„Ez nem politikai bosszú” – a lex Orbánnak is nevezett Alaptörvény-módosításról vitáztak

„Ez nem személyek ellen irányuló szabály, nem politikai bosszú, nem pillanatnyi politikai érdek által diktált rendelkezés, hanem egy alkotmányos garancia. Annak a kimondása, hogy a köztársaság erősebb kell legyen bármely politikai vezetőnél, hogy a demokratikus rendszer nem épülhet egyetlen ember tartós jelenlétére, és hogy a politikai közösség hosszú távú szabadsága mindig fontosabb, mint bármely pillanatnyi politikai, hatalmi érdek” – fogalmazott Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt országgyűlési képviselője a parlament szerda délelőtti vitáján a múlt héten benyújtott Alaptörvény-módosító javaslatról, amely két ciklusban korlátozná a miniszterelnök mandátumát. Az előterjesztés alapján Orbán Viktor soha többé nem lehet miniszterelnök, a Fidesz ezért rögtön elnevezte lex Orbánnak a javaslatot. A szerdai parlamenti vita középpontjában is ez a pont állt. A javaslat emellett megteremtené a lehetőséget a Szuverenitásvédelmi Hivatal és a közérdekű vagyonkezelő alapítványok felszámolására.

Melléthei-Barna Márton előterjesztői expozéját azzal kezdte, hogy a törvényjavaslat nem pusztán technikai korrekció, hanem állásfoglalás arról, hogy milyen államot kívánnak építeni Magyarországon. „Arról kell döntenünk, hogy milyen legyen Magyarország erkölcsi és alkotmányos rendje.” Szerinte az általa benyújtott Alaptörvény-módosítás három világos üzenetet hordoz:

1. A hatalom nem örök.
2. A közvagyon a nemzeté.
3. Az állam intézményei nem szolgálhatnak politikai önvédelmi mechanizmusként.

„A jogállam helyreállítása nem egyetlen törvényből fog megszületni, de minden valódi demokratikus újjáépítésnek vannak szimbolikus és alkotmányos pillérei. Ez a javaslat ilyen pillér kíván lenni” – jelentette ki a Tisza Párt képviselője.

A kormány nevében Bódis Péter, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára is arról beszélt később: az Alaptörvény-módosítás nem jogtechnikai korrekció, annak célja az ország demokratikus intézményrendszerének, a közvagyon védelmének és a jogállamiság eszközrendszerének helyreállítása. Szerinte a választók felhatalmazása alapján világos és határozott döntéseket kell hozni annak érdekében, hogy „a közhatalom gyakorlása újra visszatérjen a tiszta, demokratikus keretek közé, és vissza tudjuk állítani a közhatalom gyakorlásába vetett bizalmat”. Nem meglepő módon a kormány támogatja a Tisza Párt képviselőinek javaslatát.

Stumpf Péter, a Tisza Párt vezérszónoka szerint a javaslat azt a felszabadulást rögzíti az Alaptörvényben, amit az utcákon is lehet érzékelni a választás óta.

„Minden pontja arra irányul, hogy lezárjuk az Orbán–Gyurcsány-korszakot. Április 12-én erre kaptunk történelmi felhatalmazást.”

Azt is mondta, hogy nem árultak zsákbamacskát, pont ezeket ígérték meg a kampányban, és ezért a módosítás mellett erősebb társadalmi legitimitás van, mint a Fidesz által megalkotott Alaptörvény mögött.

Újszerűnek és sajátosnak nevezte az Alaptörvény-módosítást Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője. A vezérszónoki felszólalására visszatért a terembe Magyar Péter, akit külön is köszöntött. A miniszterelnök Vitézy Dávid helyén, közvetlenül Gulyás előtt ülve hallgatta végig a felszólalást, és többször is odaszólt a volt egyetemi évfolyamtársának.

„Amit most csinálnak, az pontosan az, mint amit az elmúlt tizenhat évben láttunk. Önök visszaélnek a kétharmados többségükkel” – szólt hozzá Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője az Alaptörvény módosításához. Szerinte a Fidesz az elmúlt tizenhat évben a kétharmados többségével visszaélve próbálta rendezni azt az alkotmányos válságot, ami 1949 óta áll fenn. Ő úgy látja, 2010 után elmulasztották a lehetőséget, és nem széles körű társadalmi egyeztetés, illetve egyetértés után kezdtek alkotmányozásba, hanem Szájer Józsefék készítettek „egy fideszes pártdokumentumot”.

A Tisza Párt most pont ugyanezt folytatja Toroczkai szerint: a Fidesz által kreált Alaptörvényt módosítják bármifajta társadalmi egyeztetés nélkül. Azt is mondta, hogy az Országgyűlés elé benyújtott három oldalnál bármelyik általános iskolás diák komolyabb munkát tudna végezni.

A Mi Hazánk elnöke szerint az lenne a megfelelő folyamat, ha a parlament többsége alkotmányozó nemzetgyűlést hívna össze. Ebben az esetben feloszlatná magát az Országgyűlés, és az alkotmányozó nemzetgyűlésben a pártok helyett közvetlenül a nép alkothatná meg az új Alaptörvényt. Az új alkotmány alapján új választást kellene kiírni, amit a Tisza Párt újra megnyerne valószínűleg, folytatta Toroczkai. A Mi Hazánk elnöke azzal sem ért egyet, hogy salátatörvényben nyújtotta be a Tisza az Alaptörvény-módosítást, és három teljesen különböző téma szerepel az előterjesztésben. „Miben különböznek önök a Fidesztől? Semmiben.”

Később a KDNP-s Hargitai János oktatta ki Toroczkait, hogy ez nem salátatörvény, és a Tisza Párt olyan felhatalmazást kapott a választóktól, hogy módosíthatja az Alaptörvényt.

A miniszterelnöki mandátum korlátozása

A mostani módosítás egyik legvitatottabb pontja, hogy két ciklusban korlátoznák a miniszterelnök mandátumát, és a „nyolcéves időtartam számításakor az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatást kell figyelembe venni”.

Melléthei-Barna szerint ez arról szól, hogy a közhatalom nem lehet korlátlan, és a demokrácia lényege, hogy egyetlen politikai szereplő sem válhat leválthatatlanná. Úgy látja, a fékek és ellensúlyok leépülnek, ha a hatalom túl sokáig összpontosul egy politikai központban, ezért örök kormányzás helyett hatalmi váltógazdaságot és demokratikus elszámoltathatóságot szeretnének. Azt is mondta, hogy számos demokratikus jogállamban létezik ilyen korlátozás.

Bódis Péter szerint a korlátozás intézményi szinten kényszeríti ki a politikai rotációt, ösztönzi a kormányzati megújulást, miközben radikálisan csökkenti a rendszerszintű korrupció és a beágyazott kliensrendszerek kockázatát. A javaslat szerinte

világossá teszi, hogy a miniszterelnöki tisztség nem élethosszig tartó előjog, hanem a nemzettől kapott időszakos megbízatása.

A tiszás Stumpf Péter azt mondta: ez a javaslat a hatalom korlátozásáról szól valójában, miután a Fidesz az elmúlt 16 évben kisajátította, megszállta a politikai intézményeket. „Ennek a káros gyakorlatnak vetünk véget ezzel az Alaptörvény-módosítással. Teszünk róla, hogy senki se sajátíthassa ki a hazát, az intézményeket.”

„Mi szeretjük a hungarikumokat és az egyedülálló magyar innovációra is büszkék vagyunk” – mondta a miniszterelnöki mandátumok korlátozásáról Gulyás Gergely, majd azzal folytatta: ilyenre nincs példa más demokratikus országokban, csak kettőt találtak a kollégáival: Belize és Thaiföld. Azt mondta: elnöki rendszerben korlátozható a miniszterelnök mandátuma, de miniszterelnöki hatalomgyakorlásnál Európában nincs rá példa. „Önök elveszik azt a jogot a magyar emberektől, hogy akár 2034-ben is Magyar Pétert válasszák meg miniszterelnöknek”, mondta Gulyás, és itt jókora tapsot kapott a tiszás képviselőktől.

Akkor sem tartaná jó ötletnek a miniszterelnöki mandátumok korlátozását, ha jövőre nézve vezetnék be, de a visszamenőleges jogalkotás „minden civilizált jogelvnek, az európai jogi kultúrkörnek ellentmond”. Szerinte egyértelmű, hogy visszamenőleges hatályú a jogalkotás, hiszen 1990. május 2-a korábban történt, mint 2026. május 26-a. Azt sem tartja kérdésnek, hogy ezt egy személyre, Orbán Viktorra írta a Tisza, mert nem bíznak a kormányzásuk sikerében. „Ez olyan határátlépés, ami szerintem elfogadhatatlan.”

A KDNP-s Rétvári Bence szerint remegő kézzel írták ezt az Alaptörvény-módosítást, és a valódi szándék Orbán Viktor kiiktatása. Miért nem egyenesen mondják? Miért nem mondják ki, hogy azt nem akarják, hogy Orbán Viktor legyen a miniszterelnök? Miért csomagolják be csillogó csomagolópapírba, miért tesznek hozzá izzadságszagúan hozzá mindenféle elveket? – kérdezte Rétvári a tiszásoktól. Szerinte a személyes bosszút az leplezi le, hogy 1990-ig visszamenőleg él a korlátozás. Majd arról is beszélt, hogy az időzítés se véletlen: ezzel egy nagyobb hatalomkoncentrációt készítenek elő arra az esetre, ha sikerül törvényileg eltávolítani a pozíciójából Sulyok Tamás köztársasági elnököt.

Apáti István, a Mi Hazánk képviselője azt javasolta, hogy a putyini modellt elkerülve vezessenek be olyan korlátozást, hogy a miniszterelnöki és köztársasági elnöki megbízatás időtartamát egyben számítsák, mert a mostani javaslat alapján előfordulhat az is, hogy ugyanaz az ember nyolc évet eltölt miniszterelnökként, majd tíz évet köztársasági elnökként. „Az lenne a teljesen korrekt, ha az államfői és a kormányfői tisztségben betöltött időt egybeszámolva határoznának meg maximumot.”

Kekvák államosítása

Az Alaptörvény-módosítás másik pontja kimondja, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) vagyona nemzeti vagyon, és ezen szervezetek alapítói jogait a kormány gyakorolja. A szöveg szerint ezeket a kormány akár meg is szüntetheti. „A megszüntetett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány egyetemes jogutódja az állam.”

Melléthei-Barna szerint az elmúlt években olyan konstrukciók jöttek létre, amelyekben hatalmas mennyiségű közvagyon került ki a közvetlen demokratikus kontroll alól. Szerinte a mostani módosítás helyreállítja az állami felelősséget és az alkotmányos kontrollt. A javaslat kimondja, hogy az alapítványi jogokat az állam gyakorolja, az alapítvány megszüntethető és megszűnés esetén a jogutód a magyar állam.

„Ez nem államosítási ideológia, ez nem politikai revans, ez a közvagyon alkotmányos védelme.”

Arról beszélt, hogy egy bonyolult jogi konstrukció miatt a közpénz nem veszítheti el a közpénzjellegét, és a nemzeti vagyon nem lehet egy hatalmi csoport birtoka. A demokratikus állam egyik fontos erkölcsi kötelességének tartja, hogy a nemzeti vagyont mint örökséget megőrizze a következő nemzedékek számára. „A közhatalom nem tulajdonosi jogviszony, a kormányzás pedig nem birtoklás. A választói felhatalmazás nem jelent felhatalmazást a közös vagyon végleges kiszervezésére.”

Gulyás Gergely szerint mindig is az állami vagyon körébe sorolták a kekvák által kezelt vagyont, és nem igaz, hogy ezek valaha magánvagyonok lettek volna. Azt a fideszes politikus sem tagadta, hogy a kekvák irányítását az állam átadta a kuratóriumoknak, de ezt szerinte a Tisza Párt kétharmados többséggel bármikor vissza tudná venni. Szerinte az egyetemek jól jártak azzal, hogy kikerültek az állam irányítása alól, jobb lehet a finanszírozási rendszerük, így az ő javaslata szerint nem teljes egészében kellene ezeket megszüntetni, hanem elegendő lehetne a kuratóriumok frissítése vagy az ő mozgásterük korlátozása.

A Fidesz frakcióvezetője javaslata, hogy ne lehessen államosítani a kekváknak azokat a vagyontárgyait, amelyeket nem az államtól kaptak, hanem már a korábbi alapítványi formájukban is megvolt.

„Ha ezt a részletszabályoknál kifejtik, az remek, de az az egységes mondat, hogy nemzeti vagyon, az az államosítása a magánvagyonnak is.”

Rétvári Bence azért kritizálta a kekvák államosítását, mert szerinte ezzel „újra kalitkába zárják az egyetemeket, újra a régi közalkalmazotti logika szerinti működés megy, és nem tudja a teljesítményt ösztönözni” az egyetem vezetése. Ezzel pedig elvész a lehetősége a magyar egyetemeknek, hogy nemzetközileg is versenyképesek legyenek, folytatta Rétvári, aki már az egész magyar tudásipar és Magyarország kitörési lehetőségeit siratta a kekvák lehetséges államosítása miatt. A KDNP politikusa szerint közepes méretű közép-európai országként világbajnokok lehetnénk pár területen, de ez a lehetőség elvész, ha kellő tőke hiányában a felsőoktatás nem tud versenyképes maradni. „Gondolják meg, hogy el akarják-e ezt a lehetőséget venni az egyetemektől!”

Melléthei-Barna annyit pontosított a végén, hogy ez a módosítás csak a lehetőséget teremti meg arra, hogy megszüntessék a kekva-modellt, és a konkrét intézkedést majd egy későbbi előterjesztésben nyújtják be.

Szuverenitásvédelmi Hivatal felszámolása

Az előterjesztés egy harmadik pontjával megteremtenék az alkotmányos alapot a 2023-ban felállított Szuverenitásvédelmi Hivatal beszántására. A Fidesz korábban az Alaptörvénybe írta, hogy „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. Az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.” Ezt a részt az eredeti javaslatban egészen egyszerűen hatályon kívül helyezte volna a Tisza Párt.

A Fidesz szerint ez a módosítás az eddigi szigorú migrációs politika felszámolását célozza, és azt a következtetést vonták le, hogy a Tisza-kormány el akarja fogadni az uniós migrációs paktumot, amit a korábbi kormány elutasított. „Semmi mással nem magyarázható e mondat törlésének javaslata, csak azzal, hogy a Tisza Párt azért akarja ezt a mondatot kiiktatni az Alaptörvényből, hogy fellazítsa az ország szigorú migrációs politikáját és megkezdje a migrációs paktum végrehajtását” – írta Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője, míg a KDNP petíciót indított annak érdekében, hogy a keresztény kultúra védelme maradjon az Alaptörvényben. Magyar Péter kedden módosító javaslatot nyújtott be ehhez, amely arról szólt, hogy csak a második mondatot töröljék az előterjesztésből, hogy egyértelmű legyen, a módosítás „célja kizárólag a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésének Alaptörvény általi megalapozása”. Ezt a lépést üdvözölte a parlamenti vitában Gulyás Gergely, és Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője is hosszan beszélt arról, hogy milyen fontos a keresztény kultúra megtartása az Alaptörvényben.

Melléthei-Barna szerint alkotmányos demokráciában nem maradhatnak fenn olyan intézmények, amelyek legitim közjogi funkció nélkül működnek, és alkalmasak lehetnek politikai megfélemlítésre, a civil társadalom nyomás alá helyezésére és az alapvető jogok korlátozására.

„Ez a hivatal semmilyen hasznos funkciót nem látott el. Egyetlen célja volt: a félelemkeltés.”

Szerinte a demokratikus állam nem félhet a saját polgáraitól, és nem tekintheti gyanúsnak a kritikus hangokat, a civil szervezeteket vagy a független nyilvánosságot. Arról beszélt, hogy a magyar alkotmányosság nem épülhet félelemre, hanem a szabadságra, politikai lojalitás helyett politikai autonómiára van szükség.

Az Igazságügyi Minisztérium államtitkára, Bódis Péter is amellett érvelt, hogy egy jogállamban nincs helye olyan politikai furkósbotként működő intézményeknek, amelyek az Alaptörvény és az Alkotmánybíróság mögé bújva korlátozzák az alapvető jogok egyetemes jellegét és céljuk a hatalomgyakorlás társadalmi kontrolljának gyengítése.

„Szerintünk erre szükség van” – mondta a Szuverenitásvédelmi Hivatalról Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője a tiszás képviselők nagy kacagását kiváltva. Arról beszélt, hogy az Európai Uniónak kellene megvédenie a tagállamok szuverenitását a nagy multikkal szemben, de erre nem képes. Nemzeti érdeknek nevezte, hogy megvédjük az ország szuverenitását a nagy techcégektől. „Önök ezt kitörlik, de akkor mi lesz utána, hogy fogják utána a magyar szuverenitást megvédeni?”

„Én nem kétlem, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal gyakorlatilag haszontalan volt az elmúlt időszakban. Én nem nagyon látom, hogy milyen eredményeket tudott felmutatni” – mondta Toroczkai László. A Mi Hazánk elnöke szerint nagy szükség lenne a szuverenitás védelmére. Itt leginkább a Metáról és a globális techcégek hatalmáról beszélt hosszasan.

A mostani javaslat a 2011-ben elfogadott Alaptörvény tizenhatodik módosítása, amelyet Stánicz Péter alkotmányjogásszal elemeztünk ki. Magyar Péter többször is azt mondta, hogy az Alaptörvényt több ponton hamar módosítani fogják, majd később egy átfogó, többéves alkotmányozásba kezdenek, és az új alkotmányt a végén népszavazással erősítik meg.

Az Országgyűlés június közepén szavazhat a mostani módosításról.