Felejtse el a divatheteket, ha divatos akar lenni, nézzen inkább teniszt!

Bár az évnek még nincs vége és a nagy összegzésektől még talán kicsit távol vagyunk, a legfontosabb teniszversenyek már lefutottak, a 2026-ot meghatározó nemzetközi divathetek pedig épp dübörögnek. Ami már most látszik, hogy jövőre sem a tenisz, sem a divat rajongói nem maradnak kedvencek nélkül. És hogy mi köze a kettőnek egymáshoz? Nagyon is sok, idén a legjelentősebb tenisztornák nagy dózisban szállították a divatpillanatokat.

Carlos Alcaraz Barbie-rózsaszínben, Oszaka Naomi csillogó rózsabimbókkal díszített fejhallgatóval és gyémántokkal kirakott, egyedi Labubuval, Novak Djoković teniszlabdákkal és világtérképpel díszített széldzsekiben – nem, ezek nem a New York-i divathét legmenőbb szettjei. A legrangosabb teniszversenyek mostanra ugyanis legalább annyira vonzzák a divatrajongókat, mint a sport szerelmeseit, és persze a nagy- és kismárkákat is. Húsz évvel azután, hogy Ralph Lauren lett az US Open első hivatalos ruházati szponzora és öltöztetője, az amerikai Grand Slam az év egyik legfontosabb divateseményévé vált, ahol a sportolók olyan márkák ruháit is viselik a pályán, amelyekre nem is gondolnánk.

Persze hosszú évek gyümölcse ez, az elit egyik legkedveltebb sportjaként a tenisz mindig is szoros kapcsolatban állt a divattal, a stílussal, és persze a pénzzel, de a teniszezők sokszor viselik lázadásuk vagy önkifejezésük eszközeként is a szettjeiket. Ilyen volt Billie Jean King testhezálló, égszínkék teniszruhája az 1973-as „nemek harca” meccsen, Suzanne Lenglen rakott szoknyája, Björn Borg fejpántja és Andre Agassi farmersortja (ami egyébként eredetileg John McEnroe-nak készült, csak ő nem volt hajlandó felvenni) is.

Serena Williams szintén gyakran került a címlapokra a megjelenése miatt, nemcsak most, jelentős fogyása után. A 2018-as francia nyílt teniszbajnokságon például egy fekete, a macskanőt idéző Nike kezeslábasban játszott, amit még Virgil Abloh, az egyik legnagyobb hatású kortárs tervező készített neki. Akkora nagy port kavart, hogy az overallt lényegében betiltották, a francia teniszszövetség akkori elnöke szerint Williams szettje átlépte a dresszkód határait, és a sportág gyökereire és hagyományaira hivatkozva többet nem viselhette azt.

Érdekesség, hogy nem Serena Williams volt az első, aki a hagyományos fehértől eltérően csupa feketében lépett pályára, hanem Roger Federer, aki a 2007-es US Openen játszott így, meg is kapta érte a „Darth Federer” becenevet.

Aztán a sok merész villanás után jött egy kis csend, a tenisz visszatért a klasszikus, visszafogottan elegáns mederbe, egészen addig, amíg meg nem érkeztek az új generáció sztárjai, akiknek nemcsak a játéka, de a stílusa is izgalmas. Coco Gauff, Oszaka Naomi, Alcaraz és Jannik Sinner egyenesen reklámfelületekké váltak, és ők maguk egyre profibban használják egy-egy erős kiállásra, állásfoglalásra is a szereléseiket.

A mostani trend újdonsága viszont, hogy míg eddig inkább az old money márkák domináltak, mostanra az egyedi együttműködések is előtérbe kerültek. Carlos Alcaraz a Louis Vuitton arca, Lorenzo Musetti pedig a Bottega Veneta első nagyköveteként debütált idén, Coco Gauff a Miu Miu × New Balance kollekciójának tervezésében működött közre. A Miu Miu nem sokkal a US Open után, a New York-i divathét egyik eseményeként mutatta be a Gauff kollekcióját, a rendezvény idejére pedig teniszpályává alakították át a márka manhattani üzletét.

A feltűnő tütüiről is ismert Oszaka Naomi a Nike-val szerződött. Szinte az idei összes meccsén feltűnő szerelésben lépett pályára, kristályoktól szikrázó dzsekije, strasszokkal kirakott fejhallgatója és csillogó Labubu babái („Billie Jean Bling” és „Andre Swagassi”) már a védjegyeivé váltak, még akkor is, ha saját bevallása szerint sem mindig kényelmes viseletek ezek. Oszaka az egyik sajtótájékoztatón el is ismerte, hogy a ruhája „nagyon bonyolult” volt, de az ő rajongói az ilyen feltűnő szetteket várják el, ezt értékelik. Márpedig vannak 2,9 millióan az Instagramon.

„Minden árkategóriában működő divatmárka érdeklődik most a tenisz iránt, mert a sport népszerű, ők pedig a figyelem és a pénz útját követik” – írta Jessica Schiffer, a Hard Court című, teniszfókuszú hírlevél írója. Szerinte az olyan óriások, mint a Gucci, a Louis Vuitton és a Bottega Veneta mind-mind magukhoz csábították a híres játékosokat, a kisebb márkák pedig olyan kollekciókat csinálnak, amik valamilyen formában a teniszre utalnak.

Daniel-Yaw Miller, a Sportsverse szakírója szerint a márkák érdeklődésének növekedése miatt a hagyományos sportruhagyártóknak is fel kell szívniuk magukat, mert miközben például a Nike biztosítja, hogy Oszaka ragyogjon, Alcaraz pedig csodás lilában vonzza a tekinteteket, a márka utcára tervezett (ready-to-wear) kollekciója inkább unalmas. Miller szerint több sztár, például az amerikai Taylor Fritz és Frances Tiafoe is otthagyta a márkát.

„A játékosok továbblépnek, nem akarnak egy márka 20 játékosának egyike lenni. Ahelyett, hogy azonos mezben állnának ki ellenfeleikkel szemben – amire már a 2000-es évek közepén Marija Sarapova is többször panaszkodott –, a játékosok egyre inkább egyénre szabott imázsra törekszenek, hogy növeljék ismertségüket és bevételeiket” – mondta Miller a Guardiannek.

Másképp gondolja Stuart Brumfitt, a Bagel magazin szerkesztője, aki szerint nem árt óvatosnak lenni a szokatlanabb ruhákkal.

„A profik ezekkel a feltűnő darabokkal virális pillanatokat próbálnak teremteni, utánozva a kosárlabdában már régóta népszerű tunnel walkot, vagy a feltűnő ruháikban a ringbe lépő bokszolókat, de sokszor ez egy kicsit Las Vegas-szerű, csak az a lényege, hogy ellopják a show-t. Szóval szerintem néha ez valójában egy kicsit antistílus.”

Elképzelhető, a számok mégis azt mutatják, hogy a tenisz és a divat összefonódása még jó ideig kitarthat. 2025 tíz legjobban kereső teniszezője közül kilencen ugyanis idén több pénzt kerestek reklámokkal, mint tornagyőzelemmel, Andrej Rubljov és Taylor Townsend annyit, hogy még saját márkát is létrehoztak.

Az élen mégis Alcaraz áll ebben, a Forbes becslései szerint 35 millió dollárt, vagyis 11,5 milliárd forintot keresett tavaly reklámokból, fellépésekből, kiállításokból és egyéb üzleti tevékenységekből, majdnem annyit, amennyit a magyar divatügynökség 6 év alatt elköltött a magyar divat népszerűsítésére.