Hatvan nap haladékot kapott Budapest az új kormánytól 7,5 milliárd forint befizetésére
Hatvan nap haladékot kapott az új kormánytól Budapest önkormányzata arra, hogy befizesse a szolidaritási hozzájárulás 2025. decemberi 7,5 milliárd forintos részletét – erősítette meg Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, miután a Népszava is írt a döntésről.
A haladékot az Államkincstár adta meg a fővárosnak, így júliusig mentesülnek a 7,5 milliárdos összeg kifizetése alól. Kiss Ambrus elmondta a Telexnek, hogy miután május 13-ával véget ért a vészhelyzet okozta különleges jogrend, az Államkincstár beszedhetőnek ítélte meg az említett decemberi összeget. A fővárosi önkormányzatnak azonban lehetősége volt megállapodnia a kormánnyal, anélkül hogy inkasszózásra kerülne sor, ami veszélybe sodorhatná Budapest közszolgáltatásait.
Magyar Péter miniszterelnök a hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az önkormányzatoknak be kell fizetniük a szolidaritási adókat, de szerinte lesz széles körű egyeztetés az önkormányzatokkal. Kiss Ambrus azt mondta, hogy a főváros már a múlt héten tárgyalásokba kezdett az új kormánnyal, noha ez nem a nyilvánosság előtt történik.
Februárban a Fidesz-kormány egy rendelettel húzta volna keresztül Budapest harcát a szolidaritási hozzájárulással szemben: ebben arra utasították a bíróságokat, hogy zárják le a kormány és az önkormányzatok között a szolidaritási hozzájárulás miatt indított pereket. A rendeletet Budapest megtámadta a bíróságon, és a választás után, május 6-án az Alkotmánybíróság meg is semmisítette a kormányrendelet egyes rendelkezéseit.
Ezzel a döntéssel Karácsony Gergely szerint az AB kimondta, hogy „az Orbán-kormány nemcsak az önkormányzatok autonómiáját vette semmibe, de az igazságszolgáltatás függetlenségét is lábbal tiporta”.
A szolidaritási hozzájárulás jogosságáról évek óta jogvita zajlik, az ügy az Alkotmánybíróságot is megjárta, de az AB nem nyilvánította alaptörvény-ellenesnek az elvonás intézményét. Budapest ennek ellenére folytatta a pereskedést a kormány által kivetett szolidaritási hozzájárulás miatt, mert vitatja annak mértékét és a behajtás módját is. A pereket nemrég az említett kormányrendelettel próbálta lezárni a távozó kormány – erről további részletek ebben a cikkben.