőségében közölt;
- a gyóntató papot, ha hivatásánál fogva az adott ügyben titoktartási kötelezettsége áll fenn;
- akinél a testi, szellemi állapota nem teszi lehetővé az érdemi meghallgatást.
Nem hallgatható meg a minősített adatról az sem, aki „a titoktartási kötelezettség alól nem kapott felmentést”. Megtagadhatja a nyilatkozattételt, aki a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles, és forrásvédelemre hivatkozva megtagadhatják a nyilatkozattételt az újságírók is.
Az országgyűlési törvény mellett kiegészítik a büntetőtörvénykönyvet is. A javaslat szerint vétséget követ el, aki a vizsgálóbizottság előtt a kötelezettségének
„szándékosan, alapos indok nélkül nem tesz eleget, és ezzel a vizsgálóbizottság munkáját akadályozza”.
A vétség két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ugyanilyen mértékű büntetés jár akkor is, ha a beidézett személy a vizsgálóbizottság előtt „valótlan nyilatkozatot tesz, a valót elhallgatja, vagy valótlan adatot szolgáltat”. Ha pedig a vizsgálóbizottság munkájának akadályozása, a valótlan adatok állítása „valamely bűncselekmény elkövetését szolgálja, vagy annak leplezésére irányul, a büntetés három évig terjedő szabadságvesztés.” Mindez azonban nem vonatkozik az országgyűlési képviselőkre.
Az előterjesztők indokolása szerint számos demokratikus államban ismert és alkalmazott megoldás, hogy a parlamenti vizsgálóbizottságok együttműködés kikényszerítésére alkalmas jogosítványokkal rendelkeznek. „A javaslat ezért nem rendkívüli vagy idegen megoldást vezet be, hanem a magyar parlamentáris rendszer hatékonyságát és tekintélyét erősíti, összhangban a demokratikus jogállam követelményeivel.”
Azt is írják, hogy a törvényjavaslat „hozzájárul az Országgyűlés alkotmányos szerepének megerősítéséhez, a közélet átláthatóságának növeléséhez, valamint ahhoz, hogy a parlamenti ellenőrzés a gyakorlatban is valós, kikényszeríthető és hatékony intézményként működjön”.
Bujdosó Andrea, a Tisza Párt frakcióvezetője és 49 tiszás képviselő rögtön öt parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte:
- A Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság
- A Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság
- A Spontán Privatizációt és a Közvagyon Elvesztését Feltáró Vizsgálóbizottság
- Az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseit Feltáró Vizsgálóbizottság
- A Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság
Magyar Péter a hétfői kormányülés utáni sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy nyilvánosságra hozzák a kegyelmi ügy dokumentumait, parlamenti vizsgálóbizottságot állítanak fel, és ezzel párhuzamosan módosítják az országgyűlési törvényt is, hogy érdemben tudjon működni egy ilyen bizottság. Azt ígérte: kötelezővé teszik a bizottság előtti megjelenést, és ha valaki nem megy el, akkor először olyan jelentős bírságot kaphat, „amit még Hatvanpusztán is megéreznek az emberek”, ha pedig ezután sem jelenik meg, akkor a rendőrség fogja elővezetni.
„Nagyon régen nem volt ilyen vizsgálóbizottság a magyar parlamentben, olyan meg szerintem soha, amelynek tényleges értelme vagy hatásköre lett volna. Sokszor eljátszották, hogy nem is jelentek meg, úgy tettek, mintha nem lenne” – fogalmazott kedden Magyar, miután nyilvánosságra hozta a kormány a kegyelmi ügy több fontos dokumentumát.
A miniszterelnök gyors menetrendet vázolt fel a hét elején. Azt szeretné, hogy júliusig fogadja el az Országgyűlés a törvénymódosítást, és a nyár második felében vagy legkésőbb szeptember elején már megkezdhesse a kegyelmi ügyet vizsgáló bizottság a munkáját.
Magyarországon a rendszerváltás óta nem alakult ki valódi hagyománya a vizsgálóbizottságoknak, és eddig egyik sem lett valódi sikertörténet. Az utolsó parlamenti vizsgálóbizottság 2013 decemberében kezdte meg a munkáját, és „az állami adóhatóság 2002 és 2013 közötti kiemelt adózókkal kapcsolatos gyakorlatát” vizsgálta a KDNP-s Latorcai János vezetésével. Az elmúlt 13 évben minden egyes alkalommal megakadályozta a Fidesz kétharmados többsége ezeket a kezdeményezéseket.
