Örülnék, ha Debrecen nem akarna kétszer ekkora lenni
„Sokszor kérdezik, miért élünk még itt, de én a magam részéről azt érzem, bőven van még tennivalónk egymással Debrecennek és nekem” – mondja Áfra János költő, akivel hajdúböszörményi gyerekkoráról,...
Átvették a családi vállalkozást, hogy megmentsék a baseballsapkától a magyar népviseletet
A Mihalkó Kalaposház története az 1800-as évekig nyúlik vissza. A családi vállalkozás egyre nehezebben tudja fenntartani magát, de a hagyomány iránti tiszteletből folytatják, amíg van rájuk igény.
A bolti olyan, mint a brojler csirke, de él még az édes hajdúsági káposzta hagyománya
Hajdúhadházon egykor mindenki káposztát termesztett, mára alig foglalkozik vele valaki. Egy olyan biokertészetben jártunk, ahol állandó fejlesztéssel igyekeznek vegyszer nélkül létrehozni a lehető...
Mézga Géza a Szent Korona és pár ufó társaságában gurul át az időn
Debrecenben 1966 óta rendezik meg évente a város híres attrakcióját, a virágkarnevált, ahol a több millió szálnyi felhasznált virág díszített már Lenin-portrét és kínai akkugyárak óriáspandáit is.
Nehéz Debrecent szeretni
Nagytemplom, Virágkarnevál, Tankcsapda, Loki és Szabó Magda egyfelől, egy szürke, magába zárkózó, provinciális város másfelől. Egyáltalán mi adja a cívis identitást? A reformáció? A páros kolbász?...
Az ország legszebb formájú városa, Hajdúböszörmény
Az égből ránézve olyan mosolygósan, egészségesen, szabályosan kerekedik, mint egy kisgömböc vagy egy ropogós cipó. Büszkék is rá a helyiek, de vajon miért lett ilyen?
Évek óta hergelnek ellenük, ők mégis együttműködésre törekszenek
Az év elején magukat neonácinak nevező fiatalok által megtámadott debreceni Baross 16 közösségi tér és az azt működtető szervezet az elmúlt évek alatt beszorult a saját kis világába, az önkormányzat...
Negyedszázada gömbölyödik a gigantikus beton focilabda Derecskén
A legtöbben úgy gondolják, lakóháznak vagy reklámfelületnek épült. Tulajdonképpen egyik sem igaz, de kicsit azért mindkettő.
A pénzszórással és ökörsütéssel felavatott templom, amit aztán felrobbantottak a németek
A folyási templomot a 19. században építették. Hatalmas csinnadrattával avatták fel a hajdú-bihari tanyavilág új templomát. Aztán jött a második világháború és a németek, a magas tornyú templomból...
Debrecen belvárosában egy kapu van a járdára építve. Vajon miért?
Olyan, mintha ház lenne mögötte, pedig csak a járda folytatódik ott is.
