Pert nyert egy szakszervezet a magyar állammal szemben Strasbourgban, mert kiüresítették a sztrájkjogokat
Pert nyert a magyar állammal szemben a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD) és három magánszemély az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB), voltaképp a sztrájkjoguk ellehetetlenítése miatt. Az őket képviselő jogvédő szervezet, a Magyar Helsinki Bizottság szerdai közleményében közölte, az ügy 2019 decemberében kezdődött, amikor a SZÁD és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) sztrájkot hirdettek a szociális ágazatban dolgozók bérrendezéséért, munkakörülményeinek javításáért, és azért, hogy a magyar állam által a szociális ágazatra fordított éves költségvetés mértéke érje el az EU-s átlagot.
Ha a lakosság alapvető szükségleteit érintheti egy sztrájk, meg kell állapodni a feleknek a még elégséges szolgáltatásokról. Ha nem sikerül megegyezni, bíróságtól kérhetik ennek megállapítását. A két szakszervezet tehát előterjesztette javaslatait az elégséges szolgáltatásokról, de a kormány visszadobta azt azzal, hogy újat kér. A SZÁD és az MKKSZ 2020 februárjában ezért bírósághoz fordult. Elsőfokon nyertek, másodfokon vesztettek, harmadfokon ismét nyertek, de hiába döntött mellettük a Kúria, 2020 decemberére született döntés. Eddigre eltelt az utolsó olyan nap is, amit a szakszervezetek az eredeti bejelentésükben a munkabeszüntetésre megjelöltek. Így ha sztrájkolni akartak volna, elölről kellett volna kezdeniük a folyamatot.
Ezután fordult a SZÁD és a szervezet három tagja az EJEB-hez. A bíróság május 12-én kimondta, Magyarország megsértette a SZÁD és tagjainak egyesülési szabadsághoz való jogát. Ugyanis annyira elhúzta a sztrájkhoz szükséges kötelező eljárásokat, hogy ezzel voltaképp kiüresítette a sztrájkjog érdemi gyakorlását. Emiatt az EJEB 10 ezer euró sérelemdíj és az eljárási költségek megfizetésére kötelezte a magyar államot.
A bíróság szerint a sztrájk csak akkor valós érdekvédelmi eszköz, ha időben gyakorolható. A magyar állam mulasztásai és az elhúzódó eljárások, valamint a kormány érdemi együttműködésének hiánya miatt megfosztotta a tervezett munkabeszüntetést annak gyakorlati jelentőségétől. A sztrájkjog márpedig alapjog, azt nem lehet kiüresíteni eljárási akadályokkal vagy szabályozással. Márpedig a Helsinki Bizottság szerint ezt tették anno a sztrájkolni vágyó pedagógusokkal is, akik végül a polgári engedetlenséghez fordultak.
„A strasbourgi ítélet nemcsak a szociális ágazat dolgozóinak ad igazat, hanem fontos iránymutatást jelent minden magyar munkavállaló számára: demokratikus társadalomban az egyesülési jog alapján a munkavállalók kollektív fellépését, véleménynyilvánítását és érdekvédelmét biztosítani kell. Az államnak az is kötelessége, hogy valódi, hatékony és időben hozzáférhető jogvédelmet garantáljon abban az esetben, ha e jogot megfelelő alap nélkül korlátozzák” – mondta Kádár András Kristóf, a Helsinki Bizottság társelnöke.
A Helsinki Bizottság bízik benne, hogy Magyarország visszatér az európai jogállami minimumhoz, az új kormány pedig a konstruktív kritikát, a munkavállalói érdekképviseletet és a véleménynyilvánítás szabadságát nem korlátozandó problémaként, hanem a demokratikus közélet legitim és értékes részeként kezeli majd.
Később a SZÁD elnöke is beszélt az ítéletről, Köves Ferenc üzent is a kormánynak a Hvg.hu szerint: „Üzenjük Kátai-Németh Vilmosnak, hogy mi készen állunk az egyeztetésre.” Kátai-Németh az előző heti bizottsági meghallgatásán azt mondta, tárgyalni fognak szakszervezetekkel és a szakmai szervezetekkel is, és felül fogják vizsgálni a munka törvénykönyvét. A lap megjegyzi, a Tisza Párt a programjában 25 százalékos béremelést ígért a szociális ágazatban dolgozóknak. A SZÁD szerint hat másik szervezettel már kapcsolatba léptek a kormánnyal, válasz is érkezett, de megvárják, hogy „mindenki elfoglalja az íróasztalát”, és elkezdődhessen az érdemi munka.
