A korábbi magyar választások eredményei alapján a jövedelmek növekedése és a választási eredmények között szoros összefüggés van. A Fidesz jelenleg mért támogatottsága egy kicsit alacsonyabb annál, mint ami a gazdasági adatok alapján várható.
A Defacto blog a Magyar Közgazdaságtudományi Egyesülettel együttműködésben készül. Szerzői közgazdászok, szerkesztői Bárány Zsófia, Danis András, Prinz Dániel, Szűcs Ferenc és Zawadowski Ádám, a Közép-európai Egyetem (CEU), a Stockholmi Egyetem és a Világbank kutatói.
Sok szó esik arról, hogy a Fidesz támogatottsága a lassú gazdasági növekedés miatt esett az elmúlt években. Egy sokat idézett amerikai választási mondás szerint „it’s the economy, stupid”, azaz „a gazdaság a lényeg, te hülye”. Ez azt jelenti, hogy a választók aszerint húzzák be az ikszet a választás napján, hogy milyennek érzik a saját gazdasági helyzetük alakulását a választást megelőző években. A korábbi magyar választások eredményeit elemezve azt vizsgáljuk, hogy ez az alapvetés Magyarországon is igaz-e, és ebből milyen következtetéseket lehet levonni a jövő évi választással kapcsolatban.
Ábránkon az 1994-es választásoktól kezdve azt vizsgáljuk, hogy a kormánypártok választási eredménye hogyan függ a választást megelőző évek gazdasági növekedésétől. A gazdasági növekedést aszerint mérjük, hogy a választók inflációval korrigált adó utáni jövedelme, azaz a nettó reáljövedelem, mennyivel nőtt a választás előtti négy évben.
Ez a szám pontosan azt fogja megmutatni, hogy egy átlagos háztartás mennyivel él jobban, mint négy évvel korábban. Várhatóan ennek alapján ítéli meg a választó a kormány teljesítményét. A hatalmon lévő kormány választási eredményét a kormányt eredetileg megalakító pártok következő választáson elért listás eredményeinek összegeként mérjük.
Például a legutóbbi, 2022-es választáson a hatalmon lévő Fidesz–KDNP pártszövetség a szavazatok 54 százalékát szerezte meg úgy, hogy a választás előtti négy évben (2018–2021) a nettó reáljövedelmek jelentősen, 28 százalékkal nőttek. Jól látható az ábrán, hogy a jövedelemnövekedés és a hatalmon lévő kormány választási eredménye között erős összefüggés van, amire korábban már Zsiday Viktor is felhívta a figyelmet. Csökkenő jövedelmek esetén a kormányok rendre elvesztették a választásokat, erős, 25 százalék fölötti növekedés után pedig simán megnyerték. Mérsékelt növekedés mellett a kép vegyes, 2002-ben a Fidesz 13 százalékos növekedés mellett vesztett, míg 2014-ben 4 százalékos növekedés mellett is nyerni tudott.
Ha azt szeretnénk tudni, hogy ez az egyszerű összefüggés milyen választási eredményt „jelez előre” 2026-ra, akkor először a 2022–2025-ös évekre vonatkozó nettó reáljövedelem emelkedését kell megtudnunk. Bár nincs még vége 2025-nek és a háromgyerekes anyák adókedvezménye is most érezteti majd először a hatását, hatalmas változás azért már talán nem várható az elkölthető jövedelem növekedésében.
A jelenleg elérhető adatok alapján 2022 elejétől 2025. júniusig a nettó reáljövedelem 15 százalékkal nőtt. Érdekes módon e növekedés nagy része pont az idén és tavaly jött össze, amikor pedig a gazdaság egésze nem muzsikált túl jól. Ez felvet kérdéseket a jövedelemnövekedés fenntarthatósága kapcsán, de kérdés, hogy a választás kimenetelére ennek lesz-e hatása.
Az ábránkon be is jelöltük a 15 százalékos jövedelemnövekedést, és a pontokra illesztett egyenes segítségével leolvasható, hogy ha a választók hasonlóan reagálnak a jövedelmük növekedésére, mint az elmúlt három és fél évtizedben, akkor a Fidesz 43 százalék körüli listás eredményre számíthat, ami kissé magasabb a közvélemény-kutatók által mért, átlagosan 38 százaléknál, és szoros választási eredményt jelez előre. Persze jól látható az ábrán, hogy a pontok nem pontosan az egyenesen sorakoznak, így a „becsült” értéktől ez eltérés akár 5-10 százalékpont is lehet.
A Defacto blog elemzése szerint tehát pusztán az elmúlt évek jövedelemnövekedése alapján szoros választási eredmény várható, de alighanem a gazdaságon kívüli tényezők is erősen befolyásolják majd az eredményt. A fentiek ismeretében talán nem meglepő, hogy a Tisza főleg a korrupcióra és az egészségügyre koncentrál a kampányában, míg a kormány az árnövekedés visszafogásával, adók csökkentésével és lakhatási támogatásokkal próbálja a választók elkölthető jövedelmét növelni, akár növekedő költségvetési hiány árán is.
Ha szeretne a Defacto-elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!
