Fényes nappal, pár perc alatt – a Louvre filmbeillő kirámolását több hasonló eset előzte meg az elmúlt évben

Vasárnap délelőtt filmbeillő, ritka szemtelen bűntény rázta fel a még csak ébredező Párizst. A Mona Lisa 1911-es ellopása óta nem rázta meg ilyen botrány Franciaországot. Álruhába öltözött tolvajok a múzeum felújítását és a szomszédban zajló építkezést kihasználva egy darus kocsi kosarából másztak be az egyik legszebb kiállítóterembe, kirámolták a vitrineket, majd olajra léptek. Az egész nem tartott hét percig. Menekülés közben több hibát is vétettek, például

elejtették Eugénia császárné koronáját,

viszont nem sikerült elcsípni őket. A rendőrség azonnal nyomozásba kezdett, de egyelőre csak teóriák vannak arról, hogy kik és miért lophatták el az ékszereket.

Ami aggasztó, hogy az elmúlt egy hónapban ez már a harmadik betörés Franciaországban, amiben múzeumból loptak műkincseket. Bár a rendőrség nem kapcsolta össze a különböző eseteket, az elmúlt egy évben a rablók hasonló modus operandi alapján vitték végbe az akcióikat.

A Louvre, ami a Versailles-i udvar megépítése előtt a francia király székhelye volt, hatalmas, a világ legnagyobb múzeuma. A méretéből adódóan szinte mindig átalakítás vagy felújítás alatt van valamelyik része. Mostanában a Denon-szárnyban, a földszinti antik római kiállítótérben zajlottak munkálatok. Felette az első emeleti Apolló galéria viszont teljes pompájában várta a látogatókat. Odakint, a múzeum mellett húzódó François Mitterrand rakparton az elmúlt hetekben szintén építkezés zajlott.

A kint és bent is zajló munkák miatt senkinek nem szúrt szemet, amikor 9 óra 30 perckor egy darus kocsi parkolt le a múzeum mellé. A kocsiban két láthatósági mellénybe öltözött alak ült, mindketten fekete maszkot viseltek. Mellettük járó motorral leparkolt két motoros férfi is, akik szintén maszkban voltak. Mielőtt bármibe is belefogtak volna, narancssárga kúpokkal rakták körbe a darus kocsit, hogy a forgalom ne zavarja meg a „munkálataikat”. Ezután ketten felemelkedtek a daruval az első emelet ablakáig. 9 óra 34 perckor a daru kosarában álló két „munkás” elkezdte sarokcsiszolóval kivágni az ablaküveget.

Pillanatok alatt bejutottak az aranyozott borítású Apolló galériába. Itt őrzik a legszebb császári ékszereket, valamint a holland királyi család tagjainak műtárgyait. Odabent sarokcsiszolókkal fenyegették meg a teremőröket, majd a Napóleon-vitrin felé vették az irányt, amiket feltörtek.

A Louvre külső ablakán és a feltört vitrineken is voltak riasztók, amik jeleztek a biztonságiaknál, egy másik helyiségben. A teremben lévő öt őr azonnal biztonságba terelte a látogatókat, ilyenkor ugyanis az ő biztonságuk a prioritás. Közben beindult a „Ramszesz-riasztás” is. A Louvre és a francia belügyminisztérium közötti kommunikációs csatornát hívják Ramszesznek. Ha valamilyen vészhelyzet történik a múzeumban, arról a hatóságok rögtön értesülnek. Mire azonban a rendőrség megérkezett, a tolvajok már lemásztak, felpattantak a lent várakozó motorosok mögé, és elmenekültek.

„A rablók 3 perc 57 másodpercet töltöttek a teremben. Egyből a vitrinekhez mentek, tudták, hogy mit akarnak. Célirányosak voltak” – mondta el Rachida Dati kulturális miniszter. A tettesek nyolc tárgyat emeltek el, köztük volt:

• Mária Lujza francia császárné smaragd nyaklánca és egy pár smaragd fülbevalója, amiket 32 smaragd és 1138 gyémánt díszít – ezeket Napóleon 1810-ben ajándékozta a második feleségének;
• Napóleon mostohalánya, Hortenzia holland királyné zafír nyaklánca és zafír fülbevalója, amelyet Mária Amália francia királyné is viselt;
• Hortenzia holland királyné és Mária Amália francia királyné zafírral és gyémántokkal kirakott tiarája;
• egy ereklye bross, amely a zsákmány egyik legrégebbi darabja;
• Eugénia császárné tiarája, valamint Eugénia aranyból és gyémántokból készült masnibrossa.

A rablók elvitték volna Eugénia császárné már említett, 1354 gyémánttal díszített koronáját is, de menekülés közben elejtették. A koronát sérülten találta meg a rendőrség. A rablók hátrahagyták a híres, 140 karátos Régens gyémántot is. Nem ez volt az egyetlen hiba, amit menekülés közben vétettek. A nyomok alapján úgy tűnik, hogy a betörés után fel akarták volna gyújtani a darus kocsit, feltehetően azért, hogy megsemmisítsék a rajta lévő nyomokat. Csakhogy ez nem jött össze, mert egy múzeumi dolgozó megzavarta őket, így a járművet végül sértetlenül hagyták hátra.

A fehér kezeslábasba burkolt helyszínelők rögtön megkezdték a DNS-minták begyűjtését. A Le Parisien szerint legalább 60 nyomozó dolgozik az ügyön. A nyomozás mostani szakaszában két teória merült fel, hogy kik és miért rabolhatták el az ékszereket. Az egyik lehetőség, hogy a tettesek egy szupergazdag megrendelő, például egy ékszergyűjtő orosz oligarcha megbízásából cselekedtek. A másik lehetőség a lap szerint a pénzmosás, de ezt nem részletezték. Laure Beccuau párizsi ügyész szerint bármi is legyen az indíttatás, a rablók bűnszervezetek módszereivel dolgoztak.

A történtek sokkolták a párizsiakat és a turistákat egyaránt. Vasárnap és hétfőn is zárva maradt a múzeum, aminek azok a látogatók különösen nem örültek, akik hónapokkal korábban foglalták le maguknak a belépőt. Ők visszakapják a jegyük árát. Többen a zárás ellenére is megjelentek az épületnél, és onnan figyelték a rendőrség munkálatait. „Szomorú, a nemzeti örökségünk egy részét lopták el” – mondta vasárnap a helyszínen egy bámészkodó a Le Parisiennek. Mindenki reméli, hogy minél előbb meglesznek a műkincsek. A nyomozók tulajdonképpen versenyt futnak az idővel, ugyanis minél több idő telik el, annál kisebb az esélye, hogy épségben visszaszerzik az ékszereket.

A Le Parisien egyik, ügyhöz közel álló forrása szerint a hatóságok aggódnak, hogy az ékszereket ízekre fogják bontani. A tárgyak ugyanis olyan ismertek, hogy nem lehetne egyben eladni őket. Ha viszont a köveket és a tört aranyat külön-külön próbálják meg értékesíteni, akkor könnyebben túl lehet adni rajtuk. Így viszont szinte lehetetlenné válhat az ékszerek eredeti állapotának helyreállítása.

„Azt mondogatja mindenki, hogy a zsákmány értéke felbecsülhetetlen. Természetesen meg lehet becsülni. Az érték csillagászati, miután több ezer gyémántról van szó, amelyek karátonként 500 euróba kerülnek. De maga a történelmi örökség az, ami miatt tűrhetetlen ez a lopás” – mondta a Le Monde-nak egy ékszerész.

Hat héten belül három múzeumi betörés

A rablás természetesen komoly kérdéseket vet fel a Louvre biztonságával kapcsolatban. Júniusban már egyszer bezárt a múzeum, ugyanis a teremőrök, a jegykezelők és a biztonsági személyzet is megtagadta, hogy munkába álljon. A kezelhetetlen turistatömeg, a létszámhiány és a „tarthatatlan” munkakörülmények miatt tiltakoztak. Valóban nem tűnik soknak a létszám, tekintve, hogy a rablás idején a francia források szerint öt teremőr tartózkodott az Apolló galériában a szokásos hat helyett.

A BBC szerint abban a szárnyban, ahol a rablók megjelentek, három teremben nem is volt biztonsági kamera. Az Apolló galéria riasztója is elromlott állítólag. Nem meglepő, hogy amikor a lopás után a Louvre igazgatója beszédet mondott az alkalmazottaknak, ki is fütyülték a vezetőt. A francia Számvevőszék is megállapította, egy nappal a rablás után, hogy a Louvre-nak az elmúlt években nem sikerült behoznia a lemaradását, és időben telepíteni a megfelelő biztonsági eszközöket.

A Louvre-ban történt rablás apropóján egy francia múzeumigazgató a Le Parisiennek azt mondta, hogy egy ilyen intézménynek állandóan számolnia kell a hasonló veszélyekkel, de közben lehetetlen állandó szorongás alatt dolgozni. Az ilyen incidenseknél felmerül az is, hogy a tetteseket belülről segíthette valaki. „A múzeum nem egy feltörhetetlen széf” – mondta. Egy ilyen eset nagyon komoly lelki terhet jelent a dolgozóknak, akik innentől kezdve a legkisebb szokatlan jelre is ugrani fognak – vélte.

Felmerülhet a kérdés, hogy a teremőrök miért nem kapnak fegyvert, ha ilyen elképesztő értékű műkincsekre felügyelnek. Az igazgató szerint viszont ha a Louvre biztonsági személyzetének fegyvere lenne, akkor a rablók is úgy készülnének, hogy megtámadhatják őket, és pillanatok alatt lövöldözés törhetett volna ki. Így nem lett sérültje az esetnek. „Képzeljék csak el. A királyi ékszerek ellopása már így is elég sokkoló, gondoljanak bele, ha emberi tragédia is történik” – mondta.

A Le Parisien szerint a múzeumi dolgozók kifejezetten aggódnak, mivel úgy tűnik, hogy mostanában elszaporodtak a szervezett bűnözéssel kapcsolatos múzeumi betörések.

A mostani eset néhány héten belül már a harmadik francia múzeumot érintő rablás, melynek során nagyon hasonló módszerrel törtek be.

Szeptember első heteiben szintén az ablakot betörve vittek el műkincseket a limoges-i Adrien Dubouché Nemzeti Múzeumból. Akkor 9,5 millió eurós értékű porcelánokat lovasítottak meg a tettesek.

Alig tíz nappal később, szeptember közepén a párizsi természettudományi múzeumból loptak el aranyrögöket. Oda szintén sarokcsiszolóval törtek be egy vészkijáraton keresztül, majd lángszóróval pattintották fel a geológiai osztályon lévő vitrineket. A kiállított, 18–19. századból származó nyers aranyrögök összesen nagyjából 6 kilogrammot nyomtak, volt köztük egy 5 kilós, focilabdányi méretű darab is. A teljes zsákmány értéke napi árfolyamon több mint 700 ezer euró (~270 millió forint). „Valószínűleg már beolvasztották, sőt talán el is adták őket” – mondta néhány nappal később Emmanuel Skoulios, a Nemzeti Természettudományi Múzeum főigazgató-helyettese a Le Parisiennek.

A természettudományi múzeumi betörést hajnalban egy takarítónő fedezte fel. A betörés azért is maradt órákig észrevétlen, mert júliusban kibertámadás érte a biztonsági rendszert, és ami így szeptemberre már hetek óta nem működött megfelelően. A múzeum igazgatója azt állította, hogy a riasztó és a videókamerák is működtek, de úgy tűnt, hogy a tettesek tudtak a hibáról.

2024 novemberében szintén elloptak több műkincset, ami a Louvre kollekciójához tartozott. A múzeum nem sokkal korábban kölcsönadta a párizsi Cognacq-Jay Múzeumnak II. Frigyes porosz király tubákosszelencéit egy kiállításra. Akkor szintén fényes nappal, délelőtt fél 11-kor lopták el a gyémánttal kirakott aranytárgyakat. Akkor a tettesek kevésbé kifinomult eszközökkel éltek: baltákkal és baseballütőkkel törték szét az üvegvitrint. A szelencék végül – két darab kivételével – egy év után meglettek, és éppen hat napja kerültek vissza a Louvre-hoz.

Bár a hatóságok egyelőre nem beszélnek arról, hogy az eseteknek közük lehet egymáshoz, az egymást követő múzeumi betörések cselekvésre késztetik a politikát. „Fel kell készíteni a múzeumokat a bűnözés új formáira” – közölte Rachida Dati. A kulturális miniszter egyébként azzal is védekezett, hogy 2022 óta folyamatosan megújították a Louvre biztonsági rendszereit. Minden évben új ajánlásokat fogalmaztak meg, kicserélték a biztonsági kamerákat. Emellett a Louvre romló állapota miatt Emmanuel Macron bejelentette, hogy átfogó felújításon fog átesni a teljes komplexum, és új kiállítóterek épülnek.

A mostani események fényében hétfőn rendkívüli ülést tartott az illetékes kormányhivatal, ami után Laurent Nuñez belügyminiszter elrendelte, hogy erősítsék meg az óvintézkedéseket az összes francia múzeum körül.