A közigazgatás vezetői félnek elmondani a véleményüket a közigazgatásról
A magyar intézményrendszer iránti bizalom tabutéma lett, még egy anonim kutatásban is félnek véleményt nyilvánítani a közigazgatás vezetői.
Lengyel György, a Corvinus Egyetem professzora és Szabó Laura, a Népességtudományi Kutatóintézet tudományos munkatársa egy 2014-es európai elitkutatás adatainak (angolul innen letölthető) elemzését mutatta be a Kornai János 90. születésnapjára rendezett konferencián. Eredményeik szerint a magyarországi intézményrendszer iránti bizalom tabutémává vált a magas rangú köztisztviselők körében.
Az a jelenség utal erre, amelyet a kérdőíves kutatások során válaszmegtagadásnak hívnak, amikor egy kérdésre, vagy akár az egész kérdőívre azt mondja a megkérdezett, hogy nem válaszol. Sokféle oka lehet annak, hogy valaki így dönt, de az egyik legjellemzőbb, hogy túl érzékeny témát érint az adott kérdés.
Az kutatás adatai szerint a magyar parlament, a kormány és az önkormányzatok iránt az adminisztratív elit tagjai jóval magasabb fokú bizalmat fejeztek ki egy tízfokú skálán, mint a másik két vizsgált elit csoport, a média és a gazdaság vezetői.
Ez még túl nagy meglepetésre nem ad okot, viszont az elemzés kitér arra is, hogy a magyar elit e három csoportja közül csak a közigazgatási vezetők körében fordult elő válaszmegtagadás, és nem is elhanyagolható, 20-25 százalékos arányban, amikor az itthoni intézmények iránti bizalmukról kérdezték őket. Ráadásul alig volt közöttük olyan válaszadó, aki alacsony bizalomról adott volna számot.
A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy akik kevésbé bíznak ezekben a szervezetekben, azok a válaszuk elhallgatása mellett dönthettek. E mögött pedig bizonyára a válaszmegtagadás szokásos legfőbb oka áll, vagyis úgy látszik, túl érzékeny a téma. A magyar intézményrendszer minőségéről a közigazgatás vezetői még egy anonim, nemzetközi kérdőíven sem merik vállalni a valódi véleményüket, ha az negatív.
