Orbán Viktor soha többé nem lehet miniszterelnök – itt a Tisza Párt első javaslata az Alaptörvény módosítására

• Szerda délután benyújtotta az első Alaptörvény-módosítási javaslatát a Tisza Párt.
• Két ciklusban maximalizálnák a miniszterelnök mandátumát, Orbán Viktor soha többé nem lehet kormányfő.
• Megteremtenék az alkotmányos lehetőséget a Szuverenitásvédelmi Hivatal beszántására.
• A 21 egyetemet, az MCC-t és más intézményeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) alapítói jogait visszaveszi az állam, és a kormány ezeket akár meg is szüntetheti. Ebben esetben az alapítványi kézbe kiszervezett vagyon visszaszállna a magyar államra.
• A módosítást a parlament kétharmados többsége tudja elfogadni, és a kihirdetése után rögtön hatályba is lép.

Magyar Péter egyik fő kampányígérete volt, hogy ha megnyerik a választást, akkor az Alaptörvényben két ciklusban maximalizálják a miniszterelnök mandátumát, és ez a módosítás visszamenőlegesen, Orbán Viktorra is vonatkozik majd. Betartották az ígéretet, ez szerepel a Tisza Párt első Alaptörvény-módosítási javaslatában, amit a frakció két országgyűlési képviselője, Melléthei-Barna Márton és az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságot vezető Hantosi István terjesztett be.

A hatályos jogszabályban az áll, hogy a miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg. Ezt most kiegészítenék a következő bekezdéssel:

„Nem választható meg miniszterelnöknek az, aki összesen – megszakításokkal együtt – már legalább nyolc évig miniszterelnöki megbízatást töltött be. E nyolcéves időtartam számításakor az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatást kell figyelembe venni.”

Később pedig az is szerepel a javaslatban, hogy a miniszterelnök megbízatása megszűnik, „ha a miniszterelnöki megbízatást összesen legalább nyolc évig betöltötte”.

Eddig semmilyen formában nem korlátozták a miniszterelnök megbízatását, Orbán Viktor 1998 óta összesen öt cikluson át vezette Magyarországot.

Az előterjesztés egy másik pontjával megteremtenék az alkotmányos alapot a 2023-ban felállított Szuverenitásvédelmi Hivatal beszántására. A Fidesz korábban az Alaptörvénybe írta, hogy „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége”, és az ország alkotmányos önazonosságának védelmét egy sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv látja el. Ezt a részt most egészen egyszerűen hatályon kívül helyezné a Tisza Párt, és az Alaptörvény-módosítás elfogadása után már csak a Szuverenitásvédelmi Hivatalról szóló 2023-as törvényt kell majd megszüntetni.

A javaslatcsomag harmadik pontja a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekva) érinti. A parlament fideszes többsége 2020-ban azt írta az Alaptörvénybe, hogy „a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról, működéséről, megszüntetéséről, valamint közfeladata ellátásáról sarkalatos törvény rendelkezik”. Ez alapján fogadták el aztán azt a törvényt, amellyel alapítványi kézbe szervezték ki a magyar felsőoktatás nagy részének és más állami tulajdonú intézményeknek a fenntartását. Ilyen alapítványi fenntartásban működik 21 hazai egyetem és az Orbán-kormány idején kiépített Mathias Corvinus Collegium (MCC) is.

A tiszás javaslat kimondaná, hogy

a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagyona nemzeti vagyon.

Az előterjesztés szerint az alapítványok alapítói jogait a kormány gyakorolja, és a kormány akár meg is szüntetheti ezeket. „A megszüntetett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány egyetemes jogutódja az állam.”

Az indoklás szerint a közvagyon és az alapítói jogok kiszervezése „a jogalkotói hatalommal való visszaélés eredménye volt”. A módosítás az előterjesztők szerint „egyértelművé teszi, hogy bár a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok magánjogi szereplők, vagyonuk nemzeti vagyon”, és az alapítványi szervek feletti demokratikus kontroll megteremtésének érdekében azt is rögzítik, hogy az alapítói jogokat az alapítványok kuratóriuma helyett a kormány gyakorolja.

„Az állam képviseletében eljáró kormány bármikor dönthet a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány megszüntetéséről. A jogbiztonság és a hitelezők érdekeinek védelme pedig megköveteli annak alaptörvényi szinten történő rögzítését, hogy az így megszüntetett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány egyetemes jogutódja a magyar állam” – áll az indoklásban.

A vagyonkezelő alapítványok ügye mostanra a legnagyobb értékű megoldatlan feltétel az uniós pénzekért, és eleve a legsürgetőbb lett volna. Ahogy arról korábban írtunk, 2023 májusa óta fokozatosan egyre nagyobb gondokat okoz, és már 2023 nyarán eurómilliós károkra panaszkodtak miatta modellváltó egyetemekről.

• Utóbbiakat – magukkal az alapítványokkal és az egyéb, általuk fenntartott intézményekkel együtt – minden friss támogatásról szóló kötelezettségvállalástól eltiltották a tagállami kormányok szinte egyhangú szavazattal az átláthatósági hiányosságaik és összeférhetetlenség miatt. (Így többek között a Horizont Európa kutatási együttműködésekből sem kaphatnak pénzt, 2024 ősze óta pedig egyik modellváltó egyetemről sem lehet Erasmus oktatási cserékre menni, de a helyzet ennél nagyobb gondokat okoz.)
• A kekvák helyzetének rendezése egy abból a 27 előfeltételből, amelyeket augusztus végéig mind teljesíteni kell, hogy be lehessen adni rendes kifizetési kérelmeket a 10,4 milliárd eurót érő helyreállítási alapra, és ne kelljen visszafizetni az egymilliárd eurós potyaelőleget.
• A feltételességi eljárásnak is része, amely miatt nagyjából kétmilliárd euró már végleg elúszott, és 4,2 milliárd euró még mindig be van fagyasztva a felzárkóztatási (kohéziós) támogatásokból.
• Ahhoz is kell, hogy hozzá lehessen férni a tudományos élet szabadságát fenyegető kockázatok miatt külön blokkolt kétmilliárd euróhoz.

Az Orbán-kormány 2024-ben módosított a kekvákról szóló jogszabályon, amivel gyakorlatilag csak a saját álláspontját foglalta törvénybe, és ez lényegében életbe se lépett. Cserébe az Európai Bizottság is terítette a lapjait, és tucatnyi pontban sorolta fel a hiányosságokat, amikor elégtelennek minősítette a kormány próbálkozását. A Tisza Párt már a programjában azt ígérte, hogy erasmusozhatna minden magyar diák, és „visszaállítjuk az egyetemek autonómiáját, megszüntetjük a kekva-modellt”.

Az Országgyűlés a tervek szerint jövő héten ül össze, és már akkor kezdhetik tárgyalni a szerdán benyújtott törvényjavaslatokat is. Az Alaptörvényt az Országgyűlés kétharmados többsége tudja módosítani, és a kihirdetését követő napon hatályba is lép.

A mostani javaslat a 2011-ben elfogadott Alaptörvény tizenhatodik módosítása. Magyar Péter a múlt heti sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az Alaptörvényt több ponton hamar módosítani fogják, majd később egy átfogó, többéves alkotmányozásba kezdenek, és az új alkotmányt a végén népszavazással erősítik meg. A parlament fideszes kétharmada tavaly áprilisban szavazta meg az Alaptörvény tizenötödik módosítását. Bekerül a szövegbe akkor, hogy az ember vagy férfi, vagy nő, a drog használata és terjesztése tilos, a gyermekek védelme pedig még a gyülekezéshez való szabad jognál is előrébb való. A módosítás lehetővé tette, hogy felfüggesszék az emberek magyar állampolgárságát, a rendőrség pedig betilthassa a Pride-ot.