Puskaporos hangulat a Házban, Magyar Péter odalépett Gulyás Gergelyhez

Ugyan tartanak még a kérdések, de a keddi parlamenti ülés érdemi része az azonnali kérdések és válaszok órája után véget ért. Ezért le is zárjuk a keddi közvetítésünket, köszönjük a mai figyelmet. A parlament szerdai, fél tízkor kezdődő ülését is élőben fogjuk majd közvetíteni. Ekkor fogják megvitatni az első tiszás törvényjavaslatokat.

Forsthoffer Ágnes távozásával először vezethet ülést Kőszegi Krisztián, az Országgyűlés első roma alelnöke, aki egy személyes felszólalással kezdte az elnöklését. Mint mondta, nagy megtiszteltetés, hogy az Országgyűlés alelnöke lehet, mint mondta, ezt a pozíciót mély tisztelettel és felelősségtudattal vállalta el. Ezután megköszönte a magyar emberek és a tisztelt ház történelmi felhatalmazását, és azt mondta, munkája során megfelelő szakmaisággal és alázattal szeretné a hazáját szolgálni. Emellett arra kérte és biztatta a képviselőket, hogy a nemzet javát szolgáló, konstruktív vitákkal tegyenek tanúbizonyságot a parlamenti munka méltóságáról.

Panyi Miklós fideszes képviselő a pénzügyminiszternek tett fel azonnali kérdést. Pontosabban csak tett volna, mert Kármán András nem ült bent a parlamentben kedden. Helyette Boda Nikoletta, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszolt. Panyi a Tisza Párt kampányígéreteiről kérdezett, mennyire lehet őket megvalósítani. 5-6 ezer milliárd forintra becsülte a kampányígéretek megvalósításának költségét. Azt kérdezte, Boda felelősségteljesnek tartja-e a kampányban tett ígéreteket.

Boda a válaszában azt mondta, 286 milliárd forintnyi nem betervezett költségvetési tétel szerepel a költségvetésben. A minisztérium első feladata, hogy feltárja, felülvizsgálja a teljes 2026-os költségvetést. Erre június 30-ig kaptak időt. Az államtitkár azt ígérte, leltárt fognak készíteni az ország teljes állapotáról.

Viszontválaszában Panyi azt mondta, valóban leltárt kell készítenie az új kormánynak. Ugyanakkor megint megjegyezte: ezer vállalást tett a Tisza Párt a kampányban. Ragaszkodott ahhoz, hogy ezeket nem lehet megvalósítani. Erre Boda azzal reagált, hogy 8 ezer milliárd forintot fog jelenteni, ha vissza tudják hozni az uniós pénzeket. További 3500 milliárd forint csúszott ki a költségvetésből a fideszes korrupció miatt. Ha nem lesz korrupció, ezt a pénzt is fel fogják tudni használni majd később.

Vége van az azonnali kérdések és válaszok órájának, melynek végén Forsthoffer Ágnes házelnök némileg váratlanul az elnöklése lezárultával elnézést kért azokért a személyeskedő és méltatlan megjegyzésekért, amik szerinte a tisztelt ház tekintélyéhez nem voltak méltóak. Ezután technikai szünetet rendelt el, amíg átadja az elnöklést Kőszegi Krisztián alelnöknek.

Novák Előd, a Mi Hazánk képviselője azonnali kérdésében azzal kezdett, hogy Pósfai Gábor szerinte belügyminiszternek és sportminiszternek is alkalmatlan, és a bajok már abból látszódnak, hogy a 2006-os gyurcsányi rendőrterror egyik fő felelőse lesz a rendészeti államtitkár. A fideszes Takács Árpádhoz hasonlóan ő is hosszasan lovagolt Tóth Gábor korábbi állítólagos szerepén és mulasztásain, terrorfőkapitánynak nevezte a volt rendőrfőkapitányt, aztán azt mondta, hogy szerinte az, hogy „a hozzá hasonló bűnözők” megúszhatták korábban, az a Fidesz bűne, de az a Tisza bűne, hogy most is pozíciót kaphatnak. Novák a 2006-os rendőrterror elszenvedőjeként arra várt választ, hogy hogyan történhetett meg ez.

Pósfai válaszában ismét hangsúlyozta, hogy Tóthnak nem volt szerepe a 2006-os tervekben, később minden frakció támogatta a rendőrfőkapitányi kinevezését, hosszú rendvédelmi múltja van és nem lehet politikai kinevezettnek nevezni. Pósfai később még tovább sorolta, hogy Tóth milyen tapasztalatokat szerzett, és reagált arra is, hogy Novák szerint nincs rendvédelmi múltja, azt mondta, hogy éppen emiatt olyan szakemberekkel szeretné körülvenni magát a belügy és a sport területén is, akik megfelelően tudják segíteni a munkáját, ő pedig a hatékonyságot, az autonómiát és az alulról jövő kezdeményezések becsatornázásáért szeretne felelni.

A másik államtitkáráról, Halmai Ferencről is beszélt, aki szerinte szintén kiváló szakember, és Kálnoki-Kis Attiláról is azt mondta, hogy közismert és elismert szakember.

Novák válaszában azt mondta, nem hiszi, hogy akkora szakemberhiány lenne a Tiszánál, hogy a 2006-os rendőrterror egyik fő felelősét kelljen kinevezni, az pedig, hogy a pártok támogatták a kinevezését, szerinte nem mérvadó, mert a Fidesz és a parlamentből mára eltűnt pártok szavazták meg ezt. Pósfai viszontválaszában azt mondta, hogy 2006-ban valószínűleg a barikád ugyanazon oldalán voltak Novákkal, tudja, miről beszél, és ennek kapcsán a tudomása szerint Tóth Gábornak nem állapítottak meg felelősséget, ez már 2007-ben kiderült volna. A miniszter a fennmaradt idejében a rendvédelmi szakemberek megbecsültségének hiányosságairól beszélt, szerinte erre kell figyelni, nem a múltra.

Simicskó István KDNP-s képviselő a honvédelmi miniszternek tett fel kérdést arról, megőrzi-e az új kormány a kadétképzés vívmányait. Azt mondta, szerinte a parlamentben zajló nagy vitában talán lehetne közös nevező a honvédelem, ami nemzeti ügy. A kadétképzésről Simicskó azt mondta, az ő fia is részt vett a programban.

Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter erre azt mondta, a honvédelemnek valóban nemzeti minimumnak kell lennie. A kadétprogram is ilyen, így azt meg fogja őrizni az új kormány. Azt mondta, a fiatalok honvédelmi nevelése kiemelt jelentőségű, de csak önkéntes alapon történhet meg.

Viszontválaszában Simicskó István üdvözölte azt, amit a honvédelmi miniszter mondott. Erre a miniszter azzal reagált, hogy „tök jó, hogy valamiben egyetértünk”.

Hegedűs Barbara azonnali kérdését azzal kezdte, hogy a külügyminiszter szerinte egyik első megszólalásában valótlanságokat állított, konkrétan arról, hogy az Európai Bizottság nem fogadta el azt a Fidesz-kormány által benyújtott tervezetet, amelyet az Európa biztonságát szolgáló cselekvési eszköz (SAFE) nevű programhoz készítettek el. Hegedűs azt rótta fel Orbán Anitának, hogy az állítása a Politico hírlevelében már úgy jelent meg, hogy a Bizottság elutasította a tervezetet, pedig csak nem reagáltak rá, hiába kereste őket Bóka János kétszer is. Szerinte ennek az volt az oka, hogy a választások előtt nem akarták odaadni a Fidesz-kormánynak.

Orbán Anita válaszában azt mondta, hogy amint azt amúgy Hegedűs is kiemelte, ő úgy fogalmazott, hogy a Bizottság nem fogadta el a tervezetet, és hangsúlyozta, neki ahhoz nem sok köze van, hogy a Politico aztán a hírlevelében máshogy írta le ezt. Orbán szerint a 17,4 milliárd eurós összeg nagyon magas volt, aminek a nemzeti komponensét egy NER-közeli vállalatcsoportnak akarták kiadni – Orbán nem nevezte meg ezt, de vélhetően a 4iG-re gondolt. A külügyminiszter azt is elmondta, hogy a hétvégén is az uniós források hazahozatalán dolgoztak, és ennek keretében a SAFE-hez benyújtott tervezetet is meg fogják vizsgálni.

Hegedűs viszontválaszában azt mondta, akkor ezek szerint ez a beruházási terv teljes átdolgozását jelenti, amire Orbán azt mondta, hogy igen, ez tényleg így lesz, hiszen most látták először, át kell tekinteniük a tervezetet. A jogalkotási munkát illetően pedig arról beszélt, hogy informális egyeztetések már zajlanak, ennek az eredményét látni is fogják majd.

Perticsné Kácsor Andrea tiszás képviselő azonnali kérdést tett fel a közlekedési és beruházási miniszternek a minisztérium költségvetéséről, arról, hogy bizonyos, már elköltött tételek nem szerepeltek ebben. Vagyis tiszás öninterpelláció ugyan nem volt, de az azonnali kérdések órájában egy tiszás képviselő kérdezett a Tisza-kormány miniszterétől, Vitézy Dávidtól. Egyet is értettek abban, hogy a minisztérium költségvetésének minden kérdéses tételét ki kell vizsgálni.

Toroczkai azonnali kérdésében a szuverenitáson rugózott, azzal kezdte, hogy még egy darabig el tudja majd játszani Magyar Péter, hogy lebegteti a magyar zászlót, Wass Albertet idézi, de beült Von der Leyen szoknyája alá, és ennek meglesz majd az ára. Szerinte az Európai Bizottság 2015 óta támadja Magyarországot a migráció elutasítása miatt, és 2024 óta napi 1 millió eurós büntetés is van, a magyar adófizetőknek kell megfizetnie ezeket a pénzeket. Toroczkai arra volt kíváncsi, hogy szembe fog-e szállni Magyar a Bizottsággal, ami ugye korábban már kimondta, hogy a kormányváltástól függetlenül fenn fogja tartani a büntetést.

Magyar erre azt mondta, ők elmondták világosan az álláspontjukat, Toroczkai pedig csak a saját videójának beszélt most. A miniszterelnök szerint minden európai állam védi a határait, sok ország van, ahol sikerült megoldani, hogy kinn tartsák az illegális migránsokat, és közben büntetést se kelljen fizetniük. Magyar azt mondta, hogy nem lesz egyszerű, de meg fogják oldani, hogy olyan jogi szabályozást hozzanak létre, amivel ugyanezt lehet garantálni. Magyar ismét elmondta, hogy Lengyelországban is tárgyalt erről.

Toroczkai viszontválaszában azt mondta, hogy Magyarnak el kellene döntenie, hogy a Mi Hazánk képviselői kevesen vannak, vagy eddig ők kormányoztak, ha számon kéri rajtuk, hogy eddig miért nem tettek semmit, mert ők eddig is elleneztek mindent, beleértve ebbe az embercsempészek kiengedését is. Végül megkérdezte, hogy konkrétan hogy fogják megvédeni a magyar szuverenitást. Magyar azt válaszolta, hogy úgy fogják megoldani, ahogy az olaszok, a lengyelek, a finnek is megoldották, aztán a fennmaradó időben a fideszeseknek üzent, hogy oldják fel a tiltását a Facebookon, hogy reagálhasson a róla szóló videókra.

Magyar Péter ügyrendi javaslatként felvezetett felszólalásában az őszödi beszéd évfordulója apropóján hasonlította az MSZP-hez a Fideszt, erre válaszul, szintén ügyrendi javaslatként beharangozott felszólalásban Gulyás a 2006-os zavargások idején a BRFK bűnügyi helyetteseként, később budapesti rendőrfőkapitányként dolgozó Tóth Gábor államtitkári kinevezését bírálta. Mivel Forsthoffer Ágnes házelnök ezen a ponton véget vetett felszólalásaiknak, mert azok valójában nem ügyrendi javaslatok voltak, Magyar mikrofon nélkül folytatta, amire a Fidesz frakciója a házőrséget akarta ráhívni.

Magyar ezután lépett oda Gulyás Gergelyhez, akit arra emlékeztetett, hogy A 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai
szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló albizottság elnökeként maga Gulyás Gergely is megvédte. Gulyás azon a meghallgatáson azt állította, hogy Tóth Gábor budapesti főkapitánysága idején a gyülekezési törvény hatálya alá eső rendezvények kezelése „egészen más volt [...] mint korábban, és ezt a véleményemet továbbra is fenntartom”.

Gulyás Gergely parlamenti tudósítónknak azt mondta, hogy egyáltalán nem volt fenyegető Magyar fellépése.

Nacsa Lőrinc KDNP-s képviselő azonnali kérdést intézett a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, Tarr Zoltánnak. A kérdésében arról beszélt, hogy a csíksomlyói búcsú üzenete, hogy „a nemzeti összetartozás közös értékünk”. Szerinte az összetartozás mindig fontosabb, mint a széthúzás.

Tarr Zoltán egyetértett Csíksomlyó üzenetével, ugyanakkor azt mondta, Csíksomlyó nem lehet kampányeszköz. Arról is beszélt, hogy a magyar szív nemcsak Csíksomlyón dobban, hanem mindenhol, ahol magyarok élnek, így Münchenben vagy Londonban is. Nacsa Lőrinc a viszontválaszában megemlékezett arról, hogy 16 éve fogadták el a kettős állampolgárságot, Tarr a viszontválaszában azt mondta, ezt meg is fogják őrizni.

Az azonnali kérdéseket Takács Árpád kezdte, aki arról beszélt, hogy a Tisza rendszerváltást ígért, aztán azzal szembesültek a választók, hogy, ahogy arra Gulyás már utalt, Tóth Gábort, a 2006-os események idején a rendőrtábornoki posztot betöltő Gergényi Péter akkori helyettesét nevezték ki rendészeti államtitkárnak. Takács hosszasan sorolta, hogy szerinte milyen hibákat követett el akkor Tóth, aztán feltette a kérdést, hogy mi az üzenete ennek, és valóban ez-e a rendszerváltás.

Pósfai Gábor belügyminiszter erre azt mondta, hogy az új kormány szakmai alapokra akarja helyezni a kinevezéseket, és szakembereket akar pozíciókba helyezni. Pósfai szerint Tóthnak semmilyen szerepe nem volt a 2006-os eseményekben, ellenben komoly tapasztalattal rendelkezik, a kinevezését pedig korábban a Fidesz is megszavazta, 2006 után is. Pósfai szerint a 2006-os eseményeket vizsgáló jelentés ugyanakkor valóban súlyos hiányosságokat tárt fel, az új kormány nem is akarja relativizálni a múltat, de szerinte most a szakmaiság lesz a cél.

Takács viszontválaszában azt mondta, Tóthnak feladata lett volna a bűnügyi terv kidolgozásában, és szerinte több bizottsági jelentés megállapította, hogy milyen hiányosságokat követtek el. Szerinte nyilvánvaló, hogy ezek miatt őt valamilyen felelősség terheli. Pósfai erre azt mondta, szerinte sem szakmai, sem jogi felelőssége nem merült fel Tóthnak, de ha igen, akkor szeretné tudni, hogy miért támogatta később a Fidesz-frakció a rendőrfőkapitányi kinevezését. Szerinte nem kéne összetéveszteni, hogy pontosan kinek milyen feladata és felelőssége volt.

Rágalmazás miatt, magánvádas eljárásban kérte kiadatását a Pesti Központi Kerületi Bíróság. Egy nyugalmazott bíró indított ellene eljárást egy Facebookon közzétett videó miatt, amiben Kocsis azzal gyanúsítgatta, hogy a bíró fia érdekében járt közben volt kollégáinál.

Ilyen ügyekben nem szokták kiadni képviselők mentelmi jogát, a mentelmi bizottság most is a mentelmi jog fenntartását javasolta. „Jelenlegi döntés nem személyekről szól” – mondta a mentelmi bizottság elnöke, Sasi-Nagy Edit, aki szerint javaslatuk célja, hogy különbséget tegyenek közvádas és magánvádas ügyek között. A parlament a bizottság ajánlásának megfelelően szavazott, csak 9 képviselő támogatta Kocsis mentelmi jogának felfüggesztését, 178-an ellenezték, 5-en tartózkodtak.

Rövid időre megakadt a keddi parlamenti ülés, amikor Magyar Péter miniszterelnök odament egykori barátjához, Gulyás Gergelyhez. Mondott is neki valamit, de sem az élő közvetítésben, sem az ülésteremben nem hallatszott jól, hogy pontosan mit.

„Kérem, folytassuk munkánkat!” – mondta a házelnök, Forsthoffer Ágnes, ezzel pedig le is zárult a kis közjáték.

Gulyás Gergely válaszában azt mondta, jól emlékszik arra, amikor húsz éve ketten jelentettek be tüntetést a Kossuth térre, aztán felvetette, hogy Magyar választ adhatna, hogy miért nevezte ki Gergényi Péter akkori rendőrtábornok helyettesét rendészeti államtitkárnak. Forsthoffer itt is elmondta, hogy nem tudja ügyrendi javaslatként kezelni a felszólalást, de ezután még egy darabig nem tudott folytatódni az ülés, mert Magyar és Gulyás vitája még folytatódott egy kicsit.

A miniszterelnök az interpellációk után még felszólalt egyszer, amiből végül egy Gulyás Gergelyhez intézett beszéd lett. Magyar azzal kezdte, hogy húsz éve hangzott el az őszödi beszéd, és nem gondolta volna, hogy Gulyás, akivel együtt küzdöttek a Kossuth tér műveleti területté nyilvánítása és az emberek szemének kilövetése ellen, 20 évvel később a mostani MSZMP frakcióját fogja vezetni, amely frakció jelenleg hazudik reggel, délben, este, a képviselője pedig belemondja a kamerába, hogy nem kapott választ, miután a miniszterasszony egyértelmű választ adott a kistelepülések iskoláiról. „Önök ugyanazt folytatják, ugyanúgy csinálják, mint Gyurcsány Ferenc 2006-ban, és ugyanúgy fogják végezni, el fognak tűnni a magyar politikai életből” – mondta Magyar.

Hegedűs Barbara fideszes képviselő interpellációt nyújtott be az oktatási miniszternek. Arról kérdezett, fog-e iskolákat bezárni a Tisza, miért akarja kivezetni a mindennapos testnevelést és hogyan tervezik megvalósítani a szexuális nevelést az iskolákban.

Lannert Judit oktatási miniszter azzal válaszolt, hogy nem tervezik kistelepülési iskolák bezárását. A mindennapos testnevelésről azt mondta, nem akarják eltörölni, jobbá akarják tenni, az adatok azt mutatják, nem sikerült elérni, hogy a gyerekek fittebbek legyenek. A szexuális nevelésről azt mondta, szerinte a gyerekek érdeke, hogy az iskolában is legyen lehetőség erre. „Az iskolai nevelés nem helyettesíti, hanem kiegészíti a szülők által végzett szexuális nevelést.” A korszerű szexuális nevelés elmulasztása Lannert szerint az egyik fő bűne volt a megbukott Orbán-kormánynak.

Hegedűs Barbara nem fogadta el a választ, azt mondta, reméli, hogy továbbra sem fog megjelenni a Csipkejózsika és hasonló művek Magyarországon. Az Országgyűlés viszont úgy szavazott, elfogadja a választ.

„Miért tervezik a mindennapos testnevelés eltörlését?” címmel nyújtott be interpellációt az oktatási miniszterhez Dúró Dóra, aki azzal kezdte a felszólalását, hogy a miniszteri meghallgatáson elhangzott, hogy az elhízási adatok alapján a mindennapos testnevelés óta az elhízás mértéke nőtt. Ez azonban szerinte nincs így, a Covid-időszak alatt volt egy mélypont, 2022 óta azonban javult, aztán stagnált a túlsúlyosság, és szerinte az is látszik, hogy a hátrányos helyzetű gyerekeknél a legnagyobb a túlsúlyosság mértéke.

Dúró szerint a rendszeres mozgásnak rengeteg pozitív hatása van a kognitív képességekre is, amikor pedig a gyerekek minden eddiginél több időt töltenek képernyők előtt, különösen nagy szükség lehet rá. Dúró a gyerekek mozgására irányuló mintaprogramok kiterjesztését várná, ez alapján kérdezi, hogy miért tervezik mégis a mindennapos testnevelés eltörlését.

Lannert Judit némi közjáték után kezdte el a beszédét, rögtön azzal, hogy szövegértési problémákról lehet szó, mert ő sosem mondta azt, hogy megszüntetnék a mindennapos testnevelést. Ezután hosszan idézte saját magát, az idézet lényegi része az volt, hogy a mindennapos testnevelést iskolai hatáskörbe kell helyezni. Szerinte ez alapján egyértelmű, hogy azt mondta, át kell gondolni a rendszert, nem pedig hogy meg kell szüntetni a rendszert. Ezután arról beszélt, hogy a Dúró által idézett Netfit adatok nem egyeznek meg azzal, amiket ő látott ugyanott.

Lannert úgy véli, hogy jelenleg nagyon nagy egyenlőtlenségek vannak, egyes iskolákban nem adottak a körülmények ahhoz, hogy megfelelő testnevelésórákat tartsanak, nincs hozzá megfelelő infrastruktúra, vagy olyan időpontban vannak ezek az órák, amelyek csökkentik a szervezetben történő sportolásra való hajlandóságot. Szerinte ez a KSH adataiból látszik is, hogy kevesebben sportolnak így, hiszen csak versenyzői státusszal lehet kiváltani a mindennapos testnevelést. Lannert arra is kitért, hogy a Toroczkai által korábban emlegetett egyeztetésen nemcsak az Amnesty International, hanem diákszervezetek képviselői is jelen voltak, és velük közösen fognak majd kidolgozni egy új rendszert.

Dúró a választ nem fogadta el, szerinte sok gyereknek csak az iskolában van lehetősége sportolni, amitől ez megfosztaná a gyerekeket. Szerinte az oktatás elsődleges kérdése, hogy képesek leszünk-e mentálisan és fizikailag is egészséges embereket nevelni, ami szerinte mozgás nélkül elképzelhetetlen.

Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője interpellációjában arról kérdezte a belügyminisztert, Pósfai Gábort, hogy mi a kormány terve az EU-s migrációs paktummal kapcsolatban. Arról beszélt, hogy a korábbi kormány nem volt hajlandó végrehajtási tervet adni. Szerinte a migrációs csomag kötelező kvótákat jelent, ennek értelmében nemcsak déli, hanem nyugati irányból is érkezhetnek a migránsok. Arra kérte a Tisza-kormány belügyminiszterét, nyilatkozzon, mi a tervük a migrációval kapcsolatban.

Pósfai Gábor belügyminiszter azt mondta, a Tisza álláspontja továbbra is az, hogy elutasítják a migrációs kvótákat és a migrációs paktumot is. Kicsit tágabban arról beszélt, hogy Magyarország feladata a magyar emberek megvédése, a külső határok megvédése. Továbbra is fenn fogják tartani a határkerítést, még fel is fogják újítani. A Tisza-kormány nevében azt mondta, elutasítják az illegális migráció minden fajtáját, nem támogatnak semmilyen kvótát.

Pósfai felhozta, hogy nem ők engedtek ki elítélt embercsempészeket a magyar börtönökből. A letelepedési kötvényekről is beszélt, amelyek a Fidesz-kormányok alatt több tízezer külföldi Magyarországra költözéséhez járultak hozzá. „Magyarországnak világos, őszinte és következetes migrációs politikára van szüksége” – mondta a belügyminiszter.

Rétvári szerinte ellentmondások voltak Pósfai válaszában, így nem fogadta el azt. Az Országgyűlés többsége viszont úgy szavazott, hogy elfogadja a választ.

Tuzson Bence és Panyi Miklós interpellációjában a közjogi méltóságok fenyegetéséről és a személyre szabott jogalkotásról kérdezett. Tuzson szólalt fel, aki szerint a Tisza-kormány jelenleg az alkotmányos szervekbe vetett bizalom aláásásában és a személyre szabott, olykor kicsinyes politikai bosszúban érdekelt. Ez szerinte a megválasztott közjogi méltóságok támadásában és fenyegetésében merül ki, akiket, ha kell, alaptörvény-módosítással távolít el a hatalomból. Szerinte kiemelkedik ebből Sulyok Tamás fenyegetése, akinek személye jogilag sérthetetlen. Tuzson arra volt kíváncsi, hogy összhangban áll-e ez a nyomásgyakorlás a jogállamisággal, a jogbiztonság elvével és a közjogi intézményrendszerbe vetett bizalom megtartásával.

A választ Bódis Péter államtitkár adta meg, aki szerint kiemelten fontos kérdés, hogy milyen normák mentén alakul a vita, és hogy alakul a jogalkotás folyamata egy országban. Bódis szerint az, hogy egyes közjogi méltóságokat egyes képviselők lemondásra szólítanak fel, nem minősül fenyegetésnek, hiszen a politikai viták velejárója a kritika, olykor az éles bírálat is. Szerinte a személyre szabott jogalkotás nem elfogadható, de úgy véli, hogy jelenleg itt erről szó sincs. Szerinte a Tisza-kormány következetesen arra törekszik, hogy a jogalkotás az elvárásoknak megfelelően működjön, és kiszámítható legyen, az emberek pedig biztosak lehessenek abban, hogy a törvények nem adott emberekkel szemben születnek.

Tuzson viszontválaszában azt mondta, hogy egy interpellációra ennél konkrétabb választ várnak, pláne mert szerinte a Bódis által elmondottak ellentétben állnak azzal, amit Magyar Péter képvisel, és amilyen tervezet most az asztalon van. Mint mondta, sok sikert kíván ahhoz, hogy az elhangzottak így meg is valósuljanak, de nem úgy látja, hogy ez meg fog történni, ezért a választ nem is fogadta el.

Novák Előd, a Mi Hazánk képviselője arról kérdezett az interpellációjában, miért törölték el többek között a Facebookot tulajdonló Meta reklámadóját. Novák szerint a Metának már nemcsak EP-képviselője, hanem miniszterelnöke is van. Arról beszélt, nem volt társadalmi vita a veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről, de a Mi Hazánk arra kérte Sulyok Tamás köztársasági elnököt, ezeket ne írja alá. Sulyok viszont aláírta, ezért Novák szerint „valóban bábnak tűnik, de most már inkább a Tisza bábjának”.

Magyar Péter az utóbbi kijelentésre azzal reagált, hogy pár napja Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke még kiállt Sulyok Tamás mellett. Ezért javasolta a miniszterelnök, hogy a Mi Hazánk tagjai egyeztessenek egymással. Összességében Magyar azzal reagált Novák interpellációjára, hogy a reklámadó megszüntetéséről nem a Tisza-kormány, hanem a Fidesz-kormány hozott rendeletet 2026. április 23-án. Novák ugyan nem fogadta el a választ, de a parlament többsége igen.

A KDNP-s Máthé Zsuzsa interpellációjában arról beszélt, hogy az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a gyermekvédelmi törvény diszkriminatív, de ezt ők nem tudják elfogadni, miután a 2022-es gyermekvédelmi népszavazáson szerinte a magyar emberek kimondták, hogy ezt nem fogadják el. Szerinte a törvény célja kizárólag a gyermekek védelme volt, amit ez a döntés kiüresít, ahogy azt is, hogy az oktatás, a nevelés és a gyermekvédelem tagállami hatáskör. Máthé ezután külön kérte Forsthoffer Ágnest, hogy szólítsa fel Magyar Pétert, hogy ne személyeskedjen vele, amit a házelnök meg is tett. A KDNP-s képviselő ezután azt is kikérte magának, hogy őt tegezi és bűnözőnek nevezi a miniszterelnök.

Máthé szerint a törvény durván 4 millió ember felhatalmazását élvezi, mert a magyar emberek szeretik és féltik a gyerekeiket, és látják, hogy mi történik azokban az országokban, ahol ideológiai alapon befolyásolnak gyermekeket. A képviselő azt sem tartja véletlennek, hogy a Bíróság a választás után hozott döntést, aztán Gyurkó Szilviát, Bódis Krisztát és a szivárványos profilképet használó Lannert Judit oktatási minisztert is külön kiemelte. A végén még volt egy csörtéje Magyar Péterrel is, szerinte miatta nem tudta befejezni az időkereten belül a felszólalását.

Az interpellációra Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter válaszolt, aki azzal kezdte, hogy a Fidesz–KDNP akkor nem aggódott a gyermekek védelme miatt, amikor szexuális ragadozókat engedett a gyerekekre. Konkrét eseteket is kiemelt, aztán azt mondta, valóban nagyon fontos ügy a gyermekvédelem, a szülők jogainak védelme és az uniós csatlakozáskor vállalt kötelezettségek is. Kátai-Németh azt is mondta, hogy szerinte Máthé csúsztatott, amikor Gyurkó Szilviát támadta, mert semmilyen bírósági döntés nem támasztja alá az állításait. A gyermekvédelmet szerinte nem lehet sejtelmekre, hazug narratívákra építeni.

Ezután tért rá az uniós bírósági döntésre, ami szerinte valóban precedensértékű, mert kimondta, hogy több ponton is sértette a magyar gyermekvédelmi törvény az uniós jogot. A döntésben ugyanakkor nem volt olyan, hogy ne lehetne megvédeni a gyerekeket, hogy korlátlanul lehetne bármilyen tartalmat rájuk zúdítani, amit amúgy szerinte a Fidesz megtett a fejbe lövős MI-videóval a kampányban. Szerinte a tagállamoknak az ítélet alapján is van tere abban, hogy korlátozza a tartalmakat, de ennek jogcímén nem lehet diszkriminatívan megbélyegezni más embereket.

A magyar kormány tárgyalásokat fog kezdeményezni a Bizottsággal, és ki fogják alakítani a gyermekek számára megfelelő védelmet, úgy, hogy az az uniós kötelezettségeknek is megfelel és a gyerekeket is védi. Máthé erre azt mondta, szerinte ebből nem derült ki, hogy a népszavazás eredményével mi fog történni. Ezután a politikai közössége és szavazói nevében kikérte magának a pedofil megbélyegzést. Forsthoffer ezután külön rákérdezett, hogy elfogadja-e a választ, amire a képviselő azt mondta, hogy természetesen nem.

Bencsik János fideszes képviselő interpellációjában arról kérdezett Kapitány István gazdasági és energetikai minisztertől, betartja-e a Tisza azt a korábbi ígéretét, hogy 480 forintban maximalizálják a benzinárat. Szerinte erre a magyar választók nem kaptak választ a miniszteri meghallgatáson. Azért is kérdezte ezt, mert a forint március óta erősödött, így a kőolaj beszerzési ára közel annyi, mint amikor a 480-as benzinárat követelték.

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter Gulyás Gergely korábbi felszólalására utalva arról beszélt, szerinte Bencsiknek nem tűnt fel, hogy véget ért a kampány. Kapitány szerint „az sem véletlen, hogy ma nem azok ülnek itt, akiknek valódi felelősségük volt a korábbi döntésekben”. Magyar Péter hangosan felnevetett, amikor Kapitány felemlegette, hogy Bencsik az országos lista 131. helyéről került be a parlamentbe.

„Hol van Orbán Viktor, és hol van az 1000 forintos benzinár?” – tette fel a kérdést Kapitány. „Így van!” – helyeselt a miniszterelnök. Kapitány azért hozta fel az 1000 forintos benzinárat, mert Orbán Viktor korábban arról beszélt, ha a Tisza kormányra kerül, ennyibe fog kerülni a benzin.

Bencsik nem fogadta el Kapitány válaszát, a kétharmados Tisza-frakció szavazataival az Országgyűlés viszont igen.

Az interpellációk előtt szavazást tartottak arról, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépés visszavonásáról való döntésről szerdán első napirendi pontként szavazhasson az országgyűlés. A jelenlévő képviselők 139 igen és 48 nem szavazattal elfogadták a javaslatot, így a holnapi ülésnapon már napirendre kerül a dolog, a módosítókat ma 18:30-ig lehet majd benyújtani.

Bujdosó Andrea, a Tisza frakcióvezetője először arról az Orbán Anitának szóló nyílt levélről beszélt a napirend előtt, amelyet Orbán Viktor posztolt hétfőn. Bujdosó szerint a levél „hemzseg a személyes támadásoktól, sértettségtől és indulatoktól”. „Orbán Anita csak annyit tett, hogy nem követte a szerzőket tovább azon az úton, ami Magyarországot Európa egyik legszegényebb és legkorruptabb országává tette” – mondta Bujdosó.

A frakcióvezető szerint egy demokratikus országban a politikai ellenfél nem ellenség, a kormányváltás pedig nem árulás. A nyílt levél hangneme szerinte „egy letűnt korszak politikai logikáját követi”. Elmondta azt is, hogy „a Fidesz az elmúlt másfél évtizedben fokozatosan elárulta azt, amire korábban hivatkozott”. Többek között elárulták a saját szavazóikat is, akik igazságosabb, kiszámíthatóbb országot akartak. Közben „a hatalom körül kastélyok, birtokok és oligarchák nőttek ki a földből”.

Bóka János azzal kezdte a felszólalását, hogy a Tisza Párt nagyszerű hatásvadász videókat gyártott a Facebookon budapesti középületek belteréről, de azóta Magyarnak külföldi középületekben is volt szerencséje hasonlóhoz, amiből szerinte az derült ki, hogy más országokban is hasonló ezeknek az épületeknek a beltere. Bóka ezután arról beszélt, hogy szerinte a kormány kárt okozott a közigazgatási államtitkárok felmentésével, ami az ukrán agrártermékek behozatali tilalmának esetében azért oldódott meg, mert a Fidesz benyújtott egy javaslatot, ami után megjelent egy ahhoz szerinte megszólalásig hasonlító kormányrendelet.

A fideszes képviselő azt mondta, a továbbiakban is készek arra, hogy komplett javaslatokat tegyenek le, de szerinte modern demokráciákban erre a kormányt szokták alkalmazni, nem az ellenzéket. Szerinte ennél nagyobb problémák is vannak, a miniszterelnök uniós tevékenységének támogatásánál például szerinte nem világosak a struktúrák, felelősségek és a miniszteri meghallgatásokon sem derültek ki ezek. Bóka azt is felrótta a kormánynak, hogy senki nem vesz részt az Általános Ügyek Tanácsának mai ülésén, és arról beszélt, hogy szerinte nincsenek tisztázva ezek a viszonyok.

Arról is beszélt, hogy szerinte vállalhatatlan hangnemben gyalázzák és fenyegetik a köztársasági elnököt, egyértelművé téve, hogy személyre szabott jogalkotással mozdítják el, ha nem mond le. Szerinte a miniszterelnök mandátumának maximálása is kifejezetten Orbán Viktorra vonatkozik, aztán két uniós idézetet is hozott arról, amely a személyre szabott jogalkotást ellenzi. Azt is mondta végül, hogy európai módon kellene kormányozni.

Erre Magyar válaszolt, szerinte Bóka éveken keresztül asszisztált ahhoz, hogy a magyarok az EU-ban egyedüliként ne kapják meg az uniós pénzeket.

A kormányfő azt mondta, azzal töltötték a miniszterek, a minisztériumi tisztviselők és ő maga is a pünkösdi hétvégét, hogy olyan jogszabályokat írtak, amelyek elvégzik azt a munkát, amit Bóka és a fideszes vezetők szerinte nem végeztek el, így viccesnek tartja, hogy a képviselő így kéri számon rajtuk az uniós ügyek kezelését. Az Ukrajnából érkező mezőgazdasági termékekről Magyar azt mondta, hogy ezt az átadásnál a Fidesz-kormány szándékosan kihagyta, hogy kárt okozzon, és arról is beszélt, hogy a mézet is direkt hagyták ki a javaslatukból, mert szerinte ők hozták be Ukrajnából a hamisított mézet, és keverték össze a magyarral. Magyar szerint ők ezzel együtt hozták meg a törvényt, nem a fideszes javaslat alapján, a végén pedig azt mondta, hogy haza fogják hozni az uniós pénzeket.

Napirend előtti felszólalásában Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője arról beszélt, mindegy, hogy hol ülnek a parlamentben, megköszönte a két és fél millió szavazótól kapott bizalmat. Nemzet, haza, család, hit – azt ígérte, ezeket fogják képviselni.

Rétvári beszélt arról is, hogy a Tisza akkora felhatalmazást kapott, hogy nincs semmi akadálya annak, hogy betartsák az ígéreteiket. Szerinte fontos, hogy ők ezeket az ígéreteket is számon kérjék a kormányon. Beszélt a gyűlöletkeltésről, arról, hogyan beszélnek a parlamentben, mert szerinte ahogy a parlamentben beszélnek a politikusok egymással, úgy fognak beszélni egymással az emberek is az utcán.

Rétvári szerint a „mocskos Fideszre” nem a „mocskos Tisza”, hanem a „hajrá, Magyarország” a válasz. Végül azt ígérte, „radikálisan mérsékeltek” lesznek az új parlamentben.

Rétvári napirend előtti felszólalására Magyar Péter miniszterelnök reagált. Beszélt arról, hogy nem kéne Rétvárinak az illegális migrációról beszélnie, miközben a főnöke, akinek Magyar nem mondta ki a nevét, több mint kétezer elítélt embercsempészt engedtek ki. Azt is üzente Rétvárinak, hogy a KDNP-re senki nem szavazott. „Szeretnénk látni egy olyan választást, amin a KDNP el mer indulni” – mondta a miniszterelnök. „Van egy rossz hírem önöknek, a magyar emberek nem felejtenek, sem két hét alatt, sem két év alatt.”

Az első napirend előtti felszólalásban Dúró Dóra beszélt arról, hogy 40 év munkaviszony után a férfiaknál is lehetőség legyen arra, hogy nyugdíjba vonuljanak, ahogy ez a lehetőség a nőknél már évek óta létezik. Ezt elsősorban egészségügyi okokkal magyarázzák, Dúró itt hosszasan sorolta a példákat, például hogy az OECD adatai szerint a magyar férfiak nyugdíjba töltött éveinek száma a második legkevesebb az EU-ban, és a magyar férfiak egészségben töltött éveinek száma is nagyon alacsony. Dúró azt kérdezte a kormánytól, hogy mikor fogják lehetővé tenni ezt.

A kérdésre Magyar Péter válaszolt, aki azt mondta, minden szavával egyetért, és ahogy azt Dúró is idézte, ő maga is beszélt erről az elmúlt két évben, hasonló statisztikákat ismertetett. Azzal is kiegészítette, hogy bármit is döntött az Alkotmánybíróság korábban, ha a nőknek ezt a lehetőséget megadják, akkor a férfiaknak is meg kell. Szerinte ezt már jóval előbb be lehetett volna vezetni, ha az előző kormány nem lopta volna szét az országot, ha lett volna gazdasági növekedés, ha hazahozták volna az uniós forrásokat. A miniszterelnök itt elég messzire jutott, a hétfőn kigyulladt vonat kapcsán még Lázár Jánost is emlegette.

Magyar azt mondta, egy ilyen intézkedésnek óriási költségvetési vonzata van, jelenleg azért nem tudtak erről tárgyalni szerinte, mert még vizsgálják a költségvetési romokat, ha már tudják, hogy hogy áll a költségvetés, és tudják, hogy a jövő évit milyen alapokra tudják majd építeni, akkor lesz szó erről. A miniszterelnök konkrét időpontot nem tudott egyelőre mondani, de azt mondta, hogy nagyon egyetért Dúró felvetéseivel, és szerinte a pártja minden képviselője szeretné, hogy ezt minél előbb be lehessen vezetni.

A kekvákról azt mondta a miniszterelnök, nincs olyan terv, hogy állami tulajdonba vennék ezeket. Azt ígérte, ők másképp fognak kormányozni, megállapodtak abban, hogy az összes érintett minisztériummal egyeztetni fognak ebben a kérdésben.

Megint Gulyás Gergelyhez fordult, akinek ugyan elhiszi, hogy egy forintot nem lopott el, de azt javasolta neki, nézzen körül a Fideszben és az MCC környékén is. Utóbbiról azt mondta, a tehetséggondozáshoz nem kéne egy vitorláskikötőt rekvirálni, hogy aztán azt állami pénzből újítsák fel.

Azt is megjegyezte, hogy Gulyás a gyűlöletről, gyűlöletkeltésről is beszélt. „Néztem, hogy ez a gyönyörű épület, ez a gyönyörű kupola nehogy meghasadjon” – mondta erre a miniszterelnök, aki szerint a korábbi kormánypártok „mindenki ellen gyűlöletkampányt folytattak”. Szerinte az új kormány részéről az nem gyűlöletkeltés, hogy számon kérik a korábbi kormánypártok politikusainak büntetőjogi felelősségét.

Pócs Jánosnak azt mondta, hogy „nem a jászsági munkásai a felelősök az ön által ellopott pénzért”. Helyszíni tudósítónk szerint Pócs vigyorogva integetett Magyarnak, amikor a miniszterelnök megint őt emlegette fel válaszában.

Beszéde végén megint Gulyásnak üzent:

„Legyen önben annyi a polgári Magyarország védelmében, hogy kimondja, tévedtünk, kiraboltuk az országot, többé nem fogjuk!”

Magyar nem szereti az ígéret szót, inkább a vállalást használná, aztán azt mondta, nekik van egy 240 oldalas programjuk, miközben a Fidesz–KDNP-nek annyi volt a programja, hogy „folytatjuk”, bár azt sem tudja senki, hogy mit. De a településeken ő azt hallotta, hogy mindenkinek egy szó jutott eszébe: a lopást. Magyar azt mondta, olyan dolgokat csinált meg a Fidesz-kormány, amiket 2010-ben nem ígértek, és amire nem kaptak felhatalmazást. A miniszterelnök szerint azért alakítottak ennyire gyorsan kormányt,

azért kérték a köztársasági elnököt a lemondására, hogy el tudják kezdeni a munkát, és előbb le tudják állítani a károkozást, ami szerinte még most is zajlik.

Szerinte egy olyan leltárt kell készíteni, amelyben be tudják mutatni őszintén, transzparensen, hogy hol tart az ország, mert ezt eddig nem lehetett tudni, nem mutatták be. Odaszúrt például a szerinte éppen facebookozó Takács Péternek, aztán tovább sorolta, hogy mi mindenre nem kért még felhatalmazást az előző kormány, a rezsiárak emelkedésétől a Mészáros Lőrinc cégei általi rendszerhasználatidíj-emelésig. Magyar aztán arról is beszélt, hogy örül annak, ha a másik két parlamenti párt megszavazza a képviselői díjak csökkentését, de feltette a kérdést, hogy akkor az elmúlt években miért vették fel az extra juttatásokat.