A magyar autósok tavaly 55 milliárd forintot buktak egy legális átverés miatt
Régóta ismert probléma, hogy amit az autógyártók üzemanyag-fogyasztási adatként feltüntetnek a katalógusokban és a hirdetéseken, többnyire köszönőviszonyban sincs a valós felhasználás során mérhető értékkel. Az utóbbi 20 évben a gyárak egyre kifinomultabb módon készítették fel a gépkocsikat a hivatalos próbamérésekre, aminek köszönhetően a típusbizonyítványokban szereplő fogyasztási értékek folyamatosan csökkentek, a valóságtól pedig egyre inkább elmaradtak. Az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) egy új tanulmányban foglalta össze, hogy a tulajdonképpen legális keretek között zajló átverés milyen károkat okozott 2000 óta a fogyasztóknak és a környezetnek.
Az elmúlt 18 év során az Európai Unióban 149,6 milliárd euróval kevesebbet hagytak volna az autósok a benzinkutak kasszáinál, ha az autóik hozták volna a katalógusadatok szerinti fogyasztást.
Magyarországon ez az érték 1 milliárd euróra tehető, ami forintra átszámolva legalább 250-300 milliárdnyi veszteséget jelent. Az alábbi térképen jól látszik, hogy az unión belül Németországot sújtja leginkább a probléma, ami a lakosság és autók számát tekintve persze nem meglepő.
Worldwide Harmonized Light Vehicle Test Procedure
) bevezetése, amitől a tesztek során sokkal valósághűbb méréseket várnak. Szeptembertől már csak a WLTP alapján kiállított fogyasztásmérési bizonyítvánnyal rendelkező új autókat lehet eladni az unióban, míg az új fejlesztésű modellek bevezetésének már tavaly szeptember óta ez a feltétele. Az átállás felforgatta az autógyárak életét, a Volkswagen például bizonyos típusait 2019 elejéig nem értékesíti, ugyanis nincs elég kapacitása az új típusengedélyek kiváltásához.
A fentebb idézett tanulmány szerint azonban a WLTP még mindig túl sok mozgásteret ad a félrevezető mérések lebonyolítására az autógyáraknak, amelyek egymással összefogva teszik ezt meg. A hamis adatokkal ráadásul nemcsak a vásárlóikat verik át, hanem a jogalkotókat is, akik a hivatalos fogyasztási adatok figyelembevételével szabják meg a környezetvédelmi határértékeket. Sőt, szakértők szerint az is elképzelhető, hogy a gyártók egymással összebeszélve a régi teszteken leszorították, majd a WLTP-méréskor megemelték a vizsgált gépkocsik fogyasztását. Így a későbbiekben, amikor már a WLTP-mérés alapján adják ki a típusbizonyítványt, technikai újítás nélkül tudnak majd csökkenteni autóik hivatalos fogyasztási adatain.
Számítások szerint az új mérési rendszer 2020-ban 23 százalékkal fogja alulbecsülni a valós fogyasztási adatokat, míg ugyanez az arány 49 százalék lenne, ha a régi eljárást alkalmazhatnák tovább a gyárak. A Peugeot-Citroen és a T&E együttműködésével lebonyolított kutatások pedig arra utalnak, hogy a WLTP kombinált mérési ciklusában*
Ez adja az országúti, a városi és az autópályás közlekedésre vonatkozó összesített adatot.
a városi araszolás rovására. Várhatóan tehát az új tesztadatok közelebb lesznek a realitáshoz, de a fogyasztás iránt valóban érdeklődő autósoknak továbbra is érdemes lesz utánanézniük a valós tapasztalatoknak az olyan oldalakon, mint például a Spritmonitor.
