Az ultimátum lejárta után Magyar Péter személyesen próbál nyomást gyakorolni a hivatalához ragaszkodó köztársasági elnökre

Május 31-ig adott határidőt Magyar Péter a köztársasági elnöknek, a legfőbb ügyésznek és hat másik közjogi tisztségviselőnek, hogy távozzanak a hivatalukból. A miniszterelnök szerint a választók április 12-én rendszerváltásra szavaztak, és ennek része a régi rendszer által kinevezett „Orbán-bábok” eltávolítása is. Az elmúlt hetekben többször azt ígérte: ha a határidőre nem mondanak le önként, akkor az Országgyűlés törvénymódosítással fogja őket elmozdítani a pozíciójukból. A köztársasági elnök pénteken az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületéhez, a Velencei Bizottsághoz fordult a politikai nyomás miatt. A határidő ma lejárt, Magyar Péter miniszterelnök pedig nem sokkal délután négy után megüzente a köztársasági elnöknek, hogy hétfőn reggel nyolc órakor az igazságügyi minisztere társaságában meglátogatja a Sándor-palotában.

Magyar Péter először a kampányhajrában, a március 23-i nyíregyházi fórumán jelentette be, hogy ha kétharmados felhatalmazást kapnak a választáson, módosítják az Alaptörvényt, majd leváltják a Fidesz által kinevezett „bábokat”. Már akkor név szerint felsorolta, hogy kormányváltás esetén kiknek lesz veszélyben a pozíciójuk:

• Sulyok Tamás köztársasági elnök;
• Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész;
• Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és a testület másik 14 tagja;
• Varga Zs. András, a Kúria elnöke;
• Senyei György Barna, az Országos Bírói Hivatal elnöke;
• Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke;
• Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke; és
• Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke.

A Tisza Párt április 12-én bőven kétharmados többséget szerzett, Magyar pedig rögtön a választás éjszakáján lemondásra szólította fel a fenti személyeket, és ezt megismételte másnap, a nemzetközi sajtótájékoztatóján is. Az érintett hivatalok akkor elég kitérő válaszokat küldtek a kérdéseinkre, többségében a hatályos jogszabályokra hivatkoztak, amelyek alapján még évekig tart a megbízatásuk. Néhány nappal később aztán Magyar már határidőt is szabott nekik: május 31-ig várja el a nevezettektől, hogy önként távozzanak.

„Felszólítom azon közjogi méltóságokat, intézményvezetőket, akik az elmúlt rendszer politikai kiszolgálóivá váltak vagy mindig is azok voltak: legyen bennük egyszer bátorság szembenézni a saját felelősségükkel és félreállni Magyarország demokratikus megújulásának az útjából! Mondjanak le ma, de legkésőbb május 31-éig, és kezdje a sort rögtön Sulyok Tamás!” – mondta Magyar az első miniszterelnöki beszédében május 9-én az Országgyűlésben, majd perceken át sorolta a köztársasági elnök „bűneit”, miközben a kamera a végtelenül megalázó helyzetben fészkelődő Sulyok arcát mutatta.

„A köztársasági elnök jogállását és a hivatalviselésének feltételeit az Alaptörvény egyértelműen szabályozza” – reagált akkor a Sándor-palota a Telexnek. Később Sulyok Tamás az Indexnek adott interjúban pedig arról beszélt: jelenleg nincs olyan jogi ok vagy alkotmányos indok, amely megalapozhatná a lemondását. „Felesküdtem az Alaptörvényre és az alkotmányos rend védelmére, és ez az eskü köt engem a mindenkori többséghez, a kisebbséghez és az egész politikai nemzethez egyaránt. Értem, hogy vannak olyan társadalmi és politikai szándékok, amelyek a köztársasági elnöki hatáskörök újradefiniálására irányulnak, de a lemondásomnak nincsen alkotmányos indoka.” Azt is mondta: hű marad az esküjéhez, és amíg nem lehetetlenül el hivatalának a gyakorlása, addig eleget kíván tenni a vállalt megbízásának. Május 31-e után így szerinte nem történik semmi, csak június elseje következik.

„Elnök úr, Önnek távoznia kell! És távozni is fog. Május 31-ig még megteheti önként”

– éles hangnemben reagált az interjúra Magyar Péter, és azt is állította: Sulyok az első találkozásukon nem utasította vissza a lemondására vonatkozó felszólítást, hanem annyit jelzett, hogy megfontolja azt. „A második találkozónkon pedig annyit kérdezett, hogy ha a lemondás mellett dönt, akkor megfelelő-e, ha az igazságügyi miniszterrel egyezteti annak részleteit. Nyilvánvaló, hogy az utolsó találkozásunk óta megérkezett a maffiafőnöktől az ukáz, hogy maradnia kell.”

A miniszterelnök által megszabott határidő előtt két nappal, pénteken Sulyok Tamás közleményt adott ki, amelyben egyértelműen megüzente: nem kíván távozni a hivatalából. „Az államfő eltávolítását politikai indokokhoz kötő, ezáltal az Alaptörvény alapján értelmezhetetlen felszólítások a hatályos alkotmányos rendben súlyosan ellentmondásos helyzetet idéznek elő, amely a köztársasági elnöki intézmény alkotmányos működését és tekintélyét hátrányosan érinti” – fogalmazott a köztársasági elnök, és arról írt: az eddigieknek megfelelően továbbra is kész együttműködni a kormánnyal, az Országgyűléssel és valamennyi alkotmányos szervvel, és „nincs ok attól tartani, hogy az államfő a demokratikus felhatalmazással rendelkező törvényhozást bármilyen módon akadályozza vagy hátráltatja”.

Sulyok azt is bejelentette, hogy az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületétől, a Velencei Bizottságtól kért közreműködést ennek „az ellentmondásos helyzetnek az európai alkotmányos értékek figyelembevétele melletti megoldásában”. Magyar rövid időn belül kommentben válaszolt. „Érdekes, amikor négyszemközt beszéltünk, akkor még egészen jól értette. Még azt is megkérdezte, hogy melyik miniszternél jelentkezzen a lemondásával” – írta a miniszterelnök.

Törvénymódosítással távolítaná el Magyar az Orbán-bábokat

A rendszerváltás óta még soha nem fordult elő olyan, hogy a köztársasági elnököt megfosztották volna a hivatalától. Ketten mondtak le a megbízatásuk vége előtt: Schmitt Pál 2012-ben a plágiumbotrány miatt, Novák Katalin 2024-ben pedig a kegyelmi ügy után távozott, és az Országgyűlés mindkét esetben csak tudomásul vette a döntést.

Sulyok Tamás mandátuma 2029. március 4-ig tart. Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnököt akkor lehet csak idő előtt elmozdítani a helyéről, ha nem tartja be az Alaptörvényt, a tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsért, vagy szándékos bűncselekményt követ el. Ebben az esetben az országgyűlési képviselők ötöde kezdeményezheti a megfosztási eljárást, ennek megindításához pedig már kétharmadra van szükség. Innentől kezdve a köztársasági elnök már nem gyakorolhatja a jogköreit, a végső döntés azonban az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. Ők foszthatják meg a köztársasági elnököt a tisztségétől, ha úgy ítélik meg, hogy megsértette az Alaptörvény rendelkezéseit. „Nagyon fontos jogállami garanciánk, hogy az Alkotmánybíróság mint független szereplő egy védőbástya legyen ebben az eljárásban, hogy a köztársasági elnököt ne lehessen az Országgyűlés kénye-kedve szerint rángatni, elmozdítani” – fogalmazott Stánicz Péter alkotmányjogász a Telex áprilisi élő műsorában.

Magyar Péter az Alkotmánybíróság elnökét, Polt Pétert, és tagjait is távozásra szólította fel ugyan, ám őket a jelenlegi szabályok alapján nem tudja az Országgyűlés kétharmados többsége csak úgy elmozdítani. Az Alkotmánybíróság egy-egy tagját csak a 15 tagú Alkotmánybíróság válthatja le szavazással. Van arra technikai lehetősége a tiszás többségű Országgyűlésnek, hogy átvegye az irányítást az Alkotmánybíróságban. Az Alaptörvény módosításával bővíthetik a testület létszámát, és ha többségbe kerülnek az új parlament által megválasztott tagok, akkor ők egyesével el tudják mozdítani az elmúlt 16 évben kinevezett alkotmánybírákat.

A másik, ennél egyszerűbb és gyorsabb lehetőség, ha az új Országgyűlés kétharmados többsége az Alaptörvényben egészen egyszerűen átírja a köztársasági elnök megfosztásának feltételeit vagy az eljárását. Ebben az esetben az Alkotmánybíróság az új Alaptörvény rendelkezését lenne köteles alkalmazni. Ilyen módosítás azonban nehezen lenne összeegyeztethető a jogállamisággal Stánicz Péter alkotmányjogász szerint.

„Az Alaptörvény-módosításnak általánosnak kell lennie. Nem elfogadható egy olyan törvénymódosítás, amelynek kifejezetten egy egyedi döntés a célja”

– mondta a Telexnek.

Magyar Péter az első kormányülés után tartott sajtótájékoztatón a 444 kérdésére arról beszélt: ha Sulyokék nem mondanak le önként, akkor Alaptörvény-módosítással rendkívül egyszerűen el lehet őket távolítani alkotmányos és jogállami keretek között. Azt még nem tudni, hogy ez technikailag hogy fog kinézni. Magyar a Telexnek adott hétfői interjúban azt mondta, hogy az alkotmányjogászaik több megoldási lehetőséget is kidolgoztak, és ezek egyeztetése zajlik még.

Szerinte azért van szükség Sulyok Tamás eltávolítására, mert nem fejezi ki a nemzet egységét, bábként mindenben kiszolgálta az Orbán-kormányt, és nem állt ki például nyilvánosan a gyermekvédelem áldozatai mellett. A miniszterelnök szerint április 12-én a rendszerváltásra szavaztak az emberek, és része az is, hogy leváltják az Orbán-bábjait. „Itt nem Sulyok Tamás személyéről van szó, hanem a köztársasági elnök által tett vagy meg nem tett dolgokról” – fogalmazott Magyar a lapunknak adott interjúban, és a szavai alapján praktikus oka is van a május végi határidőnek. A miniszterelnök azt szeretné megakadályozni, hogy Sulyok a vétójogával élve megakadályozza azoknak a törvényeknek a gyors kihirdetését, amelyek a Magyarországnak járó uniós források felszabadításához szükségesek.

„A köztársasági elnök hazafiként is elkötelezett amellett, hogy Magyarország mielőbb hozzájusson az őt megillető uniós forrásokhoz, s eddigi tevékenysége során egy alkalommal sem akadályozta a hatalmi ágak megfelelő és hatékony működését” – reagált erre Sulyok, és aggasztónak nevezte, ha bárki az alkotmányos követelményekre nem mérceként, hanem a törvényhozás kiiktatandó akadályaként tekint.

A politikai hangulat mindenképp Magyaréknak kedvez. Ha valamikor véghez akarják vinni a tervet, most van itt a megfelelő időpont, hiszen a Tisza Párt támogatottsága a választás óta tovább nőtt, miközben Sulyok Tamás népszerűsége a 21 Kutatóközpont frissen publikált felmérése szerint rendkívül alacsony szinten van, és a magyarok 64 százaléka azt szeretné, hogy távozzon a hivatalából.

A Tisza Párt mostanáig nem nyújtotta be a törvényjavaslatot. Ha egy módosítással megszüntetnék Sulyok megbízatását, akkor a köztársasági elnök jogköreit ideiglenesen az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes gyakorolná. Az új köztársasági elnököt a jelenlegi szabályok szerint a parlament kétharmados többsége választja meg. Magyar a Telexnek azt mondta: még nincs kiszemeltjük a pozícióra, de az biztos, hogy nem egy pártpolitikust fognak jelölni, hanem keresnek valaki olyat, aki vissza tudja állítani a köztársasági elnöki tisztség nimbuszát.

Az Országgyűlés a köztársasági elnököt 5 évre, az Alkotmánybíróság tagjait és az Állami Számvevőszék elnökét 12-12 évre, a Kúria és az Országos Bírói Hivatal elnökét, valamint a legfőbb ügyészt és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét 9-9 évre választja meg.