Hatályon kívül helyezte a másodfokú bíróság a megszűnés szélén álló Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen hozott ítéletet
A másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen korábban, első fokon hozott ítéletet, amely szerint a hivatal megsértette az Átlátszó jó hírnevét. A Fővárosi Ítélőtábla új eljárás lefolytatására, új határozat meghozatalára kötelezte az elsőfokú bíróságot.
A Fővárosi Ítélőtábla döntése szerint a Fővárosi Törvényszék több hibát is vétett az eljárás lefolytatásakor, így „az ügy érdemében való döntés nem volt felülbírálható”. Az Ítélőtábla ügyben eljáró tanácsának elnöke az a Kovács Helga volt, aki egyébként a Kúria elnökének, Varga Zs. Andrásnak a felesége. A tanácselnök csütörtökön azt mondta, az elsőfokú bíróság a korábbi döntésének több mint ötven oldalas indoklásában sokszor logikátlanul, időnként nyelvi egyeztetés nélkül szerepelnek a felek álláspontjai. A bíró felhozta azt is, hogy az indoklásból hiányzott a felek álláspontjának összefoglalása is. Sőt, a másodfokú határozat indokolása szerint az elsőfokú bíróság az egyes közlések értékelésénél az indokolás kötelezettségének is csak formálisan felelt meg.
A Fővárosi Törvényszék első fokon, 2025 decemberében megállapította: a Szuverenitásvédelmi Hivatal megsértette az Átlátszó jó hírnevét, mert valótlanul állította a lapról, hogy az külföldről finanszírozott és hírszerzési, dezinformációs tevékenységet folytat. A Fővárosi Törvényszék felszólította a hivatalt, hogy fizessen 3 millió 800 ezer forint kártérítést is az Átlátszónak.
Az ítélet ellen a Szuverenitásvédelmi Hivatal fellebbezett, több mint 30 oldalas beadványukban azt írták, hogy meg kell szüntetni a pert ellenük, mert szerintük a bíróság nem is vizsgálhatná az állításaik valóságtartalmát. De kiderült az is, hogy Lánczi Tamás hivatala szerint ha tényállításként kezelik a kutatásaikat, akkor nem is tudják bizonyítani azokat. Azt írták, a kutatásaikban tett állítások valójában „szakmai véleménynek minősülnek, amelyek empirikus módon nem bizonyíthatók”.
Nem az Átlátszó elleni per a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal legnagyobb problémája. Inkább az, hogy a Tisza elsöprő választási győzelme után minden bizonnyal megszüntetik. Lánczi a választás után két és fél héttel, április végén adott először életjelet magáról, amikor egy Telexen megjelent cikkből kivett idézet hamis értelmezésével próbálta bizonygatni azt az állítását, hogy külföldi titkosszolgálati beavatkozás miatt bukta el a Fidesz a választást, a szuverenitás védelme és a hivatal pedig szerinte kezdettől fogva „támadás alatt áll”. Lánczira rövidesen reagált Magyar Péter is. Azt írta, haladéktalanul megszüntetik a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amellyel hatmilliárd forint közpénzt fognak spórolni.
Május 26-án Magyar Péter alkotmánymódosítást nyújtott be, amellyel a Tisza megteremtheti az alapot a 2023-ban felállított Szuverenitásvédelmi Hivatal beszántására. Eredetileg teljesen hatályon kívül helyezték volna az Alaptörvénynek ezt a részét:
„Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. Az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.”
A Fidesz frakcióvezetője, Gulyás Gergely erre petíciót indított, hogy a keresztény kultúra védelme maradjon az Alaptörvényben. Aztán Magyar Péter kedden benyújtott egy módosító javaslatot, ami arról szólt, hogy csak a második mondatot töröljék az előterjesztésből, hogy egyértelmű legyen, a módosítás „célja kizárólag a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésének Alaptörvény általi megalapozása”.
