A Louvre a világ egyik legismertebb múzeuma, felbecsülhetetlen értékű műtárgyakat rejt – nem csoda, hogy évszázadok óta csábító célpont a műkincsrablóknak. Múlt vasárnap filmbe illő rablást hajtottak végre a francia múzeumban: álruhába öltözött tolvajok a múzeum felújítását és a szomszédban zajló építkezést kihasználva egy darus kocsi kosarából másztak be az egyik legszebb kiállítóterembe, kirámolták a vitrineket, majd olajra léptek. Az egész nem tartott hét percig. Menekülés közben több hibát is vétettek, például elejtették Eugénia császárné koronáját, viszont nem sikerült elcsípni őket. A rendőrség azonnal nyomozásba kezdett, de egyelőre csak teóriák vannak arról, hogy kik és miért lophatták el az ékszereket.
Az elmúlt egy hónapban ez már a harmadik betörés Franciaországban, amiben múzeumból loptak műkincseket, de a Louvre sem most először szenvedett el hasonló léptékű rablást – sőt arra is volt már példa, hogy ugyanígy fényes nappal kelt lába néhány műkincsnek. A leghíresebb ilyen eset 1911-ben történt, amikor Leonardo da Vinci akkor még kevésbé híres festményét, a Mona Lisát lovasították meg a múzeumból.
1911. augusztus 21-én kora reggel a tolvaj észrevétlenül bejutott a Louvre épületébe. A férfi, akárcsak a nemrég történt bűncselekmény elkövetői, álruhába öltözött – amíg a vasárnapi tolvajok munkásruhában voltak, ő a Louvre dolgozójának adta ki magát. Korábban egyébként valóban a múzeumban dolgozott, innen maradt meg az egyenruhája is.
Az olasz Vincenzo Peruggia akkor érkezett a Salon Carré terembe, amikor az épület még csak a személyzet előtt volt nyitva. Miután megbizonyosodott róla, hogy senki sem figyeli, levette az akkor még a mai értékének töredékét érő festményt a falról, és egy közeli lépcsőházba vitte, ahol kiszabadította a nehéz keretből. Ezután a köpenye alá rejtette a festményt, és egyszerűen kisétált az épületből, majd eltűnt a zsúfolt Rue de Rivolin.
Ahogy minden híres műkincsrablásnál, az évek során ennél az esetnél is ellentmondásos beszámolók láttak napvilágot: egyesek szerint a férfi a lopás előtt egy raktárszekrényben bújt el, mások úgy vélik, tettestársak segítették. Egyvalami azonban kétségtelen: majdnem 24 órába telt, mire egyáltalán észrevették, hogy a Mona Lisa eltűnt.
A Louvre-ban kiállított műtárgyakat ugyanis éppen akkoriban egy nagyszabású projekt keretében egyesével lefotózták, és a Mona Lisa hűlt helyét mindenki azzal magyarázta, hogy éppen elvitték fényképezni. A Louvre teljes biztonsági személyzete akkoriban 150 őrből állt, ez ezer helyiségre és 250 ezer műtárgyra nem tűnik éppen soknak. Ma egyébként 1200 biztonsági őrt alkalmaz a múzeum – a legutóbbi rablás során a még majdnem megtízszerezett személyzetet is sikerült azonban elkerülniük a tolvajoknak.
A Mona Lisát végül 1913-ban találták meg, amikor Peruggia megpróbálta eladni egy másik múzeumnak. Kiderült, hogy a festményt a párizsi lakásában rejtegette. A tárgyalásán azt állította, hogy a művet hazafias gesztusként lopta el, és az volt a célja, hogy visszajuttassa Olaszországba – annak ellenére, hogy a festmény valójában Franciaországban készült, és 1518-ban I. Ferenc francia király vásárolta meg.
A nyomozás egyik legérdekesebb fordulata egyébként az volt, hogy a fiatal Pablo Picassót is kihallgatták az ügyben. Bár nem ő volt az elkövető, kiderült, hogy köze volt egy korábbi, a Louvre-ot érintő lopáshoz: néhány évvel korábban megvásárolt két ókori ibériai szoborfejet, amiket szintén a múzeumból loptak el. A festő, tartva a felelősségre vonástól, a Mona Lisa-ügy idején átadta ezeket a műtárgyakat a rendőrségnek.
A lopás váratlan következménnyel járt: a botrány világhírűvé tette a Mona Lisát, és a festmény azóta is a világ legismertebb műalkotásai közé tartozik.
A második világháború során a Louvre műtárgyainak nagy részét sikerült megmenteni, de még így is akadt, ami a nácik kezére jutott. A háború után azonban továbbra is sújtották biztonsági problémák a múzeumot: 1966-ban például antik ékszereket loptak el, miközben azokat egy virginiai múzeumból szállították vissza Franciaországba. Ezeket a műtárgyakat korábban kölcsönbe adták az amerikaiaknak, később New Yorkban találták meg őket egy bevásárlószatyorban.
1976 januárjában aztán a kora reggeli órákban három betörő mászott fel a múzeum oldalán álló állványzatra, majd betörték az egyik ablakot és egy üvegvitrint, hogy ellopják X. Károly francia király 1824-es koronázásán használt, gyémántokkal díszített kardját. Soha nem sikerült kideríteni, kik voltak az elkövetők, és a kardra sem sikerült rábukkanni az elmúlt majdnem negyven évben.
1983-ban is sikerült rablóknak bejutniuk a múzeumba, igaz, nem napközben, hanem május 31-ről április 1-re virradó éjszaka. A tolvajok két, a 16. századból származó páncélt tulajdonítottak el, ezek csak 2021 márciusában kerültek vissza a múzeumhoz.
1990-ben aztán tolvajok megint csak fényes nappal jutottak be a Louvre-ba, kivágtak egy kisebb Renoir-festményt a keretéből, és 12 darab ókori római ékszert, valamint néhány másik festményt is elvittek. A múzeum munkatársai 1990 júliusában azt is bejelentették, hogy egy tucat egyiptomi műtárgy is eltűnt néhány napra. Bár az 1990-es esetek után a múzeum megemelte a biztonsági intézkedésekre szánt keretét, öt évvel később egyetlen hét alatt két műtárgynak is nyoma veszett.
1998-ban újra rablás áldozatává vált a Louvre kollekciója. Ekkor egy Camille Corot-festményt vágtak ki a keretéből, és vittek el a múzeumból, a műalkotás a mai napig nem került elő. A tolvaj (vagy tolvajok) egyszerűen kicsúsztatta a festményt hátulról rögzítő csapokat, és észrevétlenül távozott. Amikor a dolgozók felfedezték, hogy a festmény eltűnt, azonnal lezárták az épületet. Több száz látogatót átvizsgáltak, a rendőrség pedig ujjlenyomatokat kerestetett a kereten és az üvegen. A múzeum egyik szóvivője később azt nyilatkozta: a finanszírozás nem tette lehetővé, hogy a Louvre minden folyosójára és termébe megfigyelőkamerákat telepítsenek. A Corot-festmény egy olyan teremben volt, ahol nem volt kamera, a tolvaj közvetlenül a falról emelte le a műalkotást.
A Louvre biztonsági intézkedéseiről lehet és érdemes is vitázni, de kétségkívül nehéz ekkora területen megfelelő biztonságot fenntartani. Bár az 1998-ban ellopott festményt azóta sem sikerült megtalálni, a Louvre-ból azóta semmi mást nem loptak el – egészen az előző hétvégi akcióig.
(Forrás: National Geographic, Time, ABC News, Town & Country, CNN, BBC)
