A Fidesz eddig tényleg nem nagyon csinált választási költségvetést, de most már fog
Az adatok azt mutatják, hogy 2010 után a Fidesz tényleg felhagyott azzal a korábbi gyakorlattal, hogy a mindenkori kormány a választás évében elengedte a költségvetési hiányt. A mostani választás előtt bejelentett intézkedések viszont veszélyeztethetik a költségvetés hosszú távú stabilitását.
A Defacto blog a Magyar Közgazdaságtudományi Egyesülettel együttműködésben készül. Szerzői közgazdászok, szerkesztői Bárány Zsófia, Danis András, Prinz Dániel, Szűcs Ferenc és Zawadowski Ádám, a Közép-európai Egyetem (CEU), a Stockholmi Egyetem, és a Világbank kutatói.
A Defacto blogon 2014-ben megírtuk, hogy a mindenkori magyar kormányok lefizetik a választókat a választás évében: négyévente elszállnak itthon a költségvetés kiadásai, mert a mindenkori magyar kormányok képtelenek ellenállni a választási költekezés csábításának.
A nyár elején viszont Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kijelentette, hogy „a választási költségvetés a baloldal sajátja” és ilyet a Fidesz nem tenne. Ennek ellenére nemrég bevallotta, hogy mégis. A Defacto jelmondata alapján tehát „építsük tényekre a közbeszédet”, és nézzük, mit mutatnak a számok. Az első ábránkon azt mutatjuk meg, hogy az egyes években a költségvetés mennyit költ a gazdaság teljesítőképességéhez, a GDP-hez, képest. Piros vonalakkal jelöltük a választási éveket. Jól látszik, hogy a 2006-os választásig minden választási évben megugrottak a kiadások, ami persze annak is tulajdonítható lehet, hogy a leköszönő kormány így próbálja javítani a választási esélyeit, de annak is, hogy az új kormány az ígéreteit próbálja gyorsan beváltani. 2010-ben és az utána következő választási években, az ábrából úgy tűnik, már nincs választási költekezés.
Mivel a költségvetés stabilitása szempontjából nem önmagában a kiadás számít, hanem az, hogy ez mennyivel haladja meg a bevételeket, ezért második ábránkon inkább a költségvetési hiány mértékét vizsgáljuk a GDP-hez képest. Azt ábrázoljuk, hogy a választási ciklus egyes éveiben mennyivel magasabb vagy alacsonyabb a költségvetés hiánya az adott időszak átlagához képest.
Az összehasonlíthatóság végett két időszakot különböztetünk meg: a Fidesz-kormány elmúlt 14 évét 2011-től 2024-ig és az 1995 és 2010 közötti 16 évet, ami főleg baloldali kormányokhoz köthető. Az ábrán azt látjuk, hogy 2011 előtt a költségvetés hiánya a választási években tényleg a GDP 1,7 százalékával magasabb az átlagnál, a választás körüli években meg ennek ellentételezéseként a hiány az átlagnál alacsonyabb. Ezzel ellentétben
2011-től 2024-ig a választás évében az átlagnál még kicsit kevesebb is hiány.
Tehát Nagy Mártonnak igaza volt abban, hogy 2011 óta a Fidesz nem engedte el a költségvetés hiányát a választási években. Sokaknak talán meglepő lehet, hogy a 2022-es választás előtti adócsökkentések nem dobták meg jelentősen a hiányt, de erről majd egy másik bejegyzésben írunk.
Az, hogy a kiadások eddig nem ugrottak meg a választás évében, nem jelenti azt, hogy a jövő évi költségvetés rendben volna. Ahogy Nagy Márton is beismerte, a Fidesz immár nem ódzkodik a választási költségvetéstől. Már mi is megírtuk, hogy a költségvetés hiánya az elmúlt években tényleg inkább a korábbi baloldali kormányok gyakorlatát követi és csak az infláció mentette meg a kormányt attól, hogy elszálljon az államadósság.
Az idén bejelentett intézkedések mind növelik a költségvetés egyébként is magas hiányát.
Az Otthon Start a költségvetés kiadásait növeli, a családi és anyasági adókedvezmények bővítése meg a költségvetés bevételeit csökkenti. Ennél is nagyobb probléma, hogy ezek nem egyszeri hiányt okoznak jövőre, hanem hosszú távú hiányt generálnak, ami nem tűnik el további intézkedések nélkül. Sőt, az Otthon Start egyre növekvő hiányt okozhat, ahogy egyre többen veszik igénybe, hacsak persze röviddel a választások után ki nem vezetik. Ezen intézkedések időzítését nehéz nem a jövő évi választás fényében szemlélni, és jelentősen növelhetik a költségvetési hiányt. Intő jel lehet Románia példája, ahol összeomlott a költségvetés, mert gyakorlatilag permanens választási költségvetés alakult ki, a választások közötti években sem próbálták meg már visszafogni a költekezést.
A Defacto szerint fontos lenne, hogy legyen egy valós hatalommal felruházott és valódi szakembergárdával dolgozó Költségvetési Tanács,
amely a mindenkori kormány intézkedéseinek költségvetési hatásait vizsgálja, szükség esetén a túlköltekezést visszafogja, legyen szó akár egyszeri választási költekezésről, akár fenntarthatatlan hosszú távú elkötelezettségekről. A jelenlegi felállásban a Költségvetési Tanácsnak sajnos nem sok szava van, hiába mutatott rá a jövő évi költségvetés kockázataira, ennek nem sok foganatja lett.
Ha szeretne aDefacto elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni,kattintson ide!
