A héten írtunk arról, hogy néhány sikeres évtized után ma globálisan egyre rosszabbul áll a gyerekek átoltottsága, és a kommentek között megjelent sok oltástagadó hozzászólás is. Az egyik kommentben megjelent egy állítás, ami aztán több hozzászólásban is visszaköszönt:
„mert az is,a . mellékes anyagok miatt. Pl higany!!!!?”
– írta egy kommentelő, arra a kérdésre reagálva, hogy miért küzdenek sokan a bizonyítottan életmentő védőoltások ellen.
A koronavírus-járvány idején felerősödtek a tudomány- és oltásellenes hangok, van, aki karriert, választási kampányt épít a szkepticizmusra. Erről többször is írtunk, ahogy arról is, hogy senki nem állítja, hogy minden oltás 1000 százalékig kockázatmentes lenne, a Covid-oltások lehetséges mellékhatásairól is beszámoltunk. De most térjünk rá erre a konkrét, oltásszkeptikusok között gyakran hangoztatott érvre: van védőoltás, amiben higany van, tehát mérgező.
Az utóbbi összefüggést valószínűleg mindenki hallotta már, aki higanyos hőmérő mellett nőtt fel, hiszen ugyan egy időben gyógyszerként is használták a fémet (változó sikerrel), valójában inkább veszélyes az emberi szervezetre.
Ebből kiindulva az állítás jogosnak hangzik: ha higany van az oltásban, akkor mérgező. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) azonban már több fronton is küzd e tévhit ellen, ugyanis a helyzet az, hogy olyan higany, mint ami a hőmérőkben van, egyik oltásban sincs, és soha nem is volt.
Vannak oltások, amikben található egy tiomerzál nevű szerves vegyület, ami tartalmaz etil-higanyt. A tiomerzált az 1930-as évek óta használják egyes oltóanyagokban arra, hogy megelőzzék a bakteriális és gombás fertőzéseket. Mikor kiderült, hogy az MMR-oltás nem okoz autizmust, az oltásellenes csoportok ezt a tiomerzált vádolták meg azzal, hogy köze lehet a spektrumzavarhoz.
Amibe került tiomerzál, abban így rendkívül kevés higany volt, és (ahogy tavaly írtuk) évtizedek vizsgálatai során, rövid és hosszú távú kutatásokkal bizonyították, hogy a vádakkal ellentétben a tiomerzál nem kapcsolható össze az autizmus kialakulásával. Ennek ellenére kivették ezt az anyagot az oltóanyaggyártásból, és jelenleg az életkorhoz kötött,
kötelező védőoltásokhoz alkalmazott oltóanyagok közül egy sem tartalmaz tiomerzált,
csak néhány influenza elleni oltóanyagban található meg, csekély mennyiségben. Az anyag felezési ideje egyébként hét nap, így gyorsan kiürül a szervezetből.
Az NNGYK arra is rámutatott, hogy a higany olyan anyag, ami a természetben sok helyen előfordul, például a levegőben, a földben, a vizek üledékében és a halakban is. Bár a szerves higany valóban károsíthatja a központi idegrendszert, a bőrt és a vesét, a mérgező hatások elsősorban a metil-higanyhoz köthetők – az amerikai járványügyi központ szerint pont ahhoz, ami általában a halakban is jelen van. 2017-ben például egy kardhalsteaket vont ki a forgalomból a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, mert határérték feletti higany volt benne.
Az oltásokban található higany kicsit – nagyon-nagyon kicsit – olyan, mint a mandulában található cián: igen, abban is van egy olyan vegyület, ami tartalmaz ciánt, a marcipán mégsem tizedeli folyamatosan az emberiséget. Vagy, ahogy a WEBBeteg fogalmazott egy cikkében: a tiomerzál „egy olyan molekula, aminek csak az egyik atomja a higany. Ettől nem lesz higany, mint ahogy a cukor sem szén, pedig abban is van szén – atomi szinten”.
(Cikkünk korábbi verziójában az szerepelt, hogy „kötelező védőoltásokhoz alkalmazott oltóanyagok nagy része nem tartalmaz tiomerzált”, de valójában nincs ma olyan kötelező oltás, amiben lenne tiomerzál. Ezt a részt pontosítottuk. Emellett az első értékelést igazról átállítottuk inkább igazra.)
